Magyar György: a rendeleti kormányzás adta visszaélés lehetőségei nyitva állnak
Az egész népszavazással – jogászként nézve – az a probléma, hogy nem kell olyan ügyben népszavaztatni, amiben az országgyűlés már törvényt alkotott. Az egésznek csak propagandisztikus jelentőséget tulajdonítok, másrészről azonban képes befolyásolni a választást, vagy az azon való részvételt – mondta a KlikkFm Politikai Nagyító című műsorában Magyar György ügyvéd. Hozzátette, szerinte ez az egész l’art pour l’art indul, „nincs jogkövetkezménye, mert a népszavazásnak az az alapvetése: kikérjük a nép véleményét bizonyos ügyekben, hogy az országgyűlés alkosson-e törvényt azokban a kérdéskörökben, amikben a népszavazáson résztvevők többsége igent mond.”
Miért kérdezzem meg a népet, amiben már állást foglaltunk és született jogszabály – tette fel a kérdést a kormány fejével gondolkodva Magyar György.
„Látszik, hogy ennek nincs más értelme, mint hogy tematizáljon, hogy az emberek figyelmét lekössék és figyelmen kívül maradjanak egyéb, jogállamiságot sértő magatartások, amiket Brüsszeltől kezdve, nagyon sokan kifogásolnak. Nagyon helyesen cselekedett az ellenzék, hogy ehhez a bohózathoz nem asszisztált és nem vett részt ennek a szavazásán.”
Keverhető lesz a két szavazás, ezért fontos, hogy a szavazatszámláló bizottságokban ott üljenek az ellenzéki delegáltak, mindegyik körben legalább kettő – hívta fel a figyelmet Magyar György.
„A részvétel a népszavazásnál érvényességi kellék. Ha ötven százaléka a szavazóknak nem jelenik meg, akkor a szavazás érvénytelen. Elmegy a szavazó, mert szeretne képviselőt választani, de ha nem dobja be a lapot, akkor az érvényességhez hozzászámítani őt nem lehet.”
Amúgy is sok baj van a választás függetlenségével – emlékeztetett. „Megengedik a láncszavazást, megengedik, hogy fotózzanak, ki milyen x-et húzott, megengedik a voksturizmust, mindenki bejelentkezhet, ahova akar, vagy a határon túlról érkezhetnek olyan választók, akiknek érdekeltségük van abban, hogy olyan szavazatot adjanak le, amik esetleg a kormánypártnak kedveznek.”
2011 óta a választójogi törvény teljesen lejtőpályát mutat – hívta fel a figyelmet az ügyvéd. „Ott már megvan ez az úgynevezett összeférhetetlenségi tartalom, akár a győztes-kompenzációval, akár a megszámlálási felületekkel, a külföldi szavazásokkal. Annyi csalafintaság van és annyi visszaélési lehetőség van szinte legalizálva, hogy nem örülök, ha egy napra teszik ezt a két szavazást, mert megadja a lehetőséget a szavazatok összekutyulására és a részvétel számításának elferdítésére.”
A veszélyhelyzet meghosszabbítására egészségügyi, járványügyi szempontból szükség volt – reagált az ügyvéd arra, hogy a kormány ismét meghosszabbította a rendkívüli helyzetet. A joggal lehet élni és lehet visszaélni – tette hozzá.
„Ez a lehetőség a gyors intézkedések okán indokolt lehet, de hogyha a rendeleti kormányzás olyan formát ölt, hogy ide nem tartozó ügyekben is a parlament megkerülésével, soron kívüli rendeletekkel akarnak bizonyos dolgokat keresztülvinni, az már a joggal való visszaélés kategóriáját jelenti.”
„A rendeleti kormányzás adta visszaélés lehetőségei – tapasztalatom szerint – nyitva állnak.”
Magyar György nem akart ötleteket adni, de felsorolta, hogy milyen csúfondáros dolgokat lehet kitalálni. „Hogy a gyülekezést megint korlátozza, hogy nem engedi meg a kampányolást, nem engedi, hogy egyszerre többen legyenek egy helyiségben, pedig az ellenzék új jelöltjeinek be kell tudni mutatkozni. Ezt tudja akadályozni. A Fidesz jelöltjeinek általában már nem kell bemutatkozni, ismétlő emberek lesznek.”
„Félek, hogy ezeket a lehetőségeket ki fogják használni, ahogy kihasználják a levélszavazatok adta lehetetlenséget, a külföldről való szavazás lehetetlenségét, és ha ezt összeadom, az már mandátumban is megjelenhet.”
„És, ha megjelenik mandátumban, akkor a szoros választási eredményt el tudja dönteni.”
