Lattmann Tamás: az Integritás Hatóság inkább díszletnek tűnik

Az, hogy az Integritás Hatóság mennyire lesz hatékony, attól függ, hogy mennyire veszik komolyan – ezt ön nyilatkozta a Hírklikknek, amikor ez a hatóság 2022 novemberében létrejött. Mennyire vették komolyan?

Igazából nagyon nehéz konkrétan megállapítani, hogy ez a hatóság mit csinál, és ehhez saját maga sem nyújt nagyon komoly segítséget. Ha valaki megnézi az Integritás Hatóság honlapját, akár a közzétett sajtóközleményeket vagy a híreket, akkor azóta, hogy megkezdte a munkáját, talán van rajta három sajtóközlemény vagy hír. Az utolsó éppen arról szól, hogy most lett új kommunikációs igazgatója az Integritás Hatóságnak. Abból a szempontból ez kicsit pozitív, hiszen egy új kommunikációs igazgató azzal kecsegtet, hogy talán kommunikáció is lesz, és egy kicsit többet lehet tudni a hatóságról. Alapvetően azért is nehéz a munkáját megítélni, mert a hatóság kifelé látható tevékenységről nem nagyon számolt be, nem látjuk, hogy lennének ilyenek. Egyébként a hatóságnak vannak olyan belső feladatai, amik külső szemmel nem biztos, hogy látszanak, és nem is kell, hogy látszódjanak. Pár hónappal ezelőtt egy, az elnökkel készített interjúban volt szó ezekről. Ezekről kellene, vagy lehetne adott esetben beszámolni úgy, hogy a külvilág is lássa. Csakhogy a hatóság épp ezekről nem ad információt. Az elnök akkor például olyan feladatokról beszélt, hogy az Integritás Hatóság dolga lesz folyamatosan monitorozni az uniós közbeszerzéseket, annak fényében belső elemzéseket készíteni az uniós pénzek felhasználásáról, és más hasonló dolgokat is említett. Ilyeneknek jelük nincsen, és az elmúlt hónapokban maga a hatóság sem számolt be arról, hogy ezeket mennyire intenzíven, vagy egyáltalán csinálná. Ha csak ezek alapján akarja valaki megítélni az Integritás Hatóság első három-négy havi munkáját, teljesítményét, akkor ahhoz egész egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő adat, így nem lehet egyértelműen állást foglalni. 

Egyáltalán tehet-e, tett-e valamit a korrupció ellen az Integrációs Hatóság, vagy csak díszlet?

Ez az a kérdés, amire egyelőre én még nem tudok fix választ adni. A kezdeti álláspontom az volt, hogy sokkal inkább „díszlet” szerepe van ennek a hatóságnak és ezt sajnos kénytelen vagyok továbbra is fenntartani. Az elmúlt néhány hónapban semmi sem történt, ami ennek az ellenkezőjére utalna. Hiányolom például, hogy nincs beszámoló meg jelentés arról, hogy mennyi mindent csinált a hatóság. Ellenben az elmúlt időszakban az elnöknek volt néhány emlékezetes nyilatkozata. Például az, amelyikben arról beszélt, hogy Magyarországon igazából nincs is kormányzati korrupció, hiszen az egész társadalom korrupt. Ami attól abszolút függetlenül, hogy egyébként van benne igazság, sokkal inkább kommunikációs célokat szolgált, a kormánynak tetsző narratívát épít. Úgy tűnik, egyelőre ennyi tevékenysége volt az Integritás Hatóságnak, ennél többről nem lehet tudni. Emiatt is kénytelen vagyok sajnos fenntartani azt az álláspontomat, hogy sokkal inkább „dísz” szerepe van ennek a hatóságnak. 

Ki lehet ezzel szúrni az EU szemét, vagy várható, hogy ez ügyben is lépni fog? 

