Közel-Kelet: ez már háború, a kérdés az, hogy eszkalálódik-e
Valószínűleg nem szélesedik közel-keleti háborúvá a mai helyzet, de a térségben semmi sem biztos, hiszen ami ma igaz, holnap talán már nem az. Erről beszélt a Hírklikknek Kis-Benedek József, akivel a Libanonban állomásozó Hezbollahot célzó izraeli támadásokról beszélgetettünk. Izrael már „célzott” csapásokat mért a libanoni főváros ellen is. Libanoni források szerint hétfő óta több mint 550 ember veszítette az életét a támadásokban, köztük 50 gyerek. Mindeközben a Hezbollah is támadta Izraelt, amely megnevezte a célját: meg akarja szüntetni a Hezbollah-veszélyt az északi területein, hogy az emiatt elmenekült lakosok vissza tudjanak térni otthonukba. A biztonságpolitikai szakértő a közelgő zsidó ünnepekre is felhívta a figyelmet.
Egy „magyar szállal” kezdődött az újabb háborús helyzet kialakulása a Közel-Keleten: a Hezbollah emberei által használt és – feltehetően – az izraeliek által távolról felrobbantott csipogók ügyébe egy magyar cég neve is belekeveredett. A robbantássorozatot célzott izraeli légitámadások követték, majd Libanon egész területére kiterjedtek. Közben mindkét ország határmenti részeit érték a másik ország területéről indított támadások. Mint a BBC kedden jelentette, a libanoni egészségügyi minisztérium szerint hétfőtől (kedden kora délutánig) 558 ember, köztük 50 gyerek életét követelték ezek a támadások, amelyekben majdnem kétezren megsebesültek. 1990, a polgárháború lezárulta óta a hétfő volt a legtöbb halálos áldozatot követelő nap Libanonban. Az emberek menekülnek Dél-Libanonból. Izrael a támadások céljaként azt nevezte meg, hogy meg akarja tisztítani északi területeit a Hezbollah embereitől, hogy az onnan korábban kitelepített izraeli lakosok visszatérhessenek az otthonaikba. Ugyanakkor a Hezbollah állítja, kitart az izraeli „agresszorral” szemben, s továbbra is szolidaritást vállal a Gázában lévő palesztinokkal.
A hírügynökségi jelentések a sűrűsödő támadások nyomán egyöntetűen úgy fogalmaznak, nőtt annak a veszélye, hogy egy átfogó regionális konfliktussá szélesedik a helyzet.
Izrael 2006 óta most hajtja végre a legagresszívabb támadását a Hezbollah ellen, ugyanakkor a válasz erre igen – a BBC megfogalmazása szerint eddig meglehetősen furcsa módon – visszafogott volt. Mindössze mintegy 250 rakétát lőttek ki észak-Izraeli területre, ami csak csekély töredéke a Hezbollah kapacitásának. Eddig – legalábbis e sorok írásáig – nem vetették be a nagyobb és hosszabb hatótávolságú eszközeiket, habár a szervezet második embere ezzel fenyegetőzött. Az is igaz viszont, hogy a múlt heti merényletekkel „kiiktatták” a Hezbollah vezetését, miközben Izrael csapásokat mért az irányítási és vezérlési rendszereire.
A helyzet eszkalációját mutatja, hogy egyre több légitársaság állítja le a járatait Bejrutba és már Izraelbe is.
Vajon mekkora annak az esélye, hogy átfogó háborúvá szélesedik a libanoni Hezbollah-erők elleni izraeli támadás? Fennáll-e annak a veszélye, hogy közel-keletivé szélesedik? Lehet-e ebből átfogó közel-keleti háború? Kis-Benedek Józsefet kérdeztük.
„Ami most van, az már háború, a kérdés csak az, hogy tovább szélesedik, eszkalálódik-e” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, ez akkor következne be, ha Izrael megtámadná Libanon déli részét. Erről még nincs döntés, de annyi bizonyos, hogy az igen komoly kockázattal járna. Ugyanakkor a kormányon igen nagy a nyomás amiatt, hogy a kitelepedett emberek vissza tudjanak költözni otthonukba északon. Mintegy nyolcvanezer emberről van szó, akiket szállodákban helyeztek el, de a szállodások már jelezték, hogy nem tudják tovább vállalni a vendégül látásukat, ugyanakkor nem lehet őket sem az utcára tenni. Még egy szempontot behozott a képbe a szakértő: azt, hogy zsidó ünnepek jönnek. Ez azonban – jegyezte meg – nem zárja ki a támadás indítását, például a légierő részéről, repülőkkel és drónokkal. Mindenesetre ennek is igen magas a kockázata, hiszen a Hezbollah képes elérni Izrael teljes területét.
A BBC megfogalmazása szerint eddig a Hezbollah meglepően visszafogottan reagált – vetettük fel, aminek az okát Kis-Benedek abban látja, hogy ők sem akarnak nagy háborút. Nem áll ugyanis az érdekükben, hogy Izrael szétverje őket, elég, hogy már most is támadják őket egész Libanonban, beleértve Bejrútot és a Bekaa-Völgyet. Mindeközben Irán ugyan biztatja és támogatja a Hezbollaht, de Teheránnak sem áll érdekében az eszkaláció, az, hogy a térségben jelentős erővel rendelkező amerikaiak és az izraeliek megtámadják Iránt.
Mennyire függ össze ez az egész mostani fejlemény a Gázában, a Hamasz izraeli területen elkövetett, mintegy ezer civil – köztük sok gyerek – életét követelő, túszejtéssel egybekötött terrorakciójának a megtorlásaként indított izraeli válaszcsapással? – kérdeztük. Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Hezbollah korábban tudatta: addig támadja Izraelt, amíg Izrael hadjáratot folytat a Hamasz ellen. A Hamasz és a Hezbollah között ugyanis véd- és dacszövetség van, s mindkettőt – inkább közvetetten, mint közvetlenül – támogatja Irán. Ugyanakkor Teheránnak az nem hiányzik, hogy az USA újabb erősítéseket küldjön a térségbe, szeretné, ha nem eszkalálódna tovább a helyzet.
Ezek szerint nem kell attól tartani, hogy közel-keleti háborúvá szélesedik az, ami mára kialakult? – kérdeztük. Kis-Benedek szerint valószínűleg nem, „de a Közel-Keleten semmi nem biztos, ami ma igaz, holnap talán már nem az”.
Mindenesetre egy viszont biztos: ha Izraelt támadják, akkor az nem marad adósa senkinek – szögezte le. Ők már végrehajtották a szükséges átcsoportosításokat északra. Szerinte azt kell figyelni, hogy fokozzák-e a légicsapásokat, amelyekkel „puhítják” az ellenséget – magyarázta. Először átalakított kütyükkel támadtak, majd következtek a légitámadások, és ezt is tovább lehet fokozni. Az Izraeliek mindenesetre tudják, hogy ha a helyzet úgy hozza, hol, merre kell támadást indítani, hogy elérjék a Hezbollah embereit.
