Kamu és hazugság a 740 milliárd forintos hitelfelvétel ügyének számos aspektusa
„Sem az indokoltsága, sem a sürgőssége, sem a csuda tudja, milyen kondíciói miatt nem kerek a történet” – összegezte véleményét Bodnár Zoltán. A sokat látott pénzügyi, banki szakembert azért kerestük meg, hogy elmondja, mit olvas ki abból a határozatból, miszerint egy nyilvános pályázat kikerülésével akar az állam sürgősen felvenni 740 milliárd forintnyi (1,85 milliárd eurónyi) hitelt 700 millió köbméter orosz gáz műsoron kívüli vásárlására. Semmit nem tudunk a nyilvánosság teljes kizárásával készülő ügylet feltételeiről, s így gyaníthatóan „meglehetősen drága kölcsön lehet a végén” – mutatott rá.
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, mára virradóra megjelent a Magyar Közlönyben a különleges földgázkészlet létrehozásáról intézkedő 260/2022. (VII. 21.) kormányrendelet, amelyhez máris publikálták az Orbán Viktor által szignózott 1365/2022. (VII. 21.) határozatot a különleges földgázkészlet létrehozásához szükséges földgáz beszerzését szolgáló hitelhez kapcsolódó egyedi állami kezesség vállalásáról. Ebben Orbán azzal bízza meg Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy a különleges földgázkészlethez szükséges beszerzést finanszírozni hivatott hitelről kötendő szerződéséhez 100 százalékos mértékű készfizető egyedi állami kezességet vállaljon. A hitel 1,85 milliárd euró (mintegy 740 milliárd forint) lehet.
És hogy semmit se bízzanak a véletlenre: a kormány „engedélyezi, hogy a hitelnyújtók kiválasztása – a finanszírozási ügylet sürgősségére tekintettel – nyilvános pályázat helyett több bank együttes hitelnyújtására irányuló ajánlatkéréssel valósuljon meg”. Más szóval: a nyilvánosság teljes kizárásával – mint a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a Paks-2 hitelszerződéseinél megszokhattuk – sok évtizedre titkosítva veszi fel ezt a kölcsönt is az állam.
Mit tud ebből kiolvasni egy pénzügyi, banki szakember?
„Kamu” – ez az ügy több vetülete kapcsán többször is elhangzott Bodnár Zoltánnal folytatott beszélgetésünkben. Összeségében az a véleménye, hogy „ez az egész nem igazán kerek, sem az indokoltsága, sem a sürgőssége, sem a csuda tudja, milyen kondíciói miatt”.
Mint kifejtette: az a része biztosan kamu, hogy 700 millió köbmétert megveszünk, és erre – bárkitől is, de – azonnal felveszünk ennek megfelelő összegű hitelt. Ugyanis annak kicsi a valószínűsége – „s ha mégis, annál nagyobb gáz” –, hogy előre, és nem szállításkor vagy az után kell fizetni az eladónak. „És hogy a búbánatban van az, hogy eladunk a szerbeknek 500 millió köbmétert, de ők nem előre fizetnek, mi meg veszünk az oroszoktól és előre fizetünk?” – tette fel a költőinek szánt kérdést Bodnár, leszögezve, hogy „valami hazugság van a történetben”.
Bár a tervezett kölcsön (1,85 milliárd euró) hatalmas, vajon a magyar NER-közeli bankok részvétele előtt is kinyitja-e az utat, hogy Orbánék banki konzorciumtól vennék fel a hitelt? – kérdeztük. Bodnár Zoltán szerint igen, ezek a magyar bankok is beleférhetnek majd a hitelezői konzorciumba. „Mindenesetre borítékolható, hogy meglehetősen drága kölcsön lehet ez a végén” – szögezte le.
S hogy miért gondolja így a sokat látott pénzügyi szakember? A többi között azért, mert a nyilvánosság kizárásával szervezik a hitelfelvételt, így az sem tudható, hogy mekkora díjat kapnak az egyes szereplők – mint a lead menedzser, a konzorciumszervező, az underwiter.
Ha pedig már a bankoknál tartunk – jegyezte meg –, az állam adósságának már így is talán a tíz százaléka a hitelintézetek portfoliójában van. A magyar bankrendszerben tartott magyar adósságpapír-állomány már kiugróan magas, s most még ezzel is megfejelik majd – mutatott rá, hozzátéve: ugyan az állam készfizető kezesként jelenik meg az ügyletben, de végső soron a résztvevő kereskedelmi bankoknak a magyar állammal szembeni kitettsége jelentősen megnő, éppen úgy, mint az államkötvények esetében.
