Kína nem várhat semmi jót, bárki is lesz az amerikai elnök
A külföldi kormányok lélegzetvisszafojtva lesik, merre megy az amerikai külpolitika, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn tud-e maradni az Egyesült Államok vezette világrend. Ezt fejti ki legújabb elemzésében Walter Russel Mead, a Hudson Intézet munkatársa, a new yorki Bard College professzora.
Vance alelnök-jelöltségéből a Wall Street Journal hasábjain arra következtet, hogy republikánus siker esetén a washingtoni diplomáciában folytatódna a populista, elitellenes vonal. Harris felemelkedése pedig szerinte arra utal, hogy válthatnak a demokraták is a külpolitikában, bár ő még eléggé sötét lónak számít ezen a területen.
De a két tábor között bennfentesek szerint hamar ellentétek alakulhatnak ki, miközben egyre nagyobb kihívást jelent Kína, Oroszország és Irán. Biden próbálta fenntartani a II. világháború utáni nemzetközi rendet, de hogy az ne változzon, ahhoz legelőször is meg kell szilárdítani a kapcsolatokat Európával, a jog és a demokrácia elvei alapján.
Ugyanakkor a jelenlegi kormányzatnak nem volt könnyű dolga a harmadik világban, mivel a jogállam általában szorul vissza a földön, illetve mert a globális Dél nem nézi jó szemmel az LMBTQ-jogok előtérbe kerülését nyugaton. Emellett bárki is lesz a Fehér Ház új lakója, alighanem ráerősít a protekcionizmusra. Várhatóan Trump és Harris is kemény lesz Kínával.
