Lengyelország: az ellenzék háborog, de az államfő húzása várható volt 

Lengyelországban megoszlottak a vélemények arról, vajon az államfő a koalíciós többséget máris felmutatni képes Donald Tuskot bízza meg a kormányalakítással, belátva, hogy a Jog és Igazságosság Pártjának nem sikerül(t) összehozni maga mögött a parlamenti többséget, vagy ennek ellenére mégis megpróbálkozik a lehetetlennel, és a PiS miniszterelnök-jelötjét Mateusz Morawieckit kéri fel először kormányalakításra. Mint a Hírklikk beszámolt róla, az október 15-i választásokat a PiS nyerte meg, ám az általa a Szejmben megszerzett 43 százalék nem jelent számára többséget, egyetlen parlamenti párt, az echte fasisztának tartott Konföderáció lenne csak hajlandó csatlakozni hozzá, de az általa elért három százalékos parlamenti részarány sem elég a többséghez. Ugyanakkor a Donald Tusk által vezetett ellenzéki erők – a Polgári Koalíció, a Harmadik Út és az Új Baloldal együtt kényelmes (34+13+7 százalék) többséget élveznek (248-an vannak a 460 tagú Szejmben), s meg is állapodtak már egymással. Mindenesetre Andrzej Duda államfő nem a többségben lévő erőket, hanem a kisebbségbe került PiS emberét bízta meg kormányalakítással, ami sokak szerint veszélyes következményekkel jár Lengyelországra nézve. 

Ez igaz lehet? Egyáltalán, milyen következményei lehetnek Duda húzásának? Gordon István, Lengyelország-szakértőt kérdeztük.

„Hogy veszélyes lenne? Én semmi ilyet nem érzek, szerintem más lehet itt az érdekes” – mondta Gordon, leszögezve azonban, hogy az ügy persze törvényes. A lengyel alkotmány által biztosított – hagyománynak számító – lehetőség, hogy az államfő a legtöbb szavazatot elnyert pártot vagy pártszövetséget bízza meg kormányalakítással. Nem csak a PiS-ről van ugyanis most szó, nem kapott nagy figyelmet itthon, de attól tény, hogy a PiS is eleve már Egyesült Jobboldal néven indult a választáson több más, apró szatellit párttal közösen.

Az államfő döntése, hogy eltér-e a hagyománytól vagy sem. Duda pedig nem tért el. „Persze ez nem meglepő egy olyan politikustól, aki a politikai pályafutásának a döntő részét a PiS-ben, Jaroslaw Kaczynski oldalán töltötte, s akinek a köztársasági elnöki megbízását is Kaczynski forszírozta” – mutatott rá Gordon István.

Persze ettől még óriási felzúdulást keltett Duda döntése – jegyezte meg. Beszámolt arról, hogy már tüntetések szerveződnek, a legfrissebb hírek szerint az elnöki palota előtt tartanak demonstrációkat, hiszen a koalícióra lépett ellenzéki pártok fölénye megkérdőjelezhetetlen. „Sokadszor is el merem mondani, ebből nem lesz énekes halott a PiS számára, megmásíthatatlanul fölényes a választás után koalícióvá szerveződött ellenzék többsége, s csak ideig óráig lehet játszani, hogy egy törvényalkotásra nem képes kormány vezeti az országot” – mutatott rá. 

Most majd azt következik, hogy kinevezik az ügyvezető kormányt, amely szintén húzza majd az időt – ezután a Szejm elé kerül szavazásra, de ott nem tudnak mit csinálni, hiszen nem lesz meg a többségük. Egyszerűen már nincs honnan összeszedni maguk mellé embereket, a választások után megpróbáltak megkörnyékezni többeket, de azt a választ kapták, hogy „csak a holttestünkön keresztül állunk össze veletek”.

De vajon mi lehetett akkor Duda célja ezzel? – kérdeztük. Az egyik az, hogy talán még reménykedik abban, hogy a PiS-nek mégiscsak sikerül újabb csoportokat, személyeket maga mellé állítania – nos, ez nem jött és nem is jön össze, a kísérlet hamvában holt. A másik célja – ez ugyan nem bizonyítható, de leírható, annyian foglalkoznak már vele – a nyomok eltüntetése. Nagyon sok olyan hír lát napvilágot, hogy hetek óta zajlik az iratmegsemmisítési akció. 

Ilyen körülmények között mikorra lehet kormányozni is képes kormánya Lengyelországnak? – tettük fel a kérdést. Gordon szerint Duda húzása minimum egy hónappal elhúzhatja az időt „s bár korábban úgy számoltam, hogy a lengyel nép talán karácsonyra megkapja ajándékként az új kormányt, de ezt már nem tartom valószínűnek, a jelen helyzetben inkább az a reális, hogy akár január közepéig is elhúzódhat az új kormány megalakulása”. Ha ugyanis Kaczynskiéknak nem sikerül kormányt alakítani – és nem fog sikerülni –, akkor megy vissza a megbízás az államfőhöz, aki visszaküldi a Szejmnek, s majd csak azután nevezhetik ki Tuskot. Mindez nem más, mint időhúzás, pedig ezek a lépések óriási károkat okoznak Lengyelországnak. Bár nem törvénytelenek, de rendkívül etikátlanok, s nem veszik figyelembe az ország érdekeit – szögezte le. Az ország ezzel horribilis összegeket veszít – Magyarországhoz hasonlóan – a szabályok betartásával amúgy elérhető, „neki járó” eurómilliárdok kifizetésének csúszásával. 

Ahogy lezárult a választás és kijött az eredmény, aminek nyomán egyértelművé vált, hogy ha az ellenzéki pártok koalícióra lépnek, akkor előbb vagy utóbb kormánymegbízáshoz jutnak, Donald Tusk nyomban Brüsszelbe utazott, tárgyalt az unió vezetőivel, akiket kiválóan ismer, és akik kiválóan ismerik őt (a legmagasabb posztokat töltötte ugyanis ott be) – ezzel megtette az első lépéseket azért, hogy a pénzeket hazavigye – emlékeztetett Gordon István. Ám amíg nem nevezik ki, és nem kezdheti el a hivatalos tárgyalásokat, addig ez sem válhat valóra. De utána rögtön esedékessé válik a 76 milliárd euró átutalása Lengyelországnak. További pénzt fial az is, hogy 2021 október 27-e óta az Európai Bizottság döntése értelmében Lengyelországnak napi 1 millió eurós büntetést kell fizetnie, s minél később zárják ezt le, annál magasabb lesz a cech, ami akár elérheti az 1 milliárd eurót is.