Kéri László: az előválasztásra és az egységes ellenzéki alternatívára szükség van
Lassan másfél évtizede az az alapprobléma, hogy a társadalomnak van egy jelentős része, amely nem szereti a Fidesz-rendszert - időnként ez szám szerint nagyobb, mint a Fideszt támogató választói tábor – és ezt a társadalmi elégedetlenséget kellene az ellenzéknek leképeznie – mondta a Hírklikknek Kéri László. A politológussal az előválasztás intézményéről beszélgettünk, még az ellenzéki pártok hétvégi évadnyitó rendezvényei előtt, de az azokon elhangzottak különösen aktuálissá teszik szavait. Szerinte hihetetlen ellentmondásban élünk, mert van egy olyan politikai rendszer, amely legális, hiszen a Fidesz, a szabályok szerint – amelyeket leginkább ő alakít – érthető módon mutatja fel a kétharmadnál is nagyobb hatalmat, de nem legitim viszont abban az értelemben, hogy a társadalom nagy része nem fogadja el az erőszakos társadalomátalakító és puccsszerű viselkedését.
Azt lehetett látni 2021-ben, hogy az ellenzék megtanulta a leckét: a Fideszt csak egy ellenzéki kihívó tudja legyőzni a 106 választókörzetben és a listán is. A nehezen összeállt előválasztás nagyon sikeres lett, hiszen semmi nem mozgatta meg olyan nagymértékben az ellenzéki szavazókat, mint 2021 őszén a többfordulós miniszterelnök-keresés. Ott volt majdnem 800 ezer ember - mondta Kéri László, aki szerint az építő kritikát be kell építeniük az ellenzéki pártoknak a jövőbeli lépéseikbe. Ilyen az előválasztás, amelynek intézményét meg kell tartani – tette hozzá.
„Az a vita, hogy most legyen-e előválasztás vagy ne legyen, a lényeg megkerülése. Külön-külön egyik pártnak sem lesz esélye.”
Országgyűlési egyéni képviselő-jelölti előválasztás
Az előválasztásnak a 106 egyéni körzetben igenis lesz jelentősége, mert ezek a pártok akármit is állítanak magukról, pesti pártok, a 106 választókörzet pedig lefedi az országot teljes egészében és soha nem lesz az az okos DK- vagy Momentum-elnök, aki meg tudja mondani, hogy kit szeretnek az emberek Záhonyban vagy éppen Zalaszentgróton.
„El tudom képzelni, hogy a pártoknál is van egy megvilágosodási pillanat és egy-egy választókerületben rá tudnak mutatni valakire, akit mindannyian támogatnak, tehát lesznek olyan körzetek, ahol előválasztás sem kell, mert van egy egyértelműen jó ellenzéki figura. De többnyire nem ez lesz a helyzet. Valószínűleg minden választókerületben többféle jelölt lesz, ezeken a helyeken meg kell tartani az előválasztást, ne akarjanak mindképpen okosabbak lenni a választók helyett.”
Országgyűlési közös lista
Kéri László szerint jobb lenne, ha a pártok önmérsékletet gyakorolnának. Hozzátette, 2022-ben sem a pártvezetőknek kellett volna egymás között felosztani a listás helyeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előválasztás nem a pártok, hanem a civil mozgalmak sikere volt.
„A négy-öt ilyen szervezetet, akik több tizezer emberhez odafértek, meg kellett volna jeleníteni az országos listán, mert be kell ismerni azt, hogy a Fidesz megbuktatását csak a civilekkel lehet megtenni, de akkor osztozni kell.”
Közös miniszterelnök-jelölt
Szemben a pártokkal, úgy gondolom, a miniszterelnök-jelölti előválasztás sikeres volt 2021-ben – jelentette ki Kéri László.
„Ez egyfajta teszt volt, hogy milyen előválasztás-típust, hol, milyen közegben fogadnak el az emberek. Nem kell ezt elvetni, de nem kell elkapkodni. Nem az előválasztás miatt veszített az ellenzék, hanem azért, mert nem vették komolyan az előválasztások eredményét és tanulságait.”
Önkormányzati előválasztás
Sok választókörzetben van orvos, pedagógus, szakszervezeti vezető vagy nagyszájú helyi vállalkozó, aki a legnépszerűbb és egyébként nem kötődik egyik párthoz sem – fogalmazott a leginkább közeledő megmérettetésről a politológus.
„Ha ezt megmérik – és erre jó az előválasztás –, akkor álljon be az összes ellenzéki párt az adott körzetben és támogassa azt az embert, ha nem tudott kitermelni olyat, akit ő versenyeztetne. Nem kell azt gondolni, hogy a választás minden szinten a pártok magántulajdona.”
Politikai vita
Az előválasztás lehetőséget teremt a politikai vitákra, ami most nincs, lehetőséget teremt a jelöltek identitásának bemutatására, arra, hogy tényleg alkalmasak vagy sem, ezzel fel lehet kelteni a szunnyadó állampolgári aktivitást – mondta Kéri László.
„A politikai vita az egy szükségképpeni, megkerülhetetlen állampolgári betanítási mód, a vitákban fogják megismerni a programot és a jelöltet. Előbb azonban nem a politikusokat kell kitermelni, hanem a mondanivalót, amivel az ország elé tudnak állni, azt, hogy milyen más, jobb kormányzati alternatívát tudnak felmutatni a Fideszé helyett. Amíg ez nincs, hiába ügyködnek.”
Ellenzéki Kerekasztal
Fel kell támasztani az egykori Ellenzéki Kerekasztalt, hiszen nemcsak a 2024-es önkormányzati, de 2026-os országgyűlési választás is messze van – ismételte meg többször hangoztatott állítását a politológus.
„Minimum öt dologban kellene tárgyalni, az egészségügy és az oktatás helyzetéről, az energiajövőről 15-20 év távlatában, az inflációról, amely ugyancsak hosszútávú probléma és az önkormányzatok helyzetéről, finanszírozásáról, mert az kisiklott.”
Az EKA-tárgyalásokra el kell hívni a szakértőket és a civil szervezeteket és addig nem szabad felállni onnan – akár hónapokig –, amíg nem jutnak olyan közös véleményre, amely üzeneteket fogalmaz meg, például, hogy mi legyen az oktatással, mi legyen egészségüggyel, ha az ellenzék kerül kormányra.
„Akkor nem lehet DK-s, LMP-s, Párbeszédes vagy MSZP-s alternatíva, csak az ellenzéki alternatíva.”
