Ők gazdagok lehetnek. És te?

Németh Péter 2019. június 12. 13:17 2019. jún. 12. 13:17

„A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kinőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik.

• 2010 óta a NER-hez köthető legismertebb vállalatok (Mészáros Lőrinc cégcsoportját nem számítva) összesen 196 milliárd forint nyereséget termeltek, a tulajdonosok ebből 155 milliárdot fizettek ki maguknak osztalékként

• Az Orbán-család résztulajdonában álló vállalkozásokból 2010 óta több mint 10 milliárd forintot vettek ki, ennek egy része az Orbán-családhoz vándorolt, a család tehát már többszörös milliárdos

• A Duna Aszfaltból 45 milliárd forintot lapátoltak ki 2010 óta, a Las Vegas Casino Kft./Zrt.-ből 38 milliárd forintot, a Közgépből 37 milliárd forintot

• Szíjj László Duna Aszfaltja az Orbán-kormány kezdetén még csak 20 millió forint osztalékot termelt az üzletembernek, tavaly már 13 milliárd forintot, a különbség 650-szeres

• A Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. 6 milliárd forint nyereséget termelt, amíg át nem vette Orbán Viktor barátja, a tulajdonszerzés után viszont a nyereség 15 milliárd forintra nőtt.”

Amit itt olvasnak a hvg.hu gyűjtése. Azért emeltük át a mi oldalunkra is, mert meggyőződéssel valljuk: ezt az adatsort mindenkinek látnia kellene. Látnia és terjesztenie.

A HVG egészen elképesztő munkát végzett, amikor elkészítette az összeállítást: többet mutatnak a számok minden szónál. A laptársunk cikke még folytatódik, ajánljuk is mindenkinek, de az itt átmásol rész is elegendő ahhoz, hogy pontosan lássuk: miről is szól a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Hogy milyen rendszer az, ahol néhány kiválasztott személy elképesztő gazdagodásnak örvendhet, és nyilvánvalóan nem a saját tehetségének köszönhetően. Igen: nyugodtan kijelenthetjük, itt nem arról van szó, hogy az írásban szereplő személyek oly nagy tálentummal lennének megáldva, amely alapján messze kiemelkednek az átlagemberek sorából.

Nem, ezek a személyek – közkeletűen: oligarchák – valamennyien abban közösek, hogy kapcsolódnak a miniszterelnökhöz, vagy családilag, vagy személyes barátság, vagy üzleti alapon. A magyarországi viszonylatban csillagászatinak számító jövedelmek alapja részint az európai pénzforrásokból származik, vagy a költségvetés által támogatott projektekből. És ez itt az igazi baj: nem arról van szó, hogy a kiválasztottak olyan teljesítményre, egyedi megoldásokra képesek, mint például Rubik Ernő, nem: ők elsősorban miniszterelnök jóvoltából lettek ennek a sajátos magyar világnak a kiválasztottjai.

Mondhatnánk azt: a HVG írása rámutat ennek a világnak a működési szisztémájára, a korrupcióra, az üzleti világ elkorcsosodására, a kapcsolati hálók csalárd működésére, de leginkább arra alkalmas, hogy mindenki levonhassa belőle a megfelelő következtetéseket.

Azt például, hogy merre megy Magyarország, hogy mivé  lett a vágyott demokrácia, hova tűnt az esélyegyenlőség, és mi lesz ebből az országból, ha minden így marad. Nem, nem lázítani akarunk; egyszerűen csak jelzést adni: ez a Magyarország csak néhány jó időben, jó helyen lévő ember számára hozza el a Kánaánt. A többieknek csak az jut, hogy belesimuljanak ebbe a keretbe. Már ha tényleg úgy gondolják: a dolgok így rendben vannak.

Szerintünk nincsenek.