Vendégmunkásstop: súlyos gazdasági következményektől tartanak a cégek
Június 1-jétől alapjaiban változhat meg a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatása, miután Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábban jelezte: a kormány felfüggesztené a vendégmunkások behozatalát – írja az Index.
A lap szerint a bejelentés komoly vitát indított el a gazdasági szereplők között. Miközben a kormány a magyar munkahelyek és bérek védelmével indokolja a lépést, több vállalat és munkaerőpiaci szakértő attól tart, hogy a hirtelen bevezetett vendégmunkásstop termelési zavarokat, beruházások elmaradását és akár magyar munkahelyek megszűnését is okozhatja.
Az Indexnek nyilatkozó Göltl Viktor, a WHC Csoport hazai operációjáért felelős ügyvezető igazgatója szerint fontos különbséget tenni a köznyelvben használt „vendégmunkás” kifejezés és a jogszabályokban szereplő különböző engedélytípusok között. Mint mondta, a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása többféle engedély alapján történik, ezek közül a szűken vett vendégmunkás-engedély a legszigorúbban szabályozott forma.
A cikk szerint Magyarországon jelenleg nagyjából százezer külföldi állampolgár dolgozik. A munkaerő összetétele az elmúlt években jelentősen átalakult: míg korábban az ukrán munkavállalók adták a legnagyobb csoportot, számuk a háború következtében erősen visszaesett. Helyüket részben ázsiai országokból érkezők vették át, köztük Fülöp-szigeteki, vietnámi, kínai és indiai munkavállalók.
Göltl Viktor szerint ezek a dolgozók elsősorban nem a magyar munkavállalók helyét foglalják el, hanem olyan területeken pótolják a munkaerőhiányt, ahol a hazai kínálat nem elegendő. A WHC felmérése alapján a külföldieket foglalkoztató cégek jelentős része fizikai, operátori munkakörökben alkalmazza őket, főként az autóiparban, a logisztikában, az élelmiszeriparban, az elektronikai gyártásban, az agráriumban és a vendéglátásban.
Az Index cikke szerint a teljes tiltás súlyos láncreakciót indíthatna el. A WHC vezetője úgy látja, rövid időn belül bizonyos gyártósorok és műszakok működése kerülhet veszélybe, 2027-től pedig akár külföldi beruházások is elmaradhatnak. A legnagyobb kockázat szerinte az, hogy a nemzetközi cégek a bizonytalan szabályozási környezet miatt más országokba vihetik a kapacitásaikat.
A lap idézi azt az érvet is, hogy a mintegy százezer külföldi munkavállaló a teljes magyar foglalkoztatotti létszám körülbelül két százalékát teszi ki, ugyanakkor becslések szerint évente 1600–2000 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Kiesésük a költségvetésnek is jelentős bevételkiesést okozhatna.
Göltl Viktor szerint a legnagyobb bizonytalanságot jelenleg az okozza, hogy nem világos, pontosan mely engedélytípusokra vonatkozna a szigorítás, mi történne a már beadott kérelmekkel, illetve érintené-e a már Magyarországon dolgozó külföldiek engedélyének meghosszabbítását. A WHC ezért szakmai egyeztetést sürget, mert álláspontjuk szerint a hirtelen, teljes körű tiltás helyett kiszámítható és fokozatos szabályozásra lenne szükség.
