Iványi Gábor: ha nem marad más hátra, akkor a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlunk! 

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, az Oltalom Karitatív Egyesület a napokban tudatta: „az Oltalom számára felajánlott 71 milliónyi egy százalékokból származó adományt a NAV azonnal levonta”. Az is kiderült, hogy az adóhatóság az egyházi szja 1 százalékok kiutalása kapcsán a következőképpen jár el: „a vallási közösségeknek felajánlott összeget az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a rendelkező nyilatkozatok évét követő év január 31-éig – azaz idei felajánlások alapján 2024. január 31-ig – utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is vallási közösségként van nyilvántartva”. (Az szja 1 százalékokról készített elemzésünk itt olvasható; ebből kiderül, hogy a MET a 4. az 1 százalékot kapott egyházak között, a civil szervezetek rangsorában pedig az Oltalom a 15.)

Kérdés, mi történik a krízisalappal, amiben csak az elindítását követő egy hét alatt 45 millió forint gyűlt, s amiből mintegy 550 munkatársuknak tudtak 50-100 ezer forintokat előtörleszteni. A krízisalaphoz néhány település – például Szeged, Budaörs – is befizetett 10-10 millió forintot. Vajon a krízisalapot is eléri majd a NAV csápja? S ha igen, nem lenne célszerűbb mondjuk készpénzben gyűjteni az adományokat, amit ugye a NAV nem tud inkasszózni? Iványi Gábor lelkészt kerestük meg a kérdéseinkkel.

„A krízisalap lenyúlása még nem történt meg, szemben az Oltalom számára az adózók által az szja 1 százalékokból juttatandó mintegy 71 millió forinttal, amit a NAV azonnal letenyerelt” – mondta Iványi, aki hozzátette, csak remélni tudják, hogy az egyházi szja 1 százalékát – amit januárban fizetnek ki – „nem így számolják el, és abból tudnak majd fizetni a munkatársaiknak”. Mindezt úgy teszik, hogy hatályban van egy olyan jogszabály, amelynek értelmében az adóhatóság nem hajthat végre a működést akadályozó levonásokat, „ám ők erre fittyet hánynak”. Iványi szerint így történhetett az is, hogy legutóbb a teljes normatíva-alapot elvették, aminek a következtében, ha nem is teljesen, de több hónapra visszamenőleg el vannak maradva a fizetésekkel. „Csoda, hogy a munkatársak jelentős része még kitart, amiért végtelenül hálás is vagyok” – emelte ki Iványi, ahogy egyébként teszi azt minden lehetséges fórumon. (Iványiék közben meghirdettek egy akciót, amelynek a keretében nyolc nevelési-oktatási, 11 szociális intézményük és a lelkészképző főiskolájuk várja az ideiglenes „örökbefogadóit”, azaz hazai és külföldi támogatókat, akik és amelyek egy időre örökbe fogadnák egy-egy intézményüket – erről itt írtunk részletesen.)

Készülnek-e arra, hogy minden, hozzájuk érkező pénzbeli adományt a NAV inkasszóz majd, beleértve akár a krízisalapot is? – kérdeztük. „A gazdasági igazgatónk szerint ez a veszély egyelőre nem látszik fenyegetni, de azért a gazdasági szakembereink dolgoznak azon, hogy kitaláljunk valamit, ha mégis” – mondta. A felvetésünkre, hogy nem lenne-e megoldás, ha az emberek készpénzben adományoznának nekik, a lelkész azt igen nehézkesnek nevezte, hozzátéve: a Dankó utcában esetleg, „ez a legvértelenebb, még nem állnak ott a kapuban”.

A lehetőségek között említette ugyanakkor azt, hogy vannak másik számláik, esetleg azokon gyűjtenének, „de hát ami egyházi 1 százalék, az egyházi 1 százalék”. Van egy pár alapítványuk – például a békásmegyeri Megbékélés Házának – „ezekre még nem lőttek”.

„Úgy tűnik, valami olyan döntés született, hogy ha törik, ha szakad, felszámolnak minket – a döntést nyilvánvalóan Orbán hozta meg, hiszen ő az, aki mindenben dönt, sem a minisztériumoknak, sem pedig a NAV-nak nincs önálló mozgástere” – állapította meg. Egyben emlékeztetett arra, hogy már a MET templomain is inkasszó van, a fennállásának 25. évét éppen a magunk mögött hagyott héten ünneplő békásmegyeri Megbékélés Házán is, ugyanúgy, mint több más intézményükön. „A templomainkat pedig majd koncertteremnek, esetleg lóistállónak használják, illetve kiárusítják más felekezeteknek” – mondta keserűen a lelkész. 

De vajon hagyni fogják-e ezt? – kérdeztük. „Nem, ha kell, s nem marad más hátra, akkor a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlunk” – helyezte kilátásba Iványi Gábor. Akitől megtudtuk: ugyan halványan lebegtetik, hogy hajlandók tárgyalni velük, „de vélhetően ezek nem tárgyalások lesznek, csak diktátumokról szólnak majd, arról, hogyan adjuk oda mindenünket vértelenül, ellenállás nélkül” – mondta, emlékeztetve arra, hogy már 12 évvel ezelőtt felszólította őket a kormány, hogy adjanak számot az intézményeikről, és akkor megmondhatják, kinek adhatják át azokat. „Ez egészen egyszerűen arcátlan dolog!” – mondott ítéletet Iványi.

„Ami biztos, mindent el kell követni, hogy az államtól átvállalt feladatot finanszírozni tudjuk – erről szól a strasbourgi ítélet is, amit azért indítottunk, mert a kormány nem ismerte el, hogy tartoznak – szerintem, ami most folyik, az egy kicsit bosszú is amiatt, hogy azt a pert elveszítették” – mondta Iványi. Sajnos a szabályok értelmében ugyanolyan jogcímen nem indíthatunk ismét pert Strasbourgban – az úriemberek azt feltételezik, hogy egy ítéletből a pervesztes is tanul. De a magyar kormány persze láthatóan nem: Orbánék azóta sem rendezték a MET státuszát – szögezte le Iványi Gábor. A lelkész egy plasztikus hasonlattal zárta a mondandóját: „a bejegyzett egyházi státusz smafu, olyan, mint amikor a péknek elveszik a zárt teherautóját, amivel a lisztet, a gabonát szállítja és helyette triciklit adnak, vagy egy sütőlapot nyomnak a markába, használja azt az elvett kemence helyett”.

(Arról, hogy milyen helyzetbe jutott a MET és az Oltalom Iványi Gábor sajtótájékoztatón számolt be, amiről itt tudósítottunk; az adománygyűjtés nehézségeiről itt számoltunk be; a jelenlegi helyzetről pedig itt találnak információkat.)