Járványügyben nincs helye titkolózásnak, elhallgatásnak!
Kevesebb magabiztosság, kevesebb önhittség a politika részéről, a tömegrendezvények azonnali korlátozása, a járványügyi szakemberek tanácsainak érdemi meghallgatása, valós információk közlésével a társadalom bevonása a védekezésbe – Kökény Mihály szerint a jelenlegi helyzetben Magyarországon ez lenne a koronavírus járvány megállításának receptje. A korábbi egészségügyi miniszter szerint, a november 2-tól bevezetett, a maszkviselést preferáló szigorítás kevés, csak egy cseppnek számít az egyre jobban terjedő járvány tengerében.
A kormány a járvány elleni hatékony fellépés érdekében szigorított a védekezés szabályain, november 2-ától a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot. A szigorítás értelmében, a szórakozóhelyen, vendéglátóüzletekben, illetve a sportrendezvények vendéglátó részein is kötelező lesz a maszk viselése, kizárólag az étel és az ital elfogyasztásának idejére lehet levenni. Az üzemeltetőnek kell intézkednie arról, hogy aki felszólításra sem hajlandó felvenni a maszkot, az ne vehesse igénybe a hely szolgáltatását. A rendőrség a szórakozóhelyekre, a vendéglátóhelyekre és a sportrendezvényekre kiterjesztett maszkhasználati kötelezettséget saját hatáskörben ellenőrizheti, és joga van arra is, hogy szabályszegés esetén, intézkedjen az adott hely bezáratásáról.
Kökény Mihály szerint, mindez biztosan nem elegendő intézkedés, csupán csepp a tengerben. Úgy vélte, a védekezésben két irányba kellene menni, egyrészt már nagyon, nagyon fontos lenne azonnal leállítani a tömeges rendezvényeket, a labdarúgó mérkőzéseket és más sporteseményeket is. A másik, amire borzasztóan nagy szükség lenne, hogy térségenként nyilvánosságra hozzák a járványügyi adatokat. A helyhatóságoknak lehetőséget kellene adni arra, hogy saját hatáskörben meghozhassák a szigorító intézkedéseiket. Ugyanis ha településenként, kerületenként, járásonként nyilvánosságra hoznák a – valahol nyilvántartott – hivatalos járványügyi adatokat, akkor az egyes polgármestereknek nem anekdotákból kellene értesülniük arról, hogy a járvány terjedése szempontjából településüknek milyen kockázata van, és saját hatáskörükben kijárási korlátozásról, iskolabezárásról, vagy lezárásról dönthetnének. Bár ez a fajta szelektálás más országokban működik, valamilyen oknál fogva, Magyarországon semmiképp nem akarják bevezetni. „Márpedig ez az egyetlen lehetőség, amivel el lehet kerülni egy teljes körű korlátozást” – jegyzi meg a volt miniszter. Azt mondja, érti, hogy a gazdaság helyzete, a további veszteségek elkerülése miatt, ezt az intézkedést mindenképp el akarják kerülni, de a nálunk fertőzöttebb országok már erre kényszerülnek. Sajnos, mi sem állunk olyan jól. Ha a járványügyi adatokat százezer vagy egymillió lakosra vetítve nézzük, egyre komolyabban terjed a járvány nálunk is.
Arra a kérdésünkre, hogy a november 2-ától bevezetett kormányzati szigorítások az emberi élet védelmét, vagy az ország működőképességének megőrzését szolgálják-e jobban, Kökény Mihály azt mondta, valójában egyiket sem. Ha az intézkedések elodázása miatt egyre többen fertőződnek meg, mind nagyobb lesz a bizonytalanság, és korlátozások nélkül is egyre többen esnek ki a munkából.
Persze – tette hozzá –, az sem mindegy, hogyan történik a kontakt-kutatás. Ennek a rendszeréről azonban nagyon keveset tudni, de annyit igen, hogy van, amikor megtörténik, és van, amikor nem. Ami viszont biztos, hogy a kontakt-kutatást végző járványügyi szakemberek kapacitása egyre kisebb. Ha megfelelő intézkedések híján, egyszerűen a járvány terjedése miatt, egyre több ember esik ki a munkából, előbb-utóbb rákényszerülnek az intézmények bezárására, és az a gazdaságnak nem jó.
Ami pedig az emberi élet védelmét illeti – mondta Kökény Mihály –, sokkal többet kellene, vagy kellett volna már tenni az egészségügyi rendszer biztonságos működtetéséért. Ennek módjára a szakmai szervezetek, a Magyar Orvosi Kamara és a pedagógus szakszervezetek is több javaslatot tettek, de süket fülekre találtak.
És, hogy a volt egészségügy miniszter hogyan csinálná? Azt mondta, határozott lépéseket tenne. Biztos, hogy területi bontásban minden rendelkezésére álló információt megosztana a társadalommal. Ebben ugyanis nincs helye semmiféle elhallgatásnak, titkolózásnak! A szabálykövetésben, a szabályok betartásában csak akkor várható együttműködés, ha a társadalmat is bevonjuk a járvány elleni védekezésbe, de együttműködésre kérni csak a pontos, hivatalos adatok közreadásával lehet.
A volt miniszter a polgármestereknek is saját hatáskört biztosítana területükön a kellő lépések megtételére. Azonnali hatállyal korlátozna mindenféle tömegrendezvényt, sőt – ahogy más országokban már megtették –, még azt is szabályozná, hogy adott szituációban hány ember lehetne egyszerre együtt.
Ezeket az intézkedéseket -– ha a kormány hallgatott volna azokra a járványügyi szakemberekre, akik minderre már régen felhívták a figyelmét – már fokozatosan be is lehetett volna vezetni. Ám úgy tűnik, a kormány nem hallgatott rájuk, sőt, mivel kritikát is megfogalmaztak, már nem is kapnak nyilvánosságot. Még azok sem, akik korábban a miniszterelnöknek adtak tanácsot.
Végezetül Kökény Mihály hozzátette, „Most kevesebb magabiztosság, kevesebb önhittség kellene a politika részéről, mert az a fontos, hogy leállítsuk a járvány terjedését! Ugyan én orvos vagyok, de, ha politikus lennék, akkor nagyon határozottan figyelnék arra, amit a járványügyi szakemberek mondanak!”
