A magyar kormány még megfizeti az árát annak, hogy Rogán lekerült az amerikai szankciós listáról

Kedden érkezett az értesítés az amerikai pénzügyminisztériumtól: eltávolították Rogán Antalt a Globális Magnitsky Törvény szankciós listájáról. Orbán egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb miniszterének eltávolítását egy kurta, pusztán az adatait felsoroló mondattal intézte el a külföldi vagyontárgyak ellenőrzésével foglakozó iroda, az OFAC (Office of Foreign Assets Control). 

Ezzel majdnem egyidőben megjelent az amerikai külügyminisztérium honlapján egy közlemény, miszerint Marco Rubio külügyminiszter tájékoztatta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert a lépésről. Ehhez érdekes magyarázatot fűzött, nem azt, ami ilyen esetben szokásos, hogy – amúgy a vonatkozó törvény és eljárásrend által lefektetett – alapos eljárás eredményeként arra jutottak, hogy Rogánnak nincs helye a szankciós listán. Az indok ugyanis a következő: „Rogánnak a további listán tartása nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”. Nem csak ez veti fel a bazári alkudozás gyanúját az ügyben, hanem a közleménynek az a mondata is, miszerint Szijjártóval beszéltek az amerikai-magyar összehangoltság erősítéséről a kulcsfontosságú kérdésekben és a gazdasági együttműködés lehetőségeinek kihasználásában.

Pestiesen szólva az sem semmi, hogy a budapesti amerikai ügyvivő éppen a Rogánt érintő washingtoni lépéshez időzítette annak a feltételcsomagnak a nyilvános taglalását, amely a Trump által Magyarországtól (és más közép-európai országtól) elvárt lépéseket szedi csokorba. Robert Palladino a Közép-európai Csúcstalálkozón a többi között a következőket említette: fordítsuk a GDP 5 százalékát hadi kiadásokra; vásároljunk amerikai LNG-t; vegyünk amerikai atomerőművet; ne exportáljunk többet az USA-ba, mint amennyit onnan importálunk; álljunk le a Kínával történő üzleteléssel, kiemelten a high-tech területen; maradjanak a szankciók Oroszországgal szemben.

Azt pedig már csak csendben jegyezzük meg, hogy a Globális Magnitsky Törvénynek két minisztériumi felelőse van: az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium. Más szóval, a külügyminisztériumnak elvben nem osztanak lapot abban, hogy ki kerül fel a szankciós listára, illetve, hogy ki kerül le onnan. 

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, január 7.-én utolérte a Magnitsky törvény Rogán Antalt. Hat évbe telt, de végül az Egyesült Államok kemény szankciót vetett ki Orbán Viktor egyik legfontosabb emberére. Az úgynevezett Globális Magnitsky Törvény alapján hozott büntetőintézkedés-csomaggal az emberi jogok megsértői mellett, a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra sújtanak le. Rogán egyike volt azon nyolc személynek, akik szerepeltek a washingtoni Frontiers of Freedom Intézet alelnöke, Radványi Miklós által 2018-ban a Magnitsky törvény szellemében készített beadványban. (Orbán Viktor, Lázár János, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, és Tiborcz István volt még a listán.) A sokéves komoly nyomozás eredményeként meghozott amerikai lépés a Fehér Házból január 20.-án távozó Joe Biden elnök idejére esett, s a magyar kormány bőszen hangoztatta és hangoztatja máig, hogy azt David Pressman akkori budapesti amerikai nagykövet bosszúja szülte. Ezt cáfolja azonban az is, hogy az eredeti beadványt az akkori (első) Trump-adminisztráció fogadta be, s a munka is elindult 2018-ban. Más szóval: az aprólékos, hosszadalmas nyomozás még Donald Trump előző elnökségének az idején kezdődött. 

A szankciós listáról le lehet kerülni, ám annak rögzített és hosszadalmas folyamata van. Mint Radványi Miklós konzervatív közíró portálunknak korábban magyarázta: egy ilyen döntést nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni, azaz az új Trump-adminisztráció sem helyezheti hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével. 

De Trump az Trump, s most mégis megszületett a döntés, aminek – mint írtuk – vélhetően komoly ára lesz, s a számlát Trump be is fogja nyújtani. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy komoly diplomáciai sikerként lehet elkönyvelni az ügyet, ami azt is mutat(hat)ja, hogy valóban komoly érdekérvényesítő pozíciója lehet Orbánnak Trumpnál. A kormány és a hozzá hű média persze már el is kezdte Orbán ilyen irányú fényezését. Vajon hogyan látja ezt egy tapasztalt diplomata? 

„Ez a húzás beleillik az összképbe” – reagált a kérdésünkre Balázs Péter korábbi külügyminiszter. Donald Trump messze az adminisztráció felett repül, és szakértői előkészítés nélkül vet ki teljesen abszurd mértékű és körű vámokat, formál igényt más szuverén államok területeire vagy egészére – s ebbe beleillik az is, hogy egy mozdulattal levetet egy személyt a Magnitsky-listáról. Minden bizonnyal ez az első konkrét eredménye az Orbán-Trump személyes kapcsolatnak – mondta, megjegyezve azonban, hogy önmagában ez nem egy nagy vívmány, egyedül Rogán örülhet és a Fidesz dicsekedhet vele. Egyéb eredményt ugyanakkor még nem láttunk a viszonyból – húzta alá.

Korábban szakértők azt mondták, hogy a levételi eljárás hosszadalmas, de hát tudjuk, Trump nem arról híres, hogy nagyon tiszteletben tartaná a határokat, s azt is, hogy nála mindennek ára van. Igazuk van azoknak, akik szerint ennek is megvolt az ára? – kérdeztük.  Balázs Péter egyetértett ezzel, mondván: Trump nem viccel, konkrétan meg is fogalmazta, hogy nagyon szeretné látni, hogy orosz gáz helyett LNG-t veszünk, s felszólította Orbánt, hogy lazítson a kínai kapcsolatain. Szerinte érdemes lesz figyelni, hogyan alakul a magyar-kínai viszony, valamint az LNG-vel kapcsolatos magyar kormányzati fejlemény. „Orbán ugyan megpróbált elhajolni, s nem teljesíteni Trump fenti követeléseit, de ez nem lesz annyira könnyű a számára, mint volt az, amikor nem teljesítette például az Európai Unió kérését, hogy hagyja békén a CEU-t” – szögezte le. 

Van-e annak jelentősége, hogy miközben alaposan megindokolta az amerikai közlemény Rogán felvételét a Magnitsky-listára, a levételt egy adatokat felsoroló mondattal elintézték? – erre is kíváncsiak voltunk.  Az, hogy Rogán most lekerült, az nem cáfolja, s nem is ellensúlyozza azt a tényt, hogy korábban rákerült, mégpedig megfelelő indoklással, nem pedig véletlenül, s ország-világ láthatta, hogy Rogán Antalt az Egyesült Államok súlyosan korrupt személynek minősitette – magyarázta Balázs Péter (egyébként a KlikkTV Erősítő című műsorában is). Majd megállapította, „Ez olyan, mint a büntetett előítélet. Csak éppen a politika felülírta a tényeket és az eljárást, ami Donald Trump esetében nem meglepő”.