Már Orbán is érzi, rendeznie kell a kapcsolatot Ukrajnával – Novákot küldte tapogatózni

Másodszor látogatott el Novák Katalin Kijevbe azóta, hogy Oroszország tavaly február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Most először Beregszászon találkozott a kárpátukrajnai magyarok képviselőivel (erről ebben a cikkünkben írtunk), majd Kijevben részt vett a harmadik alkalommal megrendezett a Krími Platformon, amelynek célja, hogy Ukrajna egyeztessen nemzetközi partnereivel a Krím Oroszország által történt annektálásának következményeiről, s hatékony eszközöket dolgozzon ki az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, illetve, hogy végső soron a félszigeten visszaállítsa az ukrán fennhatóságot. 

Ennél is fontosabb programpontja volt a négyszemközti tárgyalása Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Novák Facebook-posztja szerint egy öt pontos tervben állapodtak meg. Mint beszámolt róla, „1.: ahogy szomszédokhoz illik, közvetlen elnöki kommunikációs csatornát állítunk fel; 2. a két ország közötti kapcsolatokról szóló új dokumentum előkészítésébe kezdünk; 3. bekapcsolódunk az ukrán elnök által kezdeményezett békeformula egyeztetéseibe; 4. kiemelten együttműködünk a háború által érintett gyermekek ügyében; 5. a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el.”

Nem csak ez érdekes, hasonlóan érdekes volt a szereplése a Krimi Platformon is – annak fényében legalábbis, ahogyan Orbán Viktor és kormányának tagjai kommunikálnak, és viselkednek Ukrajnával. A Telex tudósításából a többi között kiderül, hogy Novák Katalin hangoztatta: Magyarország elítéli az Ukrajna elleni támadást és álláspontja szerint minden, a háborúval kapcsolatos bűncselekményt ki kell vizsgálni. Zelenszijhez fordulva azt mondta, „Az ön kárpátaljai látogatásának is kiemelt jelentősége volt” (az augusztus 2.-i úttal ebben a cikkünkben foglalkoztunk. A tudósítás szerint a köztársasági elnök beszédének kulcseleme Ukrajna és Magyarország barátsága volt, vitán felülinek mondta Ukrajna területi integritását, leszögezve, hogy azt vissza kell állítani. A nyilatkozatból következik, hogy szerinte is vissza kell térnie a Krím félszigetnek is Ukrajna fennhatósága alá, ahogyan azt a Szovjetunió megszűnése után Oroszország nemzetközi egyezményekben is elismerte. „Átérzem, min megy keresztül Ukrajna...amelynek helye van Európában” – fejtegette, leszögezve, hogy Ukrajna áldozatot vállalva a jogaiért harcol.

De vajon miként értelmezhető Novák kijevi látogatása, szereplése a krimi fórumon annak fényében, hogy a hazai berendezkedésnek megfelelően, minden hatalom a miniszterelnök, jelen esetben Orbán kezében van, az államfőé jószerint csak protokolláris szerep? Amiket mondott, a tárgyalása Zelenszkijjel, az öt pontos megállapodás némileg mást közvetít, mint amit Orbán, a kormány emberei és persze sajtója képviselnek. Ugyanakkor az is világos, hogy Novák nem szokott Orbánnal szemben lépni. Ez azt jelenti, hogy Orbán „enyhülne”? Ha igen, hogy-hogy? Dérer Miklós kérdeztük.

Az egészen biztos, hogy Novák nem saját ötletből utazott és mondott, amit mondott, tett, amit tett – vélte a külpolitikai szakértő, emlékeztetve arra, hogy a külpolitika nem a köztársasági elnök és irodájának a terrénuma, hanem a kormányé, Magyarországon pedig jelenleg egyértelműen Orbáné. 

Mindezt szem előtt tartva, a szakértő azt fejtegette, hogy már az év eleje óta azt érzékeli, Orbán elbizonytalanodott, nem tudja, merre megy a világ. Légüres térben érzi magát – fogalmazott, majd arról a benyomásáról számolt be, hogy megpróbálja a dolgokat először végiggondolni, ami nem mindig sikerül neki, másodszor pedig már kapkodni kezd, és demonstratív lépéseket tesz, mint „az iszlám közép-ázsiai-türk, s nem tudom milyen agyrém, amire ráadásul a csúcsra járatott magyarországi kereszténység születésének ünnepén kerített sort” , amit Dérer a maga részéről  képtelen felfogni, ideértve a félhold megjelenítését a tűzijátékon. „Orbán csak autokrata muszlim vezetőket, keleti ortodox politikusokat, valamint olyan bukott nyugati politikusokat hívott meg a nemzeti ünnepünkre, akik ellen bűnvádi eljárás folyik a hazájukban” – emlékeztetett. Az ortodox keresztények meghívása kapcsán pedig arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy Szent István éppenhogy a római kereszténység, azaz a Nyugat mellett tette le a voksát, nem pedig a bizánci, a keleti kereszténység mellett. 

