Lehet, hogy a káosz volt mindvégig a Fidesz célja a budapesti választásokkal?
„Októberben alpolgármestereket kell választani, meg kell alakítani a szakbizottságokat, és ha mindezen sikeresen túl is jutnak, jövő márciusig el kell fogadni a költségvetést. Ha ez utóbbi nem sikerül, a nyilván fideszes kormányhivatal csődbiztost küld Budapest nyakára. Folytatódhat tehát a kormány és a főváros csatája, s ennek nem lesz nyertese, de mindannyian vesztesekké válunk...” – olvasható a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzésében, amely a június 9-i fővárosi önkormányzati – és ezen belül a főpolgármester – választásra tér vissza.
A számokat ugyan mi sem szeretjük, de ezúttal néhány adatot érdemes visszaidézni – írja a blogposzt szerzője. Az egyik, amit felidéz, hogy a budapestiek nagyjából ugyanannyian voksoltak a jelenlegi főpolgármesterre, és egyetlen valódi kihívójára is, hiszen a leadott 806 ezer érvényes szavazat alapján Karácsony Gergelyt mindössze 41-gyel támogatták többen Vitézy Dávidnál. Az előzményektől most tekintsünk el, mert arról már sokan és sokszor beszéltek – jegyzi meg Magyar György, aki inkább egy másik megközelítésben veszi górcső alá a kérdéskört.
Karácsony 47,51 százalékkal nyert, Vitézy pedig 47,50-el szorult a második helyre. Ehhez képest a Fidesz listájára 28,7, a Tisza Pártéra – amely nem is indult a főpolgármesteri posztért – 27,34 százalék szavazott. A közösen induló DK–MSZP–Párbeszéd viszont együttesen is csak 16,62 százalékot ért el. S a csaknem befutó Vitézyt jelölő két szervezet 10,15, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 7,89 százalékot kapott.
Ez meglehetősen abszurd, tudathasadásos állapotot tükröző eredmény – véli Magyar, feltéve a kérdést: vajon mi történt? És vajon kinek a felelőssége? Szerinte ugyanis abszurd, hogy a verseny fele-fele arányban a két jelölt között dőlt el, miközben a közgyűlési többség megszerzésére egyiküknek sem biztosítottak a szavazók lehetőséget. Az előállt igen fura helyzet értelmében, a közgyűlésbe a Fidesz és a Tisza Párt egyaránt tíz-tíz, a Karácsonyt támogató pártszövetség hat, a Vitézy-féle lista pedig három képviselőt delegálhat, éppen annyit, mint a kétfarkúak.
Vajon a pártok nem magyarázták el kellő alapossággal, hogy Budapesten mi a választás tétje? Esetleg a polgárokat ilyen mélységében nem is érdekli a politika? – sorolja a kérdéseket, amelyeket a blogposzt igyekszik is megválaszolni, leszögezve, hogy a helyzet talán nem ilyen egyszerű. A Fidesz belekavart az egész rendszerbe, amikor a NER arról döntött, hogy ugyanarra a napra írják ki az európai parlamenti és az önkormányzati választást is. Azután az utolsó pillanatban kitalálták, hogy ne a kerületi polgármesterek üljenek be a fővárosi közgyűlésbe, hanem annak tagjait pártlistán válasszák meg. Nem meglepő, ha bizonytalanságot okozott, hogy emiatt Budapesten öt szavazólapot osztottak ki a szavazókörökben.
Nem megalapozatlan a feltételezés, hogy ezzel sokan nem tudtak mit kezdeni, s az emberek jelentős részének talán fogalma sem volt róla, mi következik abból, ha összevissza szavaznak. „Lehetséges, hogy éppen ez volt a kormány célja?” – mutat rá Magyar György, emlékeztetve arra, hogy ha marad a korábbi rendszer, és a kerületi polgármesterek ülnének be a közgyűlésbe, Karácsony biztos többséggel a háta mögött vezethetné Budapestet. Ebben az esetben lenne mindössze 13 fideszes a 33 fős testületben, a Tisza meg labdába sem rúg!
Jogi érvekkel nehezen tudnánk alátámasztani, hogy a Kúria nem döntött helyesen, amikor Vitézy két kerületre, illetve Karácsonynak az egész fővárosra vonatkozó újraválasztási indítványát elutasította – írja, hozzátéve, hogy ettől viszont a budapesti közgyűlés – hiszen ott az eddigi nyilatkozatok szerint senki senkivel nem kíván együttműködni – gyorsan működésképtelenné válhat. Ami odáig is eljuthat, hogy a fideszes kormányhivatal csődbiztost küld majd Budapest nyakára. Folytatódhat tehát a kormány és a főváros csatája, s ennek nem lesz nyertese, de mindannyian vesztesekké válunk.
