Katona Tamás: egy tisztességes kormányt zavarná a 2 millió szegény

Millei Ilona 2023. november 15. 14:45 2023. nov. 15. 14:45

Minden jel arra mutat, a hatalmat nem zavarja, hogy minden negyedik magyar szegénységben él. Az elmúlt 13 évben a kormányt egyetlen dolog érdekelte igazán: lehetőség szerint meglegyen a többsége, még jobb, ha a kétharmada örökre – állapította meg Katona Tamás közgazdász. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, korábbi pénzügyi államtitkár szerint, ha a kormányt érdekelné a 2 millió szegény, akkor nagyobb figyelmet fordítana rájuk, és nem hagyná a gyermekéhezést, ami 2010 óta először újra megjelent Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Háztartások életszínvonala című kiadvány szerint 2022-ben mintegy kétmillióan voltak a szegénység küszöbén Magyarországon, ami enyhe növekedés az előző évhez képest, de határozottan jobb a helyzet, mint 2015-ben volt. Tekinthető ez valamiféle fejlődésnek?

Mindig azt kell nézni, hogy a társadalom milyen arányban van a szegénységnek kitéve. Amikor minden negyedik ember a szegénységi küszöb alatt él, nem hiszem, hogy egy-két százalékkal érdemes bűvészkedni. Ráadásul a 2022-es év felemás volt, mert tavaly nyáron következett be az, hogy a „nem megszorítások" ürügyén megszorításokba fogott bele a kormány. Önmagában azt kell nézni, hogy ez hány embert érint. Nagyon sokat. Az idei év pedig sokkal rosszabb lesz. 

Ön szerint a hatalmat zavarja ez a majdnem kétmillió szegény?

Egy tisztességes kormányt természetesen zavarná. A lakosságszámot nézve, ez a szám jelentős. De minden jel arra mutat, hogy nemigen zavarja a hatalmat. Az elmúlt 13 évben egyetlen dolog érdekelte igazán ezt a kormányt, hogy lehetőség szerint meglegyen a többségük örökre, vagy még jobban az, hogy meglegyen a kétharmaduk. A különböző szociológiai felmérések pedig azt mutatják, hogy pont ez az a 2 milliós réteg, amelyik nem megy el szavazni. 

Ha zavarná, akkor mit kellene tennie a kormánynak?  

Mindenekelőtt nagyobb figyelmet kéne fordítani a nehéz körülmények között élőkre, a lakhatási szegénység között élőkre, de legalább a nehéz sorsú gyerekek helyzetére oda kellene figyelni. Nem kellene hagyni a gyermekéhezést, ami 2010 óta először újra megjelent Magyarországon. Csakhogy ez a kormány 2008 óta nem változtatott a családi pótlék összegén. A minimálbér után sem szokás adót kivetni, és 2010-ig nem is volt adó a minimálbéren. A közterheket pedig úgy változtatták, hogy 27 százalék az áfa, sőt, ha az élelmiszereknél belekalkuláljuk, hogy 3,5 százalékos külön adóval sújtják az élelmiszerláncokat, akkor annak az áfája 30 százalékos is. Ez pedig mind a szegényeket sújtja. Ők elköltik a teljes jövedelmüket. A magas jövedelműek pedig alig járulnak hozzá a közterhekhez, mert a személyi jövedelemadó 15 százalék, a profit kivét adója még alacsonyabb. Ha ezeket nézzük, akkor egyértelműen a magas jövedelműek érdekében születtek ezek az intézkedések. De, ahogy a ma újra miniszter Lázár János mondta: akinek nincs semmije, az annyit is ér. 

A KSH jelentése szerint a legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, míg a legfelső ötödben 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese. A két szélső ötöd egy főre jutó bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,3-szeresről 4,8-szeresre nőtt…

A KSH, csak ötödöket számol. Az a probléma, hogyha a tizedeket nézzük, amit a TÁRKI szokott, akkor ott 10-szeres, 11-szeres az arány, és az nagyon magas.

Egyáltalán meddig tágítható ez a különbség, a végtelenségig, és mennyire „egészséges” társadalmi berendezkedésre utal mindez?

Mindig két dolgot kell nézni, az egyik a különbség az alsó és a felső decilis (jövedelmi tized) között. De legalább ennyire fontos, hogyan alakul a legalul lévők jövedelme, vagyis minek a tízszerese a fölső decilis jövedelme. Az a probléma, hogy nagyon sokan élnek igen-igen rossz körülmények között, és – mint mondtam – ismét megjelent a 2010 előtt már nem létező gyermekéhezés is Magyarországon. Az a probléma, hogy az alsó ötöddel nem foglalkozik a kormány, nem érdekli, nem törődik vele. Minden olyan támogatást, amit ad – például az ingyenes étkezést, vagy a tankönyvtámogatást – azt mindenkinek adják, még a bankárgyerekeknek is. Az egész családtámogatási rendszer – amit ők népesedéspolitikai célúnak mondanak –, például a lakhatás támogatása kizárólag a magas jövedelműeket segíti. Most megmondták, hogy 150 milliós lakás értékhatárig lehet igénybe venni CSOK Pluszos támogatásokat, ez nem a szegények támogatása. A rászorulók semmilyen támogatást sem kapnak a lakhatásukhoz. 

Az alsó ötöd, vagy, akár az alsó tized ezt némán tűri, mert nem sokat tud tenni ellene?

Nem sokat tud tenni ellene, beletörődik. De az a szomorú, hogy az elmúlt 13 évben azt mutatják a szociológiai felvételek, azok szavaznak a legnagyobb arányban erre a kormányra, akik ennek a 13 évnek a vesztesei.

Miért?

Az ideológiai katyvasz, a kommunikációs stratégia láthatóan sokakat megzavar. Egyedül a Fidesz-médiából jut információhoz ez a társadalom, és ez meglátszik. Rogán minisztériuma 100 milliárdokat kap kommunikációra évente. Ha ebből például a családi pótlékot emelnék, egész más lenne a helyzet. 

Ez a nagyon szegény alsó tized mégis valami biztonságot lát a kormányban?

Igen. A miniszterelnök személyesen hiteti el velük, hogy megvédi őket a bevándorlóktól, az idegenektől, a háborútól, és akkor még mindig jobb nekik. A Fidesz-kommunikáció tulajdonképpen hazugsággyárként működik. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom