Lehet magyar-amerikai gazdasági megállapodás, de üveggyöngyöknél többet nem érdemes tőle várni
„Kis üveggyöngyöket” tartalmazó magyar-amerikai gazdasági megállapodásra lát csak esélyt Szent-Iványi István, már csak azért is, mert uniós tagként Magyarország csak akkor köthet harmadik féllel vám- és kereskedelempolitikai egyezményt, ha kilép az EU-ból. S bár erre Orbán egyre többet utalgat, de az nem megy gyorsan, különösen nem úgy, hogy a magyar lakosság jelentős többsége a Brüsszel elleni kormányzati áskálódás ellenére, továbbra is tagság-párti. A külpolitikai szakértő emlékeztetett arra, hogy Orbán korábbi prognózisa sem vált valóra, hiszen azt mondta, hogy Trump elnökként gyorsan visszaállítja a kettős adóztatás elkerülését biztosító szerződését, a vízummegállapodást, s leveszik Rogán Antalt a szankciós listáról, ám e három közül csak az utóbbi történt eddig meg. Azt amerikai fél által lefektetett hét elvárás közül pedig több is sérti a magyar szuverenitást, miként az is, hogy Trump – legalábbis Orbán elmondása szerint – elvárná a kilépésünket az EU-ból – szögezte le a szakértő.
A magyar kormány számos tagja mellett Orbán Viktor kormányfő is azt vizionálja, hogy belátható időn belül megszülethet egy komoly magyar-amerikai gazdasági megállapodás, azt sugallva, mintha annak köszönhetően, összességében Magyarországot nem érintenék hátrányosan az őrült trumpi lépések, köztük a vámemelések. Legutóbb a miniszterelnök a Hont Andrással készült, elhíresült „interjújában” arról beszélt, hogy reményei szerint jó lesz az a magyar embereknek, hogy ő jóban van Trumppal. Majd kifejtette: „Ami a vámháborút illeti, olyan dolog, amelynek ismerjük az elejét és azt hiszem, hogy ismerjük a végét... Minden egyes olyan országgal, amellyel neki deficitje van, azzal újra tárgyalja a vámszabályokat. Úgy, hogy az javítson a mostani pozíciókon. Mi tárgyalunk az amerikaiakkal olyan kérdésekről, amelyek majd előnyt jelentenek a számunkra. A vámok majd hátrányt fognak jelenteni, de ezt ellensúlyozó egyéb gazdasági kérdésekről tárgyalunk.” A kérdésre, ennek mikor lehet eredménye, a válasz „fél év” volt. További amerikai befektetéseket is kilátásba helyezett, mondván: amerikai befektetők kopogtatnak a Karmelita kapuján. Szerinte a meghitt viszonyt, amilyet ő is kialakított Trumppal, használni szokták, „volt már rá példa”.
Valóban lehet fél éven belül magyar-amerikai gazdasági különmegállapodás? S egyáltalán, köthet-e ilyet egy uniós tagállam egy harmadik féllel? Elképzelhető-e, hogy kedvezőbb vámok szerepeljenek a mi szemszögünkből benne, mint amilyeneket az EU egésze kap? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.
„Nagyon szkeptikus vagyok, még akkor is, ha minden bizonnyal lesz valamifajta megállapodás, ezt vélhetően már jó előre megbeszélték” – mondta a külpolitikai szakértő, aki abban azonban biztos, hogy ezt majd egy új aranykor indulásaként fogják beharangozni. Ám annak a valós tartalma igencsak sovány lesz – fejtegette. Ugyanis a vám- és kereskedelempolitika közös uniós politika, s ezért nem köthetnek az egyes tagállamok ettől eltérő megállapodásokat. Ahhoz el kell hagyni az Európai Uniót – amit ugyan Orbán Viktor egyre többször pedzeget, sőt, most már – a pilisvörösvári fórumán – azt világgá is kürtölte: Donald Trump mondta már neki, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az unióból. Ám – jegyezte meg a szakértő –, még ha Orbán valóban ezt akarná, az nem megy máról holnapra.
