Közel tízezer milliárd forintnyi állami beruházást tervez az Orbán-kormány
A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló állami építési beruházási keretprogramját, amelynek értéke meghaladja a 9500 milliárd forintot.
A rendelettervezet részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló, valamint befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig – vette észre a Portfolio, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket.
E szerint most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték a tervezett fejlesztéseket, amelyekhez költségvetési előirányzatokat is rendelnek. A 9500 milliárd forintot meghaladó keret nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint. A rendelet a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára kötelezővé teszi, hogy a jövőbeni költségvetési források allokációját ehhez a keretprogramhoz kell igazítaniuk, szükség esetén, más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával. Ennek alapján a 2025–2026-os időszakra több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben.
A tervek között szerepelnek kisebb, regionális ellátásbiztonságot szolgáló vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is. 2025-ben például megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a sarudi szivornya átépítése, valamint a mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. Emellett elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése is, amely kutatási és turisztikai célokat egyaránt szolgál. Továbbá 2026-ban új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítményeket építenének, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével együtt, illetve költenének kulturális és oktatási célokra, a közintézmények modernizációjára is.
Az ágazati bontás szerint 2025–2026-ban a legnagyobb hangsúlyt négy terület kapja:
– a közlekedésben új gyorsforgalmi utak, autópálya-szakaszok és modern vasúti csomópontok épülnek, a Duna-hidak fejlesztésével és több nagyváros közlekedési csomópontjának átalakításával,
– a vízügyi programok közé tartozik a Tisza menti árvízvédelmi fejlesztés és a Duna vízszabályozása, új víztározók és szivattyútelepek létesítésével,
– a kulturális és oktatási területen vidéki színházak, múzeumok és könyvtárak korszerűsítése, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése várható,
– az egészségügyben és sportban a kórházfejlesztési program új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővül, miközben új uszodák és atlétikai központok is épülnek.
A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint). Ezek együttesen több mint ezermilliárd forintos értéket képviselnek, és meghatározzák a 2025–2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait.
