Jávor Benedek: az ingyenes teszt hatásosabb lenne a vírus ellen, mint a határzár
„A határzár bevezetése a járvány ellen nem jelent védelmet, mert a vírus nem külföldről, hanem belföldről támad!” – nyilatkozta portálunknak Jávor Benedek. Az európai politikus szerint, mielőbbi, érdemi járványügyi intézkedésekre lenne szükség, hogy a vírus áldozatainak száma ne nőjön ugrásszerűen a következő napokban. Az Orbán-kormány azonban inkább politikai látványkonyhát működtet, nem pedig felelős intézkedéseket készít elő. Ilyen látszat-intézkedés a határzár intézménye, amely a járványt nem képes megfékezni, viszont arra alkalmas, hogy az Európai Unió illegálisnak és diszkriminatívnak minősítse a magyar kormány intézkedését.
– Azt tudjuk, hogy az unió a határzár azonnali visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Mielőtt erről beszélnénk, elvileg joga van az Orbán kormánynak a világ összes országára határzárat bevezetni?
– Értelmezésem szerint a koronavírusos időkben minden tagállamnak joga van a határain korlátozásokat bevezetni, amennyiben a vírus-helyzet ezt indokolja. Az intézkedéseknek azonban arányosaknak, és észszerűeknek kell lenniük, továbbá nem sérthetik az Európai Unió egyéb jogszabályi előírásait.
– Az, hogy feltételekhez köti az uniós állampolgárok határátlépési jogát, nem sérti az uniós jogot?
– Ez önmagában nem feltétlenül. Ámbár az, hogy az uniós polgárok számára egyáltalán nem nyit opciót az országba történő belépésre, véleményem szerint, mindenképp megkérdőjelezhető. Ugyanis Orbán határzárról született rendelete semmilyen óvintézkedést, esetleges karantén-szabályt nem ír elő, hanem csak tilt. Szerintem ilyen döntésre nincs joga a magyar kormánynak; ez az intézkedés ugyanis nem arányos, és nem is észszerű, illetve a járványügyi helyzettel sem indokolható.
– Ezért lehet azt a következtetést levonni Reynders jogi biztos nyilatkozatából, hogy a magyar határzár illegális?
– Ha jól értem, akkor a biztos nem annyira a határzárat kifogásolta, bár az előzetes egyeztetést az uniós szervekkel hiányolta – tehát az intézkedést egyoldalúan vezette be a magyar kormány. Nála inkább a határzár bevezetése után történtek verhették ki a biztosítékot. Ugyanis először bevezették a határzárat, azután a cseh, szlovák, lengyel állampolgárok számára a belépést mégis megteremtették. Ráadásul úgy, hogy a három kivételezett ország állampolgárainak könnyebb a határátkelés, mint a magyaroknak.
– A cseh, szlovák, és lengyel állampolgárok úgy léphetnek be az országba, hogy bemutatnak egy öt napnál nem régebbi negatív tesztet. Ha ön haza akarna jönni, akkor ugyanez kevés lenne?
– Ha innen, Brüsszelből, haza akarnék menni Budapestre, akkor először is szükségem lenne két otthon elkészült negatív koronavírus tesztre, s két vizsgálat között legalább 48 órának kell eltelnie. Tehát a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra szigorúbbak az előírások, mint a cseh, lengyel, vagy szlovák állampolgárokra, akiknek elég egy darab saját hazájukban készített negatív teszt, ami akár öt napos is lehet.
Amit a jogi biztos kifogásolt, az elsősorban az, hogy a magyar rendelkezés különbséget tesz az Európai Unió polgárai között azzal, hogy Orbán Viktor kormánya három ország számára egy könnyített határátlépést biztosít. Vagyis a külföldről hazatérőknek szigorították a belépést, az összes többi embert, tehát a 22 tagállam lakosait pedig egyszerűen eltiltják az országba történő belépéstől. Mindez egyszerűen diszkrimináció.
