Magyarország újabb szövetségeseinek lett elegük Orbánból és az akadékoskodásából
„Nagyon sokáig nem lehet kilógni egy szövetségi rendszerből, különösképpen nem egy ennyire kényes, kiélezett helyzetben.” Így kommentálta a Hírklikknek Balázs Péter azt, hogy a Bukaresti Kilencek nevű csoport tagjai fontolóra vették Magyarország kizárását az önkéntes társaságból. Az utolsó csepp a pohárban az lehet, hogy a magyar kormány ismét megvétózott egy Ukrajna támogatását tartalmazó közös nyilatkozatot. A korábbi magyar külügyminiszter szerint a csoportosulás ugyan a tagországok államfőinek a fóruma, nálunk a kormányfő szava a döntő.
Diplomáciai forrásokból szerzett értesülések alapján írta meg a Financial Times, majd annak cikke alapján idehaza elsőként a Telex, hogy a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoport tagjai fontolgatják Magyarország kizárását. A Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia (azaz a volt szovjet blokk ma már NATO- és uniós tagállamai) által 2015-ben alapított szerveződés egy önálló intézményrendszer nélküli fórum, ahol a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket, különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre.
A jelek szerint most sokalltak be a tagok amiatt, hogy Magyarország ezen a fórumon, akárcsak másutt is, állandóan blokkolja Ukrajna támogatását és esetleges NATO-csatlakozási folyamatának a felgyorsítását. Most a B9-ek rigai tanácskozására készülve a magyarok ismét megvétóztak egy, a többi nyolc tag által támogatott állásfoglalás-tervezetet. Némi reménysugár, hogy a litván elnöki hivatal a Financial Times-szal azt közölte: „a NATO és az EU érdekében fontosnak tartjuk, hogy Magyarországot a szervezetben tartsuk”.
A Reuters arról tudósított, hogy a rigai tanácskozáson jelen volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Alexander Stubb finn elnök, valamint Ulf Kristersson svéd kormányfő is. A tanácskozást egyébként az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének júliusi washingtoni csúcstalálkozójára készülve tartották. A NATO berkeiben amúgy is nagy a mozgolódás a csúcs közeledtével. Ennek részeként ma tárgyal Budapesten Jens Stoltenberg. Feltehetően megpróbálják egymást meggyőzni Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A rigai találkozóra – minden bizonnyal nem véletlenül – nem ment el Sulyok Tamás magyar államfő (hírek szerint Magyarország nagyköveti szinten vesz részt a munkában). Miközben Sulyoknak nem volt erre elfogadható indoka, a szintén távol maradó Zuzanna Caputova szlovák államfőnek igen: ő a héten adja át a helyét utódának. Robert Fico miniszterelnök viszont még lábadozik a májusban őt ért merényletben szerzett sérüléseiből – közölték a Reuterssel a pozsonyi külügyminisztériumban.
Milyen üzenetet közvetít az, hogy Orbán Viktor folyamatosan keresztbe próbál tenni Ukrajnának, s akadékoskodik, amiből – a jelek szerint – már minden szövetségesünknek elege lett? Balázs Péter professzort, volt külügyminisztert és uniós biztost kérdeztük.
Már az is gyanús volt, hogy Sulyok Tamás lemondta a részvételt – mondta. Mint rámutatott: természetesen ilyenkor nem ő egyedül dönt, hanem a kormánnyal közösen, merthogy ő a kormány álláspontját képviseli, a külpolitika pedig a kormány kompetenciájába tartozik. Ami pedig a kizárás kérdését illeti, Balázs kifejtette: „Várjuk meg a tényeket, de azt már a döntés előtt is el lehet mondani, hogy nagyon sokáig nem lehet kilógni egy szövetségi rendszerből, kiváltképpen nem egy ennyire kényes, kiélezett helyzetben”. (A döntés még nem született meg, amikor beszélgettünk – a szerk.)
Vajon ez egy újabb figyelmeztetés Orbánnak egy esetleges NATO- és/vagy uniós lépés előtt? – kérdeztük. „Ez egy önkéntes csoportosulás, ami alkalmas arra, hogy ezen keresztül üzenjenek, hiszen az Európai Unióból és a NATO-ból nem lehet kitenni a tagokat” – válaszolta, megjegyezve: a tagállamok közel fekszenek a háborús övezethez, érzékelik annak a veszélyeit, és vannak történelmi emlékeik hasonló esetekről. A rigai tanácskozáson hozandó esetleges döntés jelzés lehet arra, hogy Magyarország nem kívánatos partner ebben az önkéntes csoportban, amely a legszorosabban együttműködik az orosz szomszédság közvetlen közelében.
Az igazi esemény Balázs szerint azonban nem is ez, hanem Jens Stoltenberg mai látogatása. Budapesten ugyanis a személyében a NATO főtitkára tárgyal a kormánnyal a közelgő júliusi csúcsértekezlet előkészítéseként. Bizonyára szóba kerül a rigai tanácskozás is. Stoltenberg ugyanis, mint a szervezet vezetője nyilván összegyűjti a tagok véleményét, és úgy alakítja ki az álláspontját.
