Az Alkotmánybíróság kimondta, a koldulás önmagában nem büntethető

A férfit még 2021-ben, a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus idején büntette 50 ezer forintra a rendőrség koldulás miatt. Bár a bíróságot nem sikerült meggyőzni arról, hogy a hallássérült férfi mások megszólítása nélkül, némán koldult, a bíróság szóbeli figyelmeztetésre mérsékelte a bírságot - írja a 24.hu.

Az Utcajogász az Alkotmánybírósághoz fordult, állítva, hogy a koldulás büntetése nem összeegyeztethető az emberi méltóság védelmével.A törvény szerint ugyanis szabálysértésnek minősül akkor is, ha nem zaklató vagy erőszakos. Büntetendő az is, ha valaki udvarias módon szólít meg egy másik személyt, és e tekintetben még az is mellékes, hogy a megszólított személyt ez zavarja-e vagy sem. Emellett az Utcajogász a Belügyminisztérium statisztikáit felhasználva bemutatta, hogy a koldulás miatt kiszabott szabálysértési bírságokat a gyakorlatban nem tudják beszedni (a megbüntetett koldusok nem tudják befizetni), ami a szegény emberek számára egyenes utat jelent a büntetés-végrehajtási intézetbe, vagyis az elzáráshoz.

A Magyar Helsinki Bizottság támogatta az Utcajogász panaszát, felhívva a figyelmet, hogy a koldulás dekriminalizálása végső soron a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát is csökkenthetné.

Az Alkotmánybíróság 2026. május 19-én meghozott döntésében 1879-ig visszatekintve mutatta be a koldulás büntetésének történetét, valamint megvizsgálta az állami statisztikai adatokat. A testület szerint a „koldulás szabályozásának (…) története alapján látható, hogy a szabályozás mögötti jogalkotói szándék mindig is az volt, hogya koldulás önmagában nem büntethető, nem veszélyes a társadalomra.A szabálysértési szankció alkalmazására kizárólag a közrendet és mások biztonságát veszélyeztető magatartások esetén kerülhet sor. A szabálysértési szankció alkalmazása során pedig az eljárás alá vont személy szociális helyzetét, a szociális ellátórendszerrel való együttműködését és tényleges rászorultságát is figyelembe kell venni.”