– Bizonyára az a megoldás, hogy legyen mindenki jóban a „főnökkel”, Orbán Viktorral. Ha vele megvan a haverság, akkor kaphat belépőt Magyarországra. Ez történik?
– Az egész nyilvánvalóan politikai lépés, ugyanis a határzár a járvány kezelésére nem alkalmas. Ráadásul nem elég, hogy a magyar intézkedés sérti a schengeni övezeten belül az állampolgárok szabad mozgását, még a járványt sem állítja meg. Az a szakemberek nyilatkozataiból ugyanis világosan látszik, hogy a magyar „második hullám” az ország belsejéből indul. Tehát nem kívülről hurcolják be a járványt, hanem az belülről erősödik fel. Erre a határzár nem lesz megoldás. A második hullámot csak célzott, megelőző intézkedésekkel lehetne fékezni, ahogy más országokban is teszik; tesztelés, kontakt-kutatás, maszkviselés, stb.
A határzár bevezetése tehát színtiszta politikai aktus, ami azt a képzetet igyekszik a magyar polgárok fejében erősíteni, hogy Európa veszélyt jelent számunkra, miközben a mi „visegrádi szövetségeseink” jó barátaink, akiktől nem kell tartani. Mindez a járvány tényleges adatainak ellentmond, de Orbán Viktornak ez nem számít, mert ő egy alternatív valóságot igyekszik építeni.
– Szijjártó külügyminiszter erre indoklásul azt mondta, hogy a határzár a visegrádi három országra azért nem érvényes, mert ők hatásosan védekeznek.
– Az a baj, hogy ez sem igaz. Kétségkívül a régiót tavasszal kevéssé sújtotta a vírusjárvány, de az első hullám adataiból a másodikra következtetéseket levonni elképesztő ostobaság. Ráadásul nem a csehek, szlovákok, vagy a lengyelek járvány elleni védekezése volt a leghatékonyabb, ugyanis a balti államokban, vagy a finneknél jobbak voltak az adatok, mint a visegrádi államok körében. Tehát nem elég, hogy a magyar kormány ostobaságokat állít, de még az érveik is rosszak a hazugságaik alátámasztására.
– A határzár mindeddig betarthatatlannak bizonyult. A hírek szerint, a rendőrök a gyakorlatban állítólag mindenkit beengedtek az országba, mert olyan tömeg volt, ráadásul nehézséget okozott a rendelet értelmezése is.
– Igen, az Brüsszelből nézve is világos, hogy nem tudták betartatni a rendeletet. Orbán Viktor ugyanis egyre inkább politikai „látványkormányzást” folytat. Lényegében a virtuális valóságban rendez kommunikációs csatákat, és azokat igyekszik megnyerni. Pedig a valóságban kéne lépéseket tenni a járvány ellen, de ezek szerint, Orbán arra nem képes. Ehelyett bevezet olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az uniós joggal, és amelyeket maguk sem képesek betartani.
– És ezzel – a hírek szerint – ellehetetlenítik az ingázók életét, tönkreteszik az üzletek forgalmát, és vendég híján, be kell zárni a szállodákat is. Vagyis még itthon sem volt semmiféle egyeztetés.
– Nyilvánvaló, hisz' mi történik azokkal, akik nem 30, hanem 32 kilométeres körzetben ingáznak. S nem is mindenki kényszerül naponta utazni. Tehát a határzár részben a munkavállalókat, de a vállalkozókat is súlyosan érinti, ahelyett, hogy érdemi járványmegelőző intézkedéseket hoznának.
– Végül is mit tehet a kormány? Vállalva a presztízsveszteséget, inkább visszavonja a rendeletet és máshogy védekezik, vagy ragaszkodhat a határzár életben tartásához?
– Hetekig eltarthat, amíg erre érdemi megoldás születhet, de az a tippem, hogy a rendeletet végül nem lehet majd életben tartani. Valószínűleg megvárják majd, amíg a lezárás természetes úton megszűnik, ugyanis 30 napra rendelték el a határzárat. Utána talán el lehet majd felejteni, de addig is rengeteg kárt okoz majd.
