Magyarország szolgálatokat tesz Pekingnek és Oroszországnak
A kínai elnök öt év után először látogatott el Európába, és az állomásokat stratégiai és gazdasági okokból úgy választotta ki, hogy megossza az EU-t, illetve a NATO-t – mutatott rá Gideon Rahman, a Financial Times fő külpolitikai elemzője. Franciaország úgy került az úti programba, hogy a kínai külpolitika tótumfaktumait lenyűgözi Emmanuel Macron törekvése a kontinens „stratégiai autonómiájának” megteremtésére.
Az is nagyon tetszik nekik, hogy az államfő kifejtette: a földrésznek nem érdeke, hogy megvédje Tajvant. Csakhogy félreértelmezik, amikor azt hiszik, hogy radikálisan fel akarja forgatni a katonai szervezetet, hiszen élesen elítéli az ukrajnai háborút. Azon felül gazdasági kérdésekben még kevésbé hajlítható.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy a NATO 25 évvel ezelőtt bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, ezért Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet kívánja küldeni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség agresszív és veszedelmes.
Magyarország hasonló szolgálatokat tesz Pekingnek, mint Oroszországnak, mivel többször is megakadályozta, hogy az EU a két országot elítélő határozatokat fogadjon el. A CEU helyére a Fudan Egyetemet hívta be, amiért az egyik fizetség az, hogy legalább egy kínai elektromos autógyár Magyarországra települhet.
Viszont a belgrádi és budapesti megálló folytán nehéz lesz elhitetni a legtöbb európai állammal, hogy Hszi békés szándékokat táplál. Hiszen Magyarország belülről ássa alá az uniót, valamint a NATO-t és Szerbiával együtt szoros viszonyt ápol Oroszországgal. Azon kívül az elnök alig tér haza, rögtön utána fogadja Putyint, ami megerősíti a meggyőződést az európai hatalmakban, hogy mit is akar valójában.
(A Financial Times cikke csak előfizetők számára olvasható.)
