Ligeti Miklós: Orbán Viktor nem moshatja le magáról Matolcsy György bűneit

A műsorvezető, Balogh Judit indítása szerint az elmúlt 16 év meglehetősen gyanús, a nerközeli vállalkozók, oligarchák és politikusok meggazdagodását szolgáló ügyei közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány az egyik koronázatlan királynő, a legnagyobb valaha volt pénzrablás. Bár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elképesztő törvénytelenségeket és pénzvesztést feltáró jelentése alapján már több mint egy éve nyomozati cselekmények zajlanak, konkrét meggyanúsítás a mai napig nem történt. Ligeti Miklós rávilágított, hogy a bűnöldöző hatóságoknál – kezdetben a rendőrségnél, majd az ügyet átvevő ügyészségnél – valójában már másfél éve ott van az ügy, hiszen az ÁSZ már 2025 januárjában megtette a feljelentést. A számvevőszék jelenlegi elnöke, Vindis László azonban igyekszik 2019-nél meghúzni a határvonalat, azt állítva, hogy a törvénytelenségek és a hűtlen kezelés csak ekkor kezdődtek, amikor a korábbi több alapítvány összeolvadt a Pallas Athéné Domus Meriti (Padme) Alapítvánnyá, és az Optima Befektetési Zrt. nemzetközi zsonglőrködésbe kezdett a jegybanki pénzekkel.

A 266 milliárdos alapítványi buli gyökerei

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint szakmailag és jogilag téves 2019-re korlátozni a problémát, hiszen a visszaélések gyökerei egészen 2014-ig nyúlnak vissza. „Ha 19-ben, 20-ban hűtlen kezeléssé válik az, ami addig megengedett volt, akkor valójában ez a hűtlen kezeléssé válás már igazából 2014-ben megalapozott” – fejtette ki Ligeti Miklós, rámutatva arra a rendszerszintű logikára, hogy a valódi bűncselekmény nem csupán az, amire a cégek később a pénzt használták, hanem maga a tény, hogy a közpénz kikerült a jegybankból. Az MNB ugyanis rövid idő alatt hat alapítványt hozott létre, és egyetlen év alatt megközelítőleg 266 milliárd forintnyi közvagyont helyezett át ezekbe a szervezetekbe. A Transparency International már 2014-ben elsőként tiltakozott a folyamat ellen, majd 2015 márciusától bírósági úton próbálta kikényszeríteni a döntések és a pénzköltések átláthatóságát.

A jogi csatározások során a civil szervezet első és másodfokon is pert nyert az MNB-vel szemben. Ekkor született meg a NER egyik leginkább emblematikus és hírhedt mondata, amellyel megpróbálták elfedni a valóságot: az alapítványba utalt tőke elveszítette közpénz jellegét. Matolcsy György jegybankelnök pontosan tudta, hogy a bíróság előtt nem fogja tudni megvédeni a titkolózást, ezért a parlamenti többséggel egy olyan törvénymódosítást fogadtattak el, amely kimondta volna, hogy az MNB alapítványainak nem kell átláthatóan működniük. Orbán Viktor vélhetően politikai spekulációból engedte végigvinni a folyamatot, nem akarva nyilvánosan ráütni a jobb kezeként funkcionáló Matolcsy kezére, ám végül az Alkotmánybíróság vállalta magára azt a kormányzat számára kínos szerepet, hogy a jogszabályt megsemmisítette. Ezzel 2016-tól pecsétes papír rögzítette, hogy a jegybanki alapítványok pénze bizony közpénz.

Közbeszerzési bírságok és az ingatlanos zsonglőrködés

A törvényi pecsét ellenére a felelősségre vonás elmaradt, a Közbeszerzési Hatóság mindössze egy jelképes, 33 millió forintos bírságot szabott ki a százmilliárdos nagyságrendű, közbeszerzés nélkül megvalósított költésekre. Ligeti Miklós ironikusan megjegyezte, hogy bizonyára rendkívül nehéz lehetett ezt az összeget kigazdálkodni a 266 milliárdos keretből. Ráadásul az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, Domokos László által vezetett 2019-es ellenőrzés még mindent tökéletesen rendben talált az alapítványoknál, zöld utat biztosítva a vagyon további áramlásának.

A pénzek és ingatlanok vándorlása mögött a szakértők szerint egyfajta mentális megroggyanás állhatott, az az érzet, hogy a kormányközeli elit nem tudott elég gyorsan és eléggé meggazdagodni pusztán abból, hogy a pénz az alapítványokban ül. Így elindult egy elképesztő ingatlanos zsonglőrködés az MNB tulajdonában lévő épületekkel. A módszer lényege az volt, hogy bizonyos körök olcsón vásároltak meg ingatlanokat a jegybanktól, majd azokat hatalmas profittal, méregdrágán adták el újra magának a jegybanknak. Ez a folyamat az MNB számára borzalmas veszteséget jelentett, a résztvevő magánszereplőknek viszont rendkívül jövedelmező üzletet biztosított.

A Várkert Kaszinó és a Felix étterem szimbólumai

A visszaélések mintapéldájaként a műsorban elhangzott a Várkert Kaszinó emblematikus története is, amely az évek távlatában szinte feledésbe merült a közvélemény számára. Az épületet egy jegybanki alapítvány vásárolta meg 4,5 milliárd forintért, hivatalosan azzal a nemes és kulturális céllal, hogy ott a köz javára rendezvényeket tartsanak. A tervek azonban gyorsan megváltoztak, és a felújítással együtt milliárdos értékű ingatlanban Matolcsy Ádám közeli ismerőse nyithatott exkluzív vendéglátóhelyet. Végül a teljes komplexumot mindössze 300 millió forintért játszották át magánkézbe.

Hasonló pályát járt be a Felix étterem is, amely az idők során az Orbán-rendszer elitjének kultikus, szimbolikus találkozóhelyévé vált. Ezek az esetek világosan bemutatják azt a mechanizmust, amely során a közösségi vagyonból, a jegybanki nyereségből és tartalékokból származó százmilliárdok transzparens ellenőrzés nélkül, családi és baráti körök luxuséletvitelét finanszírozó magánvagyonná alakultak át, miközben a büntetőjogi elszámoltatás negyedik-ötödik éve egy helyben toporog.