Lattmann Tamás: az integritás hatóság hatékonysága attól függ, mennyire veszik komolyan 

Millei Ilona 2022. november 6. 07:00 2022. nov. 6. 07:00

Az, hogy az integritás hatóság mennyire lesz hatékony, attól függ, hogy mennyire veszik komolyan. Így értékelte a Hírklikknek Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt, hogy Novák Katalin államfő kinevezte az új testület vezetőit. Az elnök Bíró Ferenc lett, két helyettese Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán. A szakember arról is beszélt, hogy a kondicionalitási eljárás egy olyan eszközt ad az Európai Bizottság kezébe, ami lényegében bárd a magyar kormány feje fölött – egyébként bármilyen más uniós tagállami kormány feje fölött is –, és bármikor lesújthat.

– A minden szempontból független integritás hatóság létrehozása és működtetése kulcsfontosságú vállalása volt a kormánynak a jogállamisági eljárásban a felzárkóztatási pénzek felfüggesztésének elkerüléséért. A parlament egy külön törvényt fogadott el a hatóság felállításáról, működési kereteinek meghatározásáról, illetve a mellette létrejövő korrupcióellenes munkacsoportról. Az integritás hatóság lenne a legnagyobb engedmény az uniónak, hogy az Orbán-kormány hozzájusson a felfüggesztett támogatásokhoz? 

– Azt nem tudom, hogy mi a legnagyobb engedmény, milyen alkufolyamatok voltak az asztalon, azon belül milyen igények születtek, vagy, hogy a kormány milyen ajánlatot tett. Azt gondolom, hogy ez egy olyan eszköz, amit adott esetben láthat, alkalmazhat az Európai Bizottság arra, hogy bizonyos problémákat kezeljen, vagy megelőzzön. Hogy aztán tényleg az lesz-e, nem tudom. Nekem erős kétségeim vannak. Azt az Európai Bizottságnak kell értékelnie, hogy mennyire látja elégségesnek. Nem tudom, hogy kérhettek volna többet is a kormánytól, például az Európai Ügyészség elismerését. Azért azt látni kell, hogy a Bizottság még nyilvánosan nem mondott arról semmit, hogy ez neki így tetszik. A magyar politikai kommunikációból pedig úgy látom, hogy a kormány „mondásairól” folyik a vita. A kormány azt mondja, hogy ez az integrációs hatóság a legjobb dolog a világon, és az EU-nak jó lesz. Az ellenzék pedig azt támadja, amit a kormány mond, nem pedig a valóságot. Én azt biztosan nem fogom tudni megmondani, hogy ez a hatóság elég-e a Bizottság számára. Objektív mércével a magyarországi közpénzekkel kapcsolatos korrupciós kérdések ellenőrzésére egy ilyen eszköz önmagában biztos, hogy nem alkalmas. Különösen úgy nem, hogy mindenféle kinevezettekből álló bizottsági tagok jelölnek ki a Fideszhez így-úgy, valamilyen formában közelálló figurákat vezetőinek. Viszont semmilyen teret nem adnak egyébként a közpénzekkel foglalkozó civil szférának. Így azért objektíve sem biztos, hogy ez megfelelő intézmény a kitűzött célok elérésére. Ennek értékelése a Bizottság dolga. De még nem tudjuk, hogy önmagában ez az integritás hatóság a Bizottság számára elfogadható-e. Nem láttam, hogy a Bizottság állást foglalt volna erről. 

– Az integritás hatóság elnöke Bíró Ferenc az alkalmassági bizottságtól a legtöbb pontot kapta – 125-öt. Ő a PwC üzleti tanácsadó cég magyarországi, illetve dél-kelet európai Forensic szolgáltatások üzletágát vezeti. Egyik helyettese, Holbusz Tímea, aki az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság egyik igazgatója, 112 pontot kapott, a másik,  Dabóczi Kálmán, aki 2015 és 2019 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója volt, és 102 ponttal jelölték a posztra. Mit jelez az ő kinevezésük? 

