Magyar foci: a túl sok pénz kiölte a motivációt a rendszerből
A tavalyi évben 56 milliárd forintból gazdálkodhattak a 2023/2024-es szezon élvonalbeli magyar futballcsapatai. Ez csapatonként 5 milliárd forintos bevételt jelent, a 2010-es szint tízszeresét. Az UEFA kimutatásai szerint 2023-ban az NB I-es csapatok átlagos bevétele több mint duplája volt a cseh vagy román klubokénak, a szlovák együtteseknél pedig háromszor több pénzből gazdálkodhattak. Másfél évtizede ezek a bajnokságok még a magyar előtt jártak.
Mindez azt mutatja, hogy a magyar élvonalbeli labdarúgó bajnokság pénzügyi szempontból hihetetlen ütemű fejlődésen ment át 2010 óta – olvasható a G7 cikkében. Az NB I a vert mezőnyből a régió második leggazdagabb ligája lett az osztrák Bundesliga után, focistafizetésekben pedig Ausztriát is utolértük.
A focistafizetések talán még a bevételeknél is gyorsabban nőttek. A magyar élvonalbeli csapatok személyi ráfordításai 2010-ben még csak 1,6 milliárd forintra rúgtak, tavaly viszont már a 34 milliárdot közelítették, úgy, hogy közben a liga létszáma is csökkent.
Az NB I-es csapatok legfontosabb bevételi forrásait továbbra is a különböző, jellemzően állami támogatások jelentik: 2023-ban ezekből összesen 15,5 milliárd forinthoz jutottak. Magyarországon a közvetítési jogokat hosszú évek óta a közmédia vásárolja meg, minden számítás szerint túlárazva, ezzel közvetetten plusz állami forráshoz juttatva az élvonalbeli labdarúgást, a szponzorok között pedig gyakran feltűnnek állami vállalatok, illetve olyan kormányközeli cégek, amelyek szinte kizárólag állami megbízásokból élnek, és az ilyen üzleteken elért profitjukból juttatnak valamennyit a honi labdarúgásnak.
A magyar labdarúgás hihetetlen ütemű gazdagodása ugyanakkor sok szempontból kontraproduktív volt. A válogatottnál ugyan egyértelműen látható előrelépés, klub szinten azonban a pénzügyi fejlődés ellenére sem igazán. Bár az NB I az UEFA listáján 2010/2011-hez képest nyolc helyet javított, a régiós országok közül a csehek, az osztrákok, a lengyelek, a szerbek és a horvátok is előznek minket. A túl sok pénz több szinten is a motivációt ölte ki a rendszerből, visszavetve ezzel például az utánpótlás-nevelés tervezett fejlődését. Ennek a tünete az is, hogy míg a hasonló méretű országok eladóként jelennek meg a játékospiacon, az NB I-es csapatok vevőként.
