Irány a tenger?
„A magyarok utazási szokásaiban talán az a legjellemzőbb változás, hogy manapság kiemelten fontos számukra a biztonság” – állapította Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke egy közelmúltban készített felmérésre hivatkozva. Egy másik kutatás szerint a magyarok egyharmada megy csak külföldre nyaralni, egy másik harmaduk belföldön tölti a szabadságát, a harmadik egyharmad pedig egyáltalán nem tervez nyaralást. Mind a két jelenség pontosan mutatja, hogyan alakulnak az üdüléssel kapcsolatos szokásaink, illetve mit enged meg az életszínvonalunk.
Jelentősen változtak a magyarok utazási szokásai?
Alapvetően nem változtak meg, az emberek üdülési lehetőségei pedig sokban függnek a családok anyagi helyzetétől. Ha az utazási szokásokról beszélünk, azt kell mondanom, ebben nem látunk jelentős változást: a magyarok döntő többsége nyáron leginkább a Földközi-tenger térségének tengerparti üdülőhelyeit keresi, a tehetősebbek pedig a drágább, akár tengerentúli utakra is beneveznek.
A covidos utazási vesztegzár után történt valamilyen átrendeződés e téren is?
A Covid előtt is, most is a három legnépszerűbb úti cél Horvátország, Görögország és Törökország. Utánuk következik Olaszország és Spanyolország. De említhetném a Földközi tenger térségének többi országát is, Egyiptomot vagy Tunéziát, de egyértelműen az előbb említett öt ország vezeti a népszerűségi sorrendet.
Mennyire befolyásolják a helyi árak a magyarokat?
Valóban, az árak jelentősen befolyásolják a döntéseket, még a legtehetősebbekét is. Tudni kell, hogy a turisztikai szolgáltatások árai mindenütt emelkedtek, ez alól egyetlen ország sem kivétel. Az egyénileg utazó turisták nemcsak a szállás árát veszik figyelembe, hanem a helyi megélhetés, az utazás költségeivel is számolnak.
Az egyik országos felmérésből úgy látszik, hogy mostanában a last minute helyett az időben lefoglalt, jobb ár-értékarányos utazások tarolnak.
Az úgynevezett „first minute”, azaz az előfoglalási kedvezménnyel járó előnyöket mostanában sokan jobban kedvelik, mint az utolsó pillanatokban, az utazás kezdete előtt akár csak órákkal, napokkal meghirdetett olcsó kínálatot. Az előfoglalásban azok bíznak, akiknek nem mindegy, hogy hol töltik el a pihenésükre szánt napokat, és igyekeznek már jó előre bebiztosítani maguknak a legjobb helyeket. Nem „veszett el” az utazóközönségnek az a szegmense sem, akiknek teljesen mindegy, hogy hova utaznak, csak tenger legyen a közelben; ők a last minute hívei. Azok, akik megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek külföldre nyaralni, kevésbé érzékenyek az árakra, ők jól akarják érezni magukat.
Úgy érti, a magyarok ma már minőséget kérnek a pénzükért?
Pontosan. 20-30 évvel ezelőtt a család beült a Trabantjába, Zsigulijába, telepakolta élelmiszerrel a csomagtartót és valahol egy kempingben sátrat vert, vagy bekötözött egy apartmanba. Most inkább azt látjuk, hogy azok az utasok, akik megengedhetnek maguknak néhány napos tengerparti nyaralást, még ha nem is tartoznak a magasabb jövedelműek közé, azt az időt viszonylag minőségi körülmények között szeretnék eltölteni. Számukra a jó szállás a leglényegesebb kérdés, azután következik a programkínálat. Mi, magyarok szívesebben választjuk az olyan hoteleket, amelyek minél közelebb vannak a tengerhez, nem úgy, mint mondjuk az angolok vagy a skandinávok. Ők nem bánják, ha a szállásuk akár két-három kilométerre van a strandtól. A magyarok egy része a jó szállodai ellátást favorizálja, ezért nem véletlen Törökország népszerűsége, mert ár- értékarányban ők nyújtják e téren a legjobb all-inclusive ellátásokat. Ez kiszámítható költségekkel jár: az utas kifizeti a részvétel díjat és nincsenek további kiadásai. Ugyanakkor mások inkább azt részesítik előnyben, ha a hotelben kapnak egy kiadós, jó reggelit, este pedig kimennek a szállodából, és minden nap másik vendéglőt választhatnak maguknak.
Korábban a biztonságot említette, mint új szempontot…
Manapság ez került az első helyre. A Covid utáni években, illetve a mostani geopolitikai környezetben a biztonság igénye nagyon felértékelődött az utazók szemében. A korábbi egyéni utazók közül sokan ezért tértek vissza az irodákhoz, mert azt mondják, fontos számukra, ha bármi történik velük az utazásnál, legyen valaki a közelükben, akihez segítségért tudnak fordulni.
Beszéljünk a városnézésekről és a kulturális körutazásokról is. Ezek mennyire keresettek? Vagy inkább csak őszi-téli programok?
Városnézésekre inkább a tavaszi-őszi időszakban mennek az emberek. Ugyanakkor a kulturális körutazások igen kedveltek a nyári időszakban is; példaként említeném, hogy ezekben a hónapokban is kiemelten népszerűek az Egyesült Államokba vagy Kínába szervezett utazások.
Lehet szelektálni kor szerint is az utazók szokásai, elvárásai között?
A fiatalabbak, amíg nincsenek gyerekeik, szívesen szervezik meg maguknak az utazást. Amikor megszületnek a csemeték, jobban kedvelik az olyan üdüléseket, ahol néhány napra „le lehet cövekelni” egy szállodában, nem kell minden pillanatban a gyerekekre figyelni, és közel van a tenger is. Az idősebbek kényelmesebbek, ők is szívesen elfogadják egy szálloda „gondoskodását”, de el lehet őket csábítani egy-egy környékbeli látnivaló megtekintésére is.
