Jávor Benedek: az Európai Bizottság 19-re húzott lapot és vesztett, de Magyarország is

A paktum lényege az, hogy az uniós pénzekért cserébe Magyarország támogatja az ukrán csatlakozási folyamat elkezdését?

Arra hivatkoznak az EP-ben, hogy a forrásokat a politikai alku miatt szabadították fel, nem pedig azért, mert Magyarország teljesítette az elvárt feltételeket. Az EP szerint ezzel az EB megsértette az uniós jogot, hiszen nem teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően támasztott elvárások.

Mire hivatkoznak?

Az EP azzal indokolja állítását, hogy az EB egész egyszerűen nem győződhetett meg az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos elvárások teljesüléséről. Voltak ugyanis olyan tételek – például az Országos Bírói Tanács (OBT) politikai függetlensége –, amelyekről csak később, az idén januárban születtek meg a döntések. Tehát tavaly decemberben nem tudhatta a bizottság, hogy ez a feltétel teljesülni fog-e. Ennek ellenére hozzájárult a pénzek zárolásának feloldásához, vagyis valójában 19-re húztak lapot, hiszen nem lehettek ezeknek az információknak, bizonyítékoknak a birtokában. 

Az Európai Bizottságot több oldalról is szorítják?

Nemcsak az Európai Parlament kérdőjelezi meg, hogy az EB elfogulatlanul és kizárólag a jogszabályi előírásokat figyelembe véve hozza meg döntéseit. Nemrég publikálta az Európai Számvevőszék jelentését a feltételességi mechanizmus működéséről, és abban nagyon kritikusan fogalmazva arra mutattak rá, hogy nincs igazából konzisztens és koherens döntéshozatali folyamat a bizottságban. Nagyon erős a gyanú, hogy itt valóban jogon kívüli politikai alkuk részeként születtek meg a pénzeket illető bizottsági döntések. Az is egy izgalmas fejlemény, hogy a bizottság bíróság elé citálását a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt is támogatta az Európai Parlamentben. 

Ez miért izgalmas?

Mert az Európai Néppárt korábban megszavazta, hogy Ursula von der Leyen maradjon az Európai Parlamenti választások után is posztján, majd néhány napra rá gyakorlatilag beperelte a saját megerősített jelöltjét. Hiszen az EP vélelmezése szerint az EB politikai alapon meghozott döntése nyilvánvalóan nem születhetett meg von der Leyen bizottsági elnök hozzájárulása és akarata nélkül.  

Ön is úgy gondolja, hogy lehet valamilyen politikai alku a háttérben? 

Úgy látom, hogy az EP álláspontját erős érvek támasztják alá. Ráadásul az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően nemcsak az volt az elvárás, hogy jogszabályi módosításokat hajtson végre a kormány, hanem az is, hogy azok a gyakorlatban is működjenek. A 10,2 milliárd euró felszabadításáról szóló döntés gyakorlatilag egy nappal azután megszületett, hogy a magyar parlamentben elfogadták az igazságügyi csomagot, amely papíron teljesítette a bizottság elvárásainak jogszabályi feltételeit. Nyilvánvalóan kevesebb, mint 24 óra alatt nem lehetett meggyőződni arról, hogy amit elfogadtak egyik nap, az másnap már működik is és a gyakorlatban is biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ahogy az Országos Bírói Tanács választása is csak később történt meg. Ezért nagyon erős a gyanú, hogy a bizottság túlterjeszkedett a saját hatáskörén, és olyan döntést hozott, ami pusztán eljárásilag és jogilag nem volt megalapozott. Arra is emlékszünk, hogy a magyar kormány keményen zsarolta az európai intézményeket azzal, hogy Ukrajna esetében mind a csatlakozási folyamat elindítását mind pedig a nekik szánt segélyt is tartalmazó uniós költségvetést is blokkolni fogja. Ezért elég életszerűnek hangzik, hogy e zsarolás megakadályozására döntött a bizottság az uniós pénzek felszabadításáról. 

A magyar kormány valóban teljesítette az alku ráeső részét? 

Az egy külön érdekesség, hogy nem sikerült túl jól a bizottság részéről ez a folyamat, hiszen miközben a magyar kormány elfogadta az ukrán csatlakozási folyamat elindítását, azért az uniós költségvetést még decemberben megvétózta. Annak ellenére, hogy feloldották a pénzeket. Az már egy másik kérdés, hogy az idén február első napjaiban Orbán Viktor gyakorlatilag „kivégzésszerűen”, 20 perc alatt jóváhagyta az uniós költségvetést és Ukrajna támogatását, hiszen megfordult a politika szele, keményen beleálltak a magyar kormányba. Az, hogy a magyar kormány az alku ráeső részének a felét nem teljesítette, az viszont jogilag indifferens abból a szempontból, hogy az EB jogszerűtlenül járt el. 

Ha bebizonyosodik, hogy valóban paktumot kötöttek a háttérben, akkor annak milyen következményei lesznek?

A bíróság azt tudja kimondani, hogy a bizottság nem járt el jogszerűen, amikor teljesítettnek tekintette decemberben a feltételeket. Arra utasíthatja a szervezetet, hogy vizsgálja felül az akkori döntését. Ez azt jelenteni, hogy az EB-nek újra meg kell vizsgálnia, vajon teljesülnek-e Magyarországon a feltételek, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére. Úgy, hogy a bizottság tudja, árgus szemekkel fogja figyelni a Parlament és a Számvevőszék is, és igencsak meggyőző bizonyítékokat kell szolgáltatnia, ha továbbra is nyitva akarja hagyni ezeket az uniós pénzeket a magyar kormány számára. Ráadásul a helyzet azóta változott és a magyar jogállamiság helyzete tovább romlott. A szuverenitásvédelmi törvényt is akkor fogadták el, amikor az igazságszolgáltatási csomagot. Ez a törvény viszont az EB szerint alapvetően sérti az uniós jogot. Ezért újabb kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek Magyarország ellen. Márpedig egy új értékeléshez – amire a bíróság utasíthatja a bizottságot – ezeket a szempontokat is figyelembe kell venniük. A Bizottság viszont kényszerpályán lesz, hiszen már kimondta, hogy szerinte a szuverenitásvédelmi törvény jogsértő, tehát nem juthat más következtetésre, mint hogy Magyarország nem teljesítette a feltételeket. Ezért újra zárolhatja azt a 10,2 milliárd eurót is, amit decemberben felszabadított. A továbbiakban pedig komolyan figyelni fognak arra, hogy a még mindig zárolt többi uniós támogatáshoz csak úgy jussunk hozzá, ha ténylegesen és maradéktalanul teljesülnek mindazok a feltételek, amelyeket az európai intézmények a magyar kormánynak szabtak a pénzek kifizetéséért.