„Orbán ebben az elbizonytalanodásban megpróbál több játszmát játszani, s érzékelheti, hogy az ukrán ügyekben tragikusan egyedül maradt még az elvbarátai – például Meloni vagy Kaczyński – között is, sőt, feláldozta még a visegrádi négyeket is, nem beszélve az európai uniós kapcsolatokról” – fejtegette. Dérer szerint a kormányfő bizonyára már nem látja megvalósíthatónak az alapvető külügyi koncepcióját és célját, a saját – vágyott – közép-európai vezető szerepét, ráadásul akkor végképp nem, ha az ukránok jól jönnek ki a háborúból, hiszen ez esetben nagyon erős lesz egy lengyel-balti-ukrán tengely. „Úgy látom, hogy Orbán pokolian érzi az elszigeteltségét, s megpróbál kicsit kikerülni belőle”. Mindenesetre tragikus, amit az augusztus 20.-i ünnepség mutatott, az, hogy – legalábbis egyelőre – merre tartja megvalósíthatónak Orbán a kitörést.

Mindezek miatt a miniszterelnök már úgy érezheti, hogy bizonyos szinten rendezni kellene a kapcsolatot Kijevvel – mondta a külpolitikai szakértő, elismerve, hogy nagyon nehéz radikális váltást elindítania ebben, mert „bár a hívek gondolkodás nélkül követnék Orbánt akár még a pokolba is, de az azért furcsa lenne, hogy ha az eddig határozott oroszbarát és ukrán-ellenes vonalból áttérne egy ukrán barátságra”. Mindenesetre most tapogatózik, amit nem ő személyesen végez, hanem maga helyett elküldi a fullajtárját, a köztársasági elnököt, aki a mosolyával, a nőiességével feltételezhetően keres valamit, ha nem is áttörést, de egyfajta modus vivendi-t. „Így azután Novák kijevi szereplése nem a köztársasági elnök saját akciója volt, ő csak megbízást teljesített, ahogy ezt tőle megszokhattuk – még ha időnként ki is esik a szerepéből, akkor is ő a jó rendőr” – vélekedett.

Mire lehet most számítani? – kérdeztük. Dérer szerint „az Úristen tudja, mi lesz”.

Az mindazonáltal látszik, hogy lassan már nem lesz kit „megvédeni” Kárpátalján, egyrészt, mivel az ottani magyarok egy része elhagyja a térséget, másrészt pedig a háború kapcsán nagy tömegekben fordulnak Orbán ellen az ott élők. Igazából már csak a Duna Televíziót néző és a Kossuth Rádiót hallgató, a határ mentén élő kárpátaljai magyarok tartanak ki mellette – fejtegette a szakértő, aki szerint Orbán maga is érzi, hogy zsákutcába manőverezte magát. Ezt persze soha nem fogja bevallani, s nem is fog teljesen letérni a saját vonaláról, hiszen ragaszkodik a mániájához, ahhoz, hogy a nyugat lefelé tart, a jövő pedig a keleté. „Mondjuk, ezt jó 100-150 éve mondogatják, de soha nem jön össze” – jegyezte meg Dérer.

Vajon van-e fogadókészség Zelenszkij oldalán? – merül fel a kérdés. Ami biztos, nem az ukrán elnöknek kell gesztusokat tenni, hanem Orbánnak – reagált a szakértő. Úgy ítéli meg, hogy a Novák által kötött megállapodásban vannak is apró gesztusok, habár jórészt inkább olyan homályos ígéretek halmaza az, amit, ha van rá szándék, ki lehet tölteni. Persze, ha konkrétumok lennének benne, akkor nehezebb lenne kifarolni belőle és elhitetni is, ezért inkább homályos általánosító pontokat foglaltak bele, amelyek meg nem valósulásáért, vagy azok félremenéséért Orbán bármikor mutogat az ukrán félre – mondta Dérer, aki szerint ebben nincs semmi különös, ez az ő szokásos kétkulacsos játéka.