Szakértő szerint nem a hajléktalanok miatt érzik egyre veszélyesebbnek Budapestet
Bár sokan a hajléktalanság erősödésével magyarázzák a budapesti közterületeken tapasztalható romló közbiztonságérzetet, a jelenség ennél jóval összetettebb. A szakértők szerint a hajléktalanok mellett a kezeletlen pszichiátriai betegek, a droghasználók, a palackgyűjtők és a kiszolgáltatott vendégmunkások együttes jelenléte alakít ki olyan helyzetet, amely egyre több lakossági panaszt vált ki.
A Népszava összeállítása szerint az elmúlt hónapokban megszaporodtak a budapesti közterületek állapotával kapcsolatos lakossági panaszok. A közösségi oldalakon egyre több bejegyzés számol be parkokban, aluljárókban és lakóövezetekben tapasztalható rendbontásról, nyílt droghasználatról, agresszív viselkedésről és köztisztasági problémákról. A helyzetre több belvárosi polgármester is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatok eszközei önmagukban már nem elegendők.
Győri Péter szociológus ugyanakkor arra figyelmeztetett: téves az a feltételezés, hogy a romló közbiztonságérzet mögött elsősorban a hajléktalanság növekedése áll. Állítása szerint a Covid-járvány óta még csökkent is az utcán élő hajléktalanok száma, az elmúlt két évben pedig lényegében stagnálás figyelhető meg.
A szakember becslése szerint jelenleg 1000–1500 ember él életvitelszerűen Budapest utcáin, további közel ezren zártkerti épületekben vagy városszéli kunyhókban húzzák meg magukat. Emellett mintegy 300–400 kezeletlen pszichiátriai beteg tölti napjait az utcákon, míg az olcsó dizájnerdrogokat használók száma több ezer főre tehető. Ehhez társulnak a visszaváltható palackokat gyűjtő úgynevezett „flakonosok”, akik szintén 3–5 ezres csoportot alkothatnak.
Győri Péter szerint ezek a különböző társadalmi csoportok a közvélemény szemében gyakran összemosódnak, miközben egészen eltérő problémák és élethelyzetek állnak mögöttük. A szakember úgy véli, a hazai pszichiátriai ellátás leépülése, a szociális háló gyengülése, a drogprevenció hiányosságai, valamint a rendkívül alacsony nyugdíjak és jövedelmek egyaránt hozzájárulnak a közterületi feszültségek erősödéséhez.
A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban megjelent egy újabb, kiszolgáltatott réteg: a munkájukat elvesztő, Magyarországon rekedt ázsiai vendégmunkások, akik szintén növelik a látható társadalmi problémák körét.
Győri Péter összességében úgy becsüli, hogy naponta akár 10–15 ezer olyan ember lehet jelen Budapest közterein, akik különböző okokból bizonytalanságérzetet keltenek a lakosságban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a rendkívül heterogén helyzetet kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni. Szerinte tartós eredményt csak az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási rendszerek megerősítése, valamint az önkormányzatok, a kormányzat, a rendőrség és a civil közösségek együttműködése hozhat.
