Kritizálták a lapban Orbán politikáját, kirúgták a Miskolci Keresztény Szemle főszerkesztőjét
A Miskolci Keresztény Szemle című ökumenikus szellemiségű lapot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) helyi csoportja alapította. A negyedévente megjelenő folyóirat jelenlegi kiadója a Miskolci Törvényszéken nyilvántartásba vett Eszmék és Értékek Alapítvány.
A lap legutóbbi száma több írásban foglalkozott az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt két évtizeddel. A témát felvezető Hazánk lejtmenetben című cikk első mondata szerint „talán még nem késő, hogy megállítsuk a magyar nemzet fokozatos erkölcsi és gazdasági leépülését és kiszolgáltatottságát”. Az írás a későbbiekben is egyértelművé teszi, hogy a szerzőnek komoly kifogásai vannak a kormány ténykedésével szemben.
A felkért szerzők közül Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a Hanyatló nemzet címet adta elemzésének és Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és miniszter se fukarkodott az Orbán-kormány kritikájával. Többek között azt is szóvá tette, hogy az egyházak (néhány egyházi személy kivételével) hallgattak az erkölcsi, értékbeli botrányok idején.
Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke felhívta a figyelmet, hogy – az antiszemitizmussal szemben deklarált zéró tolerancia és a zsidóság fizikai biztonságának megléte mellett – olyan értékrendszerek kerülnek felszínre, vagy éppen olyanokat preferál a hatalom, amelyek nem csak zavarják a zsidók közérzetét, de potenciális veszélyt is jelentenek a közösségre. Az EU-ban történt „patrióta lázadással” a magyar kormánypárt szélsőséges, antiszemita, neonáci eszméket hirdető pártokkal vállal közösséget.
A Népszava információi szerint az ismertetett lapszám megjelenését követően leváltották Zsugyel Jánost, a Miskolci Keresztény Szemle főszerkesztőjét, aki a lapnak megerősítette a hírt.
Zsugyel János nyugdíjas egyetemi docens, vallását tekintve evangélikus, de az egyházban nem tölt be funkciót. Hét évig volt a miskolci lap főszerkesztője, munkájára eddig nem volt panasz.
A leváltásáról levélben kapott értesítést, amit a folyóiratot kiadó alapítvány kuratóriumi elnöke írt. Bár a levél nem közölt érdemi indoklást, Zsugyel János úgy gondolja, nem nehéz összefüggést találni a szóban forgó lapszám tartalma és az eltávolítása között.
A volt főszerkesztő tudomásul vette a döntést, nem látja értelmét annak, hogy megpróbáljon magyarázatot kérni az okokra. Elvégre a lapot kiadó – és azt anyagilag fenntartó – alapítványnak joga van mást kinevezni helyette. Egzisztenciális szempontból nem került nehezebb helyzetbe, hisz' ingyen dolgozott. A szerzők sem kaptak honoráriumot a cikkeikért, az alapítvány csak a nyomdaköltséget fedezte.
Zsugyel János vitaindítónak szánta az uniós csatlakozás évfordulója alkalmából közölt összeállítást. Bod Péter Ákoson, Heisler Andráson és Jeszenszky Gézán kívül olyanokat is felkért, akik gyaníthatóan kevésbé kritikusan viszonyulnak a kormányhoz: ők azonban nem vállalkoztak arra, hogy megírják a véleményüket.
