Már Lengyelország sem akkora katolikus, mint hittük
Lengyelországban is hasonló trend figyelhető meg, mint nálunk. 2011-ben a lakosság 71 százaléka vallotta magát katolikusnak, míg tíz évvel korábban még 88 százalék volt az arányuk, azaz 33,7 millióról 27,1 millióra csökkent számuk.
A Notes of Poland cikkéből kiderül, hogy ez alatt az időszak alatt háromszorosára nőtt mind a vallástalanok – 2011-es 2,4 százalékról 2021-re 6,9 százalékra –, mind a nem válaszolók aránya, 7,1 százalékról 20,5 százalékra. A többi valláshoz tartozók elenyésző mértékben válaszoltak, de arányuk nem csökkent annyira ezen időszak alatt, mint a katolikusoké – írta meg az Index.
Lengyelország második legnagyobb felekezete az ortodox egyházhoz tartozik, de lakosságon belüli arányuk csekély, mindössze 0,4 százalék. Kevesebb lett a templomba járó is (28 százalék), de ennek köze van ahhoz, hogy a felmérés nem sokkal a járványügyi korlátozások feloldása után zajlott.
A tíz évvel korábbi népszámlálási adatok szerint kevesebb magyar vallotta magát katolikusnak.
A KSH által kedden közzétett népszámlálási adatok szerint ugyan a válaszadók csupán 60 százaléka felelt a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre, 50 százalékuk, 2,9 millió fő kereszténynek vallotta magát, köztük a római katolikusok vannak túlnyomó többségben. Ehhez képest 2011-ben még 3,7 millióan, 2001-ben pedig 5,3 millió volt számuk.
„Vegyes gondolatok vannak bennem" – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorának csütörtöki adásában Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök. Egyfelől némileg elszomorította a hívek számának csökkenése a magyar társadalomban, másfelől nem érte meglepetésként. Hozzátette, sejtése szerint különösen a fiatalokat tartja meg nehezen az egyház.
A tendencia nemcsak Magyarországon, egész Európában jellemző. Számos országban zárnak be, adnak el templomokat. Itthon ezzel ellentétben, tatarozzák a templomokat, vagy újakat építenek. „Elhitettük magunkkal, hogy mi kívül állunk a tendencián, most kiderült, hogy ez nem így van" – foglalta össze.
„Egészen eminens módon megnyilvánuló politikai kereszténység az, amit ma Magyarországon tapasztalunk, és ezt szerintem minden komoly és komolyan vehető egyházi vezető látja, de felekezetenként eltérő hangsúlyú válaszokat adnak.”
Így reagált a Hírklikknek Heidl György vallásfilozófus a KSH frissen napvilágra került népszámlálási adataira, valamint az arra adott egyházi reakciókra is. Nehéz kimagyarázni, hogy a magukat katolikusnak vallók aránya 20 év alatt a felére csökkent, de félő, hogy szembenézés helyett mégis ezzel próbálkozik majd meg a klérus – fogalmazott a Pécsi Tudományegyetem tanára.
Amikor majd eljutunk oda, hogy még a nagyobb városokban sem lesz minden vasárnap szentmise, akkor az mellbevágó lesz. A válasz nagyon késlekedik. Nálunk, katolikusoknál az a legfontosabb cél, hogy az Eucharisztia mindenkihez eljusson, mert az egyházat eucharisztikus közösségként határozzuk meg. Ha paphiány miatt egyszerűen logisztikailag nem megoldható ez, akkor viszont nagyon komolyan el kell gondolkodni a viri probati (kipróbált férfiak) intézményének felújításán.
