Katona Tamás: a Fidesz gazdaságpolitikája nem sok jót ígér a magyar népnek

– Már lezajlott az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitája. Valóban megalapozott és takarékos a büdzsé, ahogy azt a kormánykörökben mondják?

– Az, hogy megalapozott lenne, túlzás. Persze, attól függ, hogy mit tekintünk megalapozott költségvetésnek. Ha azt, hogy az ország érdekét szolgáló gazdaságpolitikát határozza meg, akkor erről szó sincs. Ez a költségvetés tulajdonképpen továbbviszi a kormány 12 éve folytatott káros gazdaságpolitikáját. Csak egyre rosszabb lesz ettől a helyzet. Ez alapozta meg tulajdonképpen a lecsúszásunkat: a jövedelmi pozíciónk a 26. az EU tagországai között. Most már csak Bulgáriával versenyzünk. Nagyon magas az államháztartási hiány, kialakult az ikerdeficit, az infláció a gazdaságpolitikából ered, és úgy, ahogy azt a kormány mondja, semmi köze a háborúhoz. Sajnos ez a gazdaságpolitika nem sok jót ígér a magyar népnek.

 – Miért nem?

 – Azért, mert a kormány alapvetően tévesen határozta meg. Nem fordít igazán valós többletet az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szférára. Egyre rosszabb helyzetben van ez a három ágazat. Amikor azt mondják, hogy garantálja a családok védelmét, nem teszik hozzá, hogy ez a költségvetés a magas jövedelműek helyzetét javítja. Az is jellemző, hogy az egész rezsicsökkentés – ami ebben a formában már tényleg egyre anakronisztikusabb – megint csak a magas jövedelműeket szolgálja. Ráadásul a költségvetésben ezt szociális támogatásnak számolják el, ami nonszensz, mert az kapja a legtöbbet, aki az úszómedencéjét fűti az olcsó energiával. Valódi rezsicsökkentés kell, amivel az energiahatékonyságot lehetne javítani. Olyan valóságos árszerkezetre lenne szükség, ami tényleg az alacsony jövedelműeket segíti, a magas jövedelműek pedig a magas fogyasztás után a tényleges költséget fizessék. Ehhez az unió adott pénzt, de azt a kormány nem erre fordította.

 – Hanem?

– Az állami intézmények energiahatékonyságára például – és nem a lakosságéra.

– Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Orbán Viktor viszont közölte, hogy most a hadseregre kell a pénz, nem fizetésemelésre. Hogy jön ez ahhoz, hogy a családok helyzete a háború ellenére is javulhat 2023-ban?

– Valóban ez az új szlogen, pénteken meghirdette Orbán, hogy ne akarjon senki fizetésemelést, mert háború van. Ez egy újabb kommunikációs trükk, mert semmi nem indokolja, hogy most ennyit fordítsunk honvédelemre. Azt a NATO se várja el tőlünk, hogy egyik évről a másikra a GDP két százalékára emeljük a honvédelmi kiadásokat. Ráadásul nem tudjuk, hogy az mire megy el. A jelenlegi honvédelmi miniszter a korábbi cégével üzletel. Nem hiszem, hogy jó célra mennek ezek a pénzek. Az, hogy most mi akarjuk megvédeni a nem tudom én mit, az komolytalan. 

– Mi ennek a költségvetésnek az alapja?

– Az egésznek az az alapja, hogy irreális módon kiköltekezett a kormány, mert megijedt az előválasztás után attól, hogy esetleg elveszítheti a választást. Olyan pénzeket öntött a piacra, ami irreális volt. Visszaadták az adót a gyermekes családoknak, de például miért kellett 500 ezer forintot odaadni a magas jövedelműeknek? Ennek nincs meg az alapja. Miközben a pedagógusok bére egyszerűen nem emelkedik. Két éve is megijedt a kormány, és megemelte az orvosbéreket, de a szakdolgozóké ugyanolyan alacsony, mint volt. A szociális szféráról nem is beszélve, a többség garantált bérminimumot kap.

– Vagyis elmondhatjuk, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt 12 év alatt arra törekedtek, hogy a magas jövedelműeknek mindenféle téren még több jövedelmet biztosítsanak, a szegényektől pedig még többet vegyenek el?

– Nem csak törekedtek, ezt el is érték. Csak egy példa erre a családi pótlék, amihez nem hajlandóak hozzányúlni. Gondoljunk csak bele, hogy 2008 óta változatlan. A jelenlegi körülmények között mit jelent ez az összeg? 

– Az árak meg emelkednek…

– Az az egyik igazi probléma nálunk, hogy most a kormány az áremeléseket még ösztönzi is, mert ezzel tudja visszavenni azt a többezer milliárdot, amit értelmetlenül, gondolkodás nélkül kiosztott a választás előtt.

– Tehát, még növeli is az inflációt? 

– Gyakorlatilag igen. Ugyan a 400 forint körüli euró az önmagában növeli, de nem tett semmit a forint stabilitása érdekében. Most is, mint egy évvel ezelőtt, mínusz négy százalék a reálkamat, nem változott. Csak annyira emelte a Monetáris Tanács, hogy megmaradt a négy százalék. és nem igaz, hogy ez a háborús helyzet miatt van, mert se a zlotyi, se a korona nem zuhant értékében. Ráadásul az a probléma, hogy most már a jegybank is megemelte az inflációs prognózisát, és látható az a helyzet, hogy az infláció még emelkedni fog. Nem elég, hogy már 10-12 százalék az infláció, 18-20 százalék az élelmiszerár-emelkedés, és 30 százalék az alapvető élelmiszerek árának emelkedése. Nem igaz, hogy ez átlagos az unióban. Mi a felső harmadban vagyunk. A maginfláció nálunk a legmagasabb az egész Európai Unióban, és az élelmiszer-áremelkedésben is a harmadik helyen vagyunk. 

 – Mert „mi megvédjük a családokat”.

– Igen. Megvédjük a magas jövedelmű családokat. Ez így van.