A beruházásokról persze meg lehet állapodni kétoldalú alapon, de mint tudvalevő, Trump ennek az ellenkezőjét akarja, az ő gazdaságpolitikai filozófiája a haza hozni, nem pedig a kitelepíteni, más szóval, nem fogja szorgalmazni, hogy az amerikai cégek másutt ruházzanak be. Úgy is hírlik – árulta el Szent-Iványi –, hogy az erre vonatkozó magyar kérésre az a válasz érkezett a tengerentúlról, hogy az most nem aktuális. Így azután hiába mondta azt Orbán már több hónapja, hogy néhány hónap alatt beruházási megállapodások születhetnek, s hogy visszaállítják a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményt, valamint a vízumkedvezményt, illetve, hogy Trumpék leveszik Rogán Antalt a Magnitzky szankciós listáról – ebből eddig csak Rogán ügyében sikerült eredményt elérni, ám ahhoz is kellett kilencven nap. A többit meglátjuk, de nagyon komoly megállapodásra nem érdemes számítani – szögezte le a szakértő, emlékeztetve például arra, hogy a kettős adóztatás ügye már csak azért is problematikus, mert korábban – még a tízes években – republikánus szenátorok kezdeményezték annak felmondását, mondván, azzal az USA jár rosszul. „Egy szó, mint száz: kis üveggyöngyök lehetnek a majdani magyar-amerikai gazdasági megállapodásban, de komoly, lényeges segítséget az nem fog jelenteni Magyarország számára” – prognosztizálta Szent-Iványi István.
Azt a budapesti amerikai ügyvivő, Robert Palladino beszéde óta tudjuk, hogy mit akarnak az amerikaiak. Mint arról mi is beszámoltunk, a trumpi vezetés a többi között azt akarja elérni, hogy fordítsuk a GDP 5 százalékát hadi kiadásokra; vásároljunk amerikai LNG-t; vegyünk amerikai atomerőművet; ne exportáljunk többet az USA-ba, mint amennyit onnan importálunk; álljunk le a Kínával történő üzleteléssel, kiemelten a high-tech területen; maradjanak a szankciók Oroszországgal szemben. A diplomata arra is figyelmeztetett, hogy nem elég beszélni a demokráciáról, hanem gyakorolni is kell azt, megüzenve: nem támogatják az ellenzéki hangok elnyomását. Hol itt a magyar szuverenitás, aminek az alapvető fontosságát Orbán és csapat állandóan hangoztatja? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint sehol, ugyanis „ezek a szuverenitást érintő kérdések egyfajta nyomásgyakorlást jelentenek a magyar kormányra”. Mint kifejtette: érdekes módon, a korábbi budapesti amerikai nagykövet, David Pressman sokkal kevésbé egyértelműen, átfogó módon, kiterjedten jelezte az USA elvárásait, őt mégis folyamatosan támadták – ezzel szemben Trumpék kemény feltételeit mély hallgatás övezi Orbánék részéről.
Sőt – emlékeztetett Szent-Iványi – Orbán most az is elárulta Pilisvörösváron, hogy Trump rendszeresen kérdezgeti tőle, miért nem lép már ki Magyarország az Európai Unióból. „Ez nem más, mint nyomásgyakorlás, az ország alapvető szuverenitásának megsértése” – vonta le a következtetést. Az pedig már a bagdadi bazári alkudozást idézi, hogy Orbán szerint majd akkor hagyjuk ott az EU-t, ha megfelelő ellenajánlatot kapunk. Láthatóan a kormányfő azt hiszi, hogy ő dönthet szabadon az ország sorsáról, még akkor is, ha az uniós tagság kérdésében a magyar lakosság jelentős többsége egyértelműen tagság-párti – tette hozzá.
