Lassult a drágulás üteme, de nem lehetünk nyugodtak, még mindig nagy az inflációs nyomás

A KSH most közzétett inflációs gyorstájékoztatója arról számolt be, hogy júliusban 17,6 százalékkal haladták meg az árak Magyarországon a 2022. júliusi szintet. Az inflációs irányt jelő év/év maginfláció 17,5 százalékra rúgott, miközben nyugdíjas infláció üteme 18,7 százalék volt. Az adat egyébként megegyezett az elemzők által várt ütemmel.

Forrás: KSH

Ami a részleteket illeti: az élelmiszerek 33.1, a háztartási energia: 35,7, az üzemanyagok 21,5 százalékkal drágultak, de a szolgáltatásokért is majdnem 15 százalékkal kértek többet, mint egy éve. 

Egy hónap alatt ezzel számottevően, 2,5 százalékponttal mérséklődött az év/év inflációs ütem, ami kedvező hír. Kevésbé az azonban, hogy a havi infláció még mindig pozitív tartományban volt, igaz csak 0,3 százalékot mutatott ki a KSH. Az első hét hónapban még mindig brutális volt a pénzromlás: 22,7 százalékkal haladta meg a 2022. január-július közöttit.

Mit tükröznek a júliusi inflációs számok? Innen hova tovább? – kérdeztük Vajda Zoltántól. A parlament költségvetési bizottságának elnöke nem volt meglepődve. Mint mondta, az elemzői várakozásoknak megfelel a dinamika. Abban sincs meglepetés, hogy általános várakozások szerint az év végére, de akár hamarabb is elérhető lesz a tíz százalék alatti év/év index. Mint mondta: már akkor is csak nevetni lehetett azon, amikor tavaly októberben Orbán Viktor „megkérte” Matolcsy György jegybankelnököt és „utasította” Varga Mihály pénzügyminiszter arra, hogy 2023. decemberére „felezzék meg a jelenlegi inflációt, egy számjegyű legyen”. („Ennek azért a fele sem tréfa, hiszen egy normális világban egy kormányzati vezető nem üzen a nyilvánosság előtt a jegybank elnökének” – jegyezte meg.)

„Ezzel együtt, már most vizionálom, hogy a Rogán-művek legyártja a kék óriásplakátokat, amelyek azt hirdetik, hogy Orbán Viktor megmondta és le is vitte egy számjegyűre az inflációt” – közölte Vajda, némi – de tényleg csak némi – szarkazmussal. Amúgy az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez is igen gyors dinamika, s nem árt emlékezni arra, hogy miután a mérséklődés a bázishatásnak (is) köszönhető, s ez a bázis hónapról-hónapra egyre magasabb, innen könnyű visszafelé haladni, „a matek ennyire egyszerű”.  

Arról már nem is szólva, hogy európai összehasonlításban még akkor is a leghátul kullogunk majd, ha sikerül levinni az inflációt egy számjegyűvé – emlékeztetett Vajda Zoltán. Júniusban (arra vannak még csak meg az összes tagország adatai) az Eurostat szerint az EU egészében 6,4 százalékos volt a harmonizált infláció – akkor nálunk még 19,9 százalékra rúgott, ami egyébként csaknem a duplája volt a második legrosszabb mutatót (11,3 százalékot) produkáló szlováknak, miközben mellettünk csak két további ország akadt, amely 10 százalék feletti inflációt nyögött. (Az euróövezetre az Eurostat a napokban már kiadta a friss számokat is, ezek szerint már csak 5,3 százalékos volt az infláció – a szerk.) 

Vajda szerint érdemes némileg belemenni a részletekbe, hiszen több minden kiolvasható azokból is. Az például, hogy – a még mindig jelentős, 33,1 százalékos élelmiszer-infláció mellett – az üzemanyagok, az energia és a szolgáltatások drágulása (21,5, 35,7 és 14,6 százalék) továbbra is komoly, sőt, ez utóbbi három esetében a havi változás is növekedést mutat (1,1, 1,1 és 1,7 százalékkal emelkedtek ezek árai júniushoz képest). Ezek azután borzasztóan erős inflációs nyomást fejtenek ki. Az élelmiszer-inflációval kapcsolatban az ugyan jó hír, hogy hó/hó alapon már csökkentek az árak, de ha a fent említett három tétel is dezinflációs lett volna, akkor sokkal szebben alakulhatott volna a teljes inflációs szám.

Jelenleg az első hét hónapban 22,7 százalékos volt az infláció 2022. első hét hónapjához képest, ennek fényében, vajon az év végére az éves infláció hogyan alakulhat? – kérdeztük. Ahhoz, hogy teljesüljön a 15 százalékos éves átlagos infláció, gyakorlatilag már a következő hónapok mindegyikében 10 százalék alatti mutató kellene, vagy pedig az, hogy az utolsó hónapokban nagyon drasztikusan lecsökkenjen a drágulás üteme – mutatott rá Vajda. Tekintve egyébként az üzemanyagárak elszállását és a forint – nem kis részt a piaci, befektetői bizalmatlanságra visszavezethető – bizonytalan helyzetét, ezek komoly inflációs nyomással fenyegetnek – fűzte hozzá. 

Amúgy pedig a 10 százalékos dinamika alatt borzasztóan nehéz lesz a további mérséklődés, ami ráadásul nem történik gyorsan – mondta a szakpolitikus. Másrészt hol vagyunk még akkor is az ideális 2-3 százalékos inflációtól? – tette hozzá. Szerinte egyébként ezt még 2024. végén sem tudjuk elérni.

Pedig a kormánynak nagyon sok lehetősége lenne érdemben csökkenteni az inflációt. Például, ha megfogadná a szocialista párt javaslatát, és nullára vinné le az alapvető élelmiszerek széles skálájára kivetett általános forgalmi adót, amivel máris – durván – a harmadával mérséklődne ezek ára, illetve, ha eltörölnék a kis cégek extraprofitadóját – szögezte le Vajda Zoltán. „Igazán lenne erre mozgástere a kormánynak akkor, amikor márciusban ezer milliárd forinttal megemelte az idei évre tervezett áfabevételt ahhoz képest, amit tavaly decemberben rögzített erre évre” – húzta alá, megemlítve azt is, hogy talán nem kellene januárban rápakolni az üzemanyagok minden egyes literjére a 41 forintos plusz jövedéki adót, amit hamisan az EU-ra próbálnak tolni.

És mi van a nyugdíjasokkal? – kérdeztük, emlékeztetve, hogy a nyugdíjas infláció továbbra is meghaladja az általánost. Ők borzasztó nagy átverés elszenvedői, év közben kellett volna kompenzálni őket, de ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter a minap tudatta, november előtt ne is számítsanak semmire – húzta alá a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.