– Azt nem tudom, meg kell nézni, mit teljesítenek ebben a beosztásban. Egy valamit lehet tudni, hogy a Fidesz-kormány megbízására a PwC (PricewaterhouseCoopers) az elmúlt 20 évben már nem tudom, hány megvalósítási tanulmányt írt a magyar olimpiáról, nem tudom, hány millió forintért. Ezt azért érdemes akkor figyelembe venni, amikor azt mondjuk, hogy a PwC egy független, meg piaci alapon működő cég. Azért itt fölmerülnek bizonyos kérdések. Dabóczi Kálmánról azt tudjuk, hogy őt még Tarlós István főpolgármester távolíttatta el annak idején egy korrupciós botrány miatt, és ezeket az eljárásokat a témában a következő főpolgármester Karácsony Gergely is fönntartotta. Tehát ott is van valami probléma. Fogalmazzunk úgy, hogy azért vannak kérdések, ha ezeket a dolgokat most én reflexből fel tudom idézni, anélkül, hogy kutakodtam volna az illetők életrajzában, akkor az Európai Bizottság, ha elkezdi őket komolyan vizsgálni, lehet, hogy egyéb problémákat is fog majd találni. Úgyhogy nem olyan biztos, hogy ők a megfelelő jelöltek erre a posztra.

– Az integritás hatóság mennyire lehet potens szervezet, egyáltalán mennyire lesz képes a korrupció ellen fellépni?

– Attól függ, hogy mennyire veszik komolyan. Vannak bizonyos eszközök a kezében, amelyek akár hatékonyak is lehetnek, ha hatékonyan alkalmazni akarják. Itt tényleg a puding próbája az evés. Hogy Montesquieu-t idézzem, jó jogszabályok a világon mindig, mindenhol vannak, a kérdés az, hogy azokat alkalmazzák, vagy nem. Vagyis ennek a szervezetnek a kezében vannak eszközök, de, hogy azok mennyire lesznek hatékonyak, az dönti majd el a kérdést igazából. 

– Navracsics Tibor még korábban bejelentette, hogy november 19-én megkezdheti a működését az integritás hatóság, és december közepére az az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport is megalakul a hatóság mellett. Ez a két szervezet elegendő biztosíték lesz az EU számára? 

– Az Európai Bizottság számára abban az esetben lesz elfogadható, ha maga az Európai Bizottság is szeretné már lezárni ezt az egész vitát. Akkor elképzelhető, hogy a Bizottság azt mondja, „jó, ebben a formában így elfogadjuk, aztán megnézzük, hogy mennyire hatékony, mennyire működik jól”. Nem szabad elfelejteni, hogy a kondicionalitási eljárás egy olyan eszközt ad az Európai Bizottság kezébe, ami a világ végéig kitart. Nem dőlhetünk hátra, hogy „jó, most akkor megoldottuk a problémát, nem lesz itt már soha semmi gond”, mert a kondicionalitási eljárást a Bizottság bármikor kezdheti, kiterjesztheti, új intézkedésekkel folytathatja. Ez lényegében egy olyan bárd a magyar kormány feje fölött – egyébként bármilyen uniós tagállami kormány feje fölött –, ami bármikor lesújthat. Vagyis, ha most azt is mondja az Európai Bizottság, hogy „na, jó, az integritás hatóság így már jó lesz”, majdnem rögtön utána mondhatja azt is, „bocsánat, mégsem lesz jó, mert látjuk, hogy nem jó”. És vissza a kondicionalitási eljáráshoz. Vagyis ez nem egyszer beállított, és végérvényesen eldőlt történet, ezt a problémát folyamatosan figyelik majd. 

– De az a kérdés, hogy az EU-s pénzt megkapjuk-e…

– Valamennyit megkapunk, aztán majd a következő adagot letiltják, hogyha arról van szó. A kondicionalitási eljárás keretében a Bizottság bármikor, bármilyen intézkedést kezdeményezhet az Európai Tanácsnak, és bármilyen pénzek bekerülhetnek ebbe a szórásba.