Karácsony Mihály: tisztességtelen dolog a nyugdíjasokat kilátástalan helyzetbe hozni
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció, de ha decemberben mégis kilenc százalék lesz, az átlag akkor is nagyon magas. Karácsony Mihály nyugdíjszakértő ezért mindenképpen szükségesnek tartja, hogy ennek megfelelően, mindenképpen emeljék a nyugdíjakat. Emlékeztetett rá, hogy amikor a rossz tervezés miatt novemberben kiegészítik majd a nyugdíjakat, azok közül a nyugdíjasok közül, akik januárban megkaphatták volna a magasabb összeget, körülbelül 100 ezren már nem fognak élni. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete épp ezért javasolta a nyugdíjelőleg bevezetésének lehetőségét. Sajnálatosnak tartja, hogy eddig semmilyen reakció nem érkezett a kormánytól a javaslatukra.
Az KSH pénteken hozza nyilvánosságra az inflációs jelentését. Nagy a várakozás amiatt, hogy 1-sel, vagy 2-sel fog kezdődni, vagyis, hogy 20 százalék alatt vagy fölött lesz. A legutolsó hónapban az általános infláció 21,5 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig 22,7 százalék. Orbán Viktor ugyan azt mondja, hogy év végére egy számjegyű lesz, de ez azt jelenti, ha decemberben 9 százalék lesz, az átlag akkor is nagyon magas. Van esélye az egy számjegyű inflációnak?
Nagyon kicsi. Amikor a ma hatályos költségvetési törvénybe tavaly beleírták azt, hogy 15 százalékos nyugdíjemelés lesz január 1-jétől, akkor azt annak az ismeretében tették, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisa erre az évre 15-19,5 százalék közé tette az inflációt. Azt mondták, majd, ha nem ennyi lesz, akkor kiegészítik a nyugdíjakat. Ám a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szűkítette ezt a sávot, és közölte: 16,5-18,5 százalékos lesz az infláció. Mivel az MNB legalacsonyabb prognózisa is 16,5 százalék, morálisan mindenképpen utána kellett volna menni a nyugdíjakkal.
Ez mit jelentene?
Nem 15 százalékosnak kellene lennie a nyugdíjemelésnek, hanem azt kellene mondani, nem hagyjuk, hogy a nyugdíjasok „szívjanak”. Van ennek egy morális követelménye is. Akkor, amikor novemberben a rossz tervezés miatt kiegészítik majd a nyugdíjakat, azok közül a nyugdíjasok közül, akik januárban megkaphatták volna a magasabb összeget, körülbelül 100 ezren már nem fognak élni. Egy évben körülbelül 135 ezer ember hal meg, és az élet rendje szerint többségük nyugdíjas. Vagyis azok közül, akik január elsején még éltek – mint mondtam –, novemberben körülbelül 100 ezren már nem fognak. Velük szemben nagy disznóság ez, szerintem ez nem tisztességes. Ahogy az sem, hogy eleve nagyon kevés nyugdíjemelést adnak azzal, ha magasabb lesz az infláció, majd novemberben úgyis kompenzálják. És addig? A boltban nem lehet azt mondani, hogy az ennivalóért most csak ennyit fizetek, majd, ha kompenzálták a nyugdíjamat, kifizetem egészen.
Erről a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének volt egy javaslata…
Van. Ez pedig a nyugdíjelőleg. Minden munkahelyen van fizetéselőleg, és az esetek nagy részében a szegényebbek élnek is ezzel a lehetőséggel, vagy azért, mert tényleg kellett az illetőnek pénz, vagy azért, mert olyan előre nem látható kiadása keletkezett, amit nem tudott előre bekalkulálni. Ez a nyugdíjasoknál is így van. Ez lehet örömteli dolog is, az unoka születésétől kezdve a férjhez menéséig, de lehet rosszabb is, például, egy elromlott mosógép, vagy egy hirtelen jött betegség, ami miatt valakinek a magánegészségügy szolgáltatásait azonnal igénybe kell vennie. Szerintem tisztességtelen dolog a nyugdíjasokat kilátástalan helyzetbe hozni.
Mi lett az önök javaslatával a nyugdíjelőleggel kapcsolatban?
Semmi. Nem reagáltak rá. De van a nyugdíjasok ügyének egy másik metszete is. Ez nevezetesen az, hogy a szociális partnerek, a munkaadók és a munkavállalók azt mondták, hogy a magas infláció miatt fel kell nyitni a minimálbér-tárgyalásokat, de megvárják az első féléves adatokat. Pénteken ez meg fog történni, azokat nyilvánosságra fogják hozni. Ezután újra fogják tárgyalni a minimálbért. Én írtam a munkaadóknak és a munkavállalóknak is, hogy a Nyugdíjas Parlament szurkol annak, hogy magasabb minimálbért tudjanak kiharcolni, de egyet kérünk, ezt ne a nyugdíjasok rovására tegyék. Ugyanis az eddigi minimálbér-emelésnek mindig az volt az ára, hogy a társadalombiztosítást csökkentették. A társadalombiztosítási járulék hat évvel ezelőtt még 27 százalék volt, ma már szocho-nak (szociális hozzájárulás) hívjuk, és 13 százalékra csökkent. A kormány pedig széttárja a kezét, és azt mondja, azért nem tudok nyugdíjat emelni, mert nincs a nyugdíjkasszában pénz. Mondjuk, nincs is nyugdíjkassza. De valójában arról van szó, hogy politikai okokból a járulékot 27 százalékról levitték 13-ra, ezért kevesebb pénz jön be, amit elvileg oda kellene könyvelni a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. A költségvetésben egyébként nem szentírás, hogy mit hova könyvelnek, az elmúlt évben például 95 alkalommal történt a költségvetési sorok közötti átcsoportosítás. Tehát semmiféle determinizmus nincs ebben. A szocho-t levitték, és azzal alkudoztak, hogy jó, legyen minimálbér-emelés, majd akkor kevesebbet kell fizetni a szocho címén.