Ha a nyilvánosság felé nem is kommunikál többet a hatóság, mint amennyit láthatunk, azt azért elképzelhetőnek tartom, hogy az Európai Bizottsággal (EB) folyó vitákban – akár a kormányon keresztül is – több adatot, beszámolót, és minden egyebet küldenek. Az másik kérdés, ha ezek az információk a kormányon keresztül érkeznek a bizottsághoz, akkor az mennyire tesz majd jót a hatóság függetlensége megítélésének. Ezzel kapcsolatban eddig is voltak komoly problémák. Úgy gondolom, az Integritás Hatóság tevékenysége önmagában biztosan nem oldja föl az eddig is fennálló vitákat, és biztos, hogy nem fogják eddigi álláspontja megváltoztatására késztetni az Európai Bizottságot. 

És az Integritás Hatóság mellett működő a Korrupcióellenes Munkacsoport?

A Korrupcióellenes Munkacsoportban civil szervezetek részvétele is lehetségessé vált. Annak idején az ellenzéki oldalon is kiváltott némi vitát, szerencsés-e, ha a civil szervezetek részt vesznek ebben. Többen úgy vélték, hogy nem szerencsés, nem szabad részt venni benne, mert ezzel csak legitimálják a kormány korrupciós tevékenységét. Az én álláspontom azóta sem változott: nem biztos, hogy ezek a civil szervezetek eleve megengedhetik maguknak, hogy ne akarjanak részt venni benne. Hiszen, ha az első pillanattól azt mondják, nem vesznek részt a munkacsoport munkájában, akkor némileg megalapozottan veszik magukra a kormány részéről azt a kritikát, hogy ők kormányellenesek. A Fidesz és a kormány kedvenc politikai mantrája, hogy aktív politikai aktorrá akarnak válni. Miközben ezek a korrupcióellenes civil szervezetek – akár vannak az ott dolgozóknak politikai preferenciái, akár nincsenek –, nem politizálni akarnak, hanem a dolgukat próbálják végezni. Teljesen természetes, hogy a jogvédő, korrupciófigyelő civil szervezetek mindig minden államban politikai konfliktusokba keverednek a kormányzatokkal. Ez nem azt jelenti, hogy ők politikát akarnak csinálni. Az én érvem az volt, hogy ha ezek a civil szervezetek beszállnak a Korrupcióellenes Munkacsoportba, akkor annak lehet súlya, ha utána felállnak, és azt mondják, ennek semmi értelme sincs. A Korrupcióellenes Munkacsoport a hatóság mellett működő, kifejezetten konzultatív testület, de tényleges döntéshozatali jogosítványai nincsenek. Ugyanúgy az Integritás Hatóság elnöke vezeti a működését, tehát van valamilyen kapcsolat a két intézmény között. Az eddigi időszakban azt láthattuk, hogy a munkacsoport irányából is viszonylag kevés dolog került a nyilvánosság elé. Azt mindenesetre kijelenthetjük, a civil szervezetek részvétele mindenképp szerepet játszott abban, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport irányából érkeznek – akár még az elnökkel szemben is – kritikus vélemények. Ennek alapján úgy tűnik, ez a munkacsoport valamiféle színvonalat tudott hozni az elmúlt időszakban. A munkacsoportnak nem az a feladata, hogy ő hozza meg a döntéseket, hanem az: ténylegesen konzultatív szerepkört lásson el. Meglátjuk majd, hogy a következő időszakban a munkacsoport irányából milyen vélemények, állásfoglalások kerülnek a nyilvánosság elé. Azt gondolom, abból a szempontból fontos, hogy a munkacsoportban van nem kormányzati civil részvétel, mert lehet egy kis betekintésünk abba, milyen tevékenységek folynak ott. A civil szervezetek a csak és kizárólag kormányzati álláspontokkal szemben azért valamiféle „belső ellenoldalt” tudnak képezni. Azt azonban, hogy ez mennyit ér, most még nem fogjuk tudni megállapítani, ahhoz sokkal több idő kell. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az Integritás Hatósággal szemben a Korrupcióellenes Munkacsoport működése talán egy picit több optimizmusra ad okot.