Kövért az ellenzék emeli fel – Stratégia döntésre van szükség

Pénteken már a harmadik ülését tartotta az ellenzék által létrehívott Covid 2021 bizottság, amelynek célja a kormány járványkezelési gyakorlatának kivizsgálása, külső meghívottak meghallgatásával (is). A pénteki ülésen három háziorvos, valamint a budapesti főpolgármester és két polgármester kapott lehetőséget véleményének kifejtésére, s a kérdések megválaszolására. 

A bizottság a parlamenti bizottságoktól megszokott rendben és forgatókönyv szerint, az előre meghirdetett időpontban és napirenddel  tartotta meg ezt az ülését is, dacára annak, hogy körülötte éles hangú szócsata alakult ki Kövér László és az ellenzék – nevesül Szabó Timea párbeszédes képviselő – között. A házelnök kvázi megfenyegette a bizottságot, ami szerinte – mint a levelében kifejtette – parlamenti felhatalmazás nélkül működik, nem használhatja az országgyűlési vizsgálóbizottság nevet, nem keltheti hivatalos parlamenti eljárás látszatát,. Az „egy jogalap nélkül fellépő látszatbizottság”, amelynek a működése Kövér szerint megtévesztő lehet. 

Ehhez Kövér házmesternek nincs köze

Nyomban jött a viszontválasz: Szabó Timea Facebook-oldalán emlékeztette Kövért, hogy az ellenzéki testület hivatalos nevében nem szerepel a „parlamenti” vagy az „országgyűlési” elnevezés, annak hivatalos neve ugyanis Covid 2021 vizsgálóbizottság. Így azután semmi szükség nincs Kövér engedélyére.

Miként nem kérheti számon azt sem, s nem is tilthatja meg, hogy a vizsgálóbizottság a képviselői irodaházban megtarthassa az üléseit – hangsúlyozta a Hírklikknek Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Az üléseket pedig ott tartják, mégpedig az egyik frakció – jelesül az MSZP – rendelkezésére bocsátott teremben. Ugyanis a frakciók a képviselőházban kapnak használatra termeket, ahol azt csinálnak, amit akarnak, ha akarnak, vendégeket hívnak oda, ha akarják, üléseket tartanak, s akár sajtótájékoztatókat is lebonyolíthatnak – hívta fel a figyelmet Tordai, hozzátéve: „ehhez Kövér László házmesternek semmi köze nincs!”.  A PM képviselője is leszögezte, hogy a képviselők házelnöki felhatalmazás nélkül is alakíthatnak csoportokat, „ott még nem tiltották be a csoportosulást”.

A házelnök fontoskodik

Meddig mehet el a házelnök az ellenzék elleni ilyen jogtalan támadásokban? – kérdeztük Szentpéteri Nagy Richárdot. Az alkotmányjogász, politológus – előrebocsátva, hogy Kövér László a véleményét fejtette ki, amihez joga van – leszögezte: „Kövér, mint mindig, ezúttal is fontoskodik”. 

„A fideszes politikus szerény képességű, nem bölcs ember. Még semmit nem tett le az életében az asztalra, nincs teljesítménye, jelentős életműve és haszna sem, kára van is, meg nincs is, időnként elképesztő ’irdatlanságokat’ hord össze” – fejtette ki a véleményét, kitérve arra is, hogy a maga részéről Kövér óriási szerencséjének tartja, hogy az ellenzék mindig ugrik, és úgy kezeli őt, hogy azzal felemeli”.

Stratégiai döntés előtt az ellenzék

De hát mit tehetne az ellenzék? Talán hagyjon mindent rá Kövérre? Arra a házelnökre, aki hol ellehetetleníti a hivatalos parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását az ellenzék számára (egyetértve a pártjával az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottság elvetésében); hol a Fidesz és saját szája íze szerint az ellenzék jogainak csorbítása érdekében módosítja az országgyűlési törvény, illetve a házszabályt; máskor kitiltja az ellenzéki pártok embereit a Parlamentből; vagy éppen gigabüntetéseket szab ki a szerinte renitensen és felháborítóan viselkedő képviselőkkel szemben.

„Hogy mit tehet az ellenzék? Hát azt, hogy végre eldönti, amit már évekkel ezelőtt, 2010-2011-2012-ben el kellett volna dönteni: részt vesz-e a parlamenti munkában vagy nem” – szögezte le az alkotmányjogász, politológus. Mint kifejtette: ha úgy döntenek, hogy részt vesznek, akkor nincs helyük a szabályokat megsértő akcióknak, „ha az egyik órában alakilag és tartalmilag tökéletes módosító indítványt szerkesztünk – s ilyet százszámra készítenek –, akkor a következő pillanatban nem vihetünk be a Parlamentbe krumplit, csempészhetünk be és mutatunk fel feliratokat”. 

Sehova nem vezet az összevissza járkálás

Ma már extrémnek tűnő példával is előállt az alkotmányjogász, politológus: a klasszikus parlamentekben egy bizonyos szint felett még felolvasni sem lehet, a képviselő azért van ott, hogy beszéljen – fejtegette, nem véletlenül származik maga az elnevezés (Parlament) a francia beszél (parler) igéből, „s persze lehet, hogy elavult a nézet, de ott régen szinte éjjel-nappal folyt a munka, de nem a mutogatás, a demonstrálás, a kivonulásosdi-bevonulásosdi, nívós beszédek hangzottak el egymás után”. Szerinte ezt nem használja ki az ellenzék (sem), ehelyett például teleszórják papirfecnikkel az üléstermet. 

Szentpéteri szerint stratégiai döntést kíván, hogy melyik utat választják, hozzátéve: ha a kivonulás mellett döntenének, akkor radikálisan szakítani kellene minden parlamenti megoldással. Szerinte mind a két útra vannak érvek és ellenérvek, ami fontos azonban, hogy az ellenzéknek végre döntenie kellene, mégpedig egységesen, legkésőbb az idén. „Mind a két út járható, de valamelyiken el kell indulniuk s azon következetesen végigmenni. Az összevissza járkálás sehova sem vezet” – húzta alá, másként fogalmazva: „nem lehet hol parlamentáris, hol anti-parlamentáris eszközökkel politizálni”.