Meg kellene szűntetni az üzemanyag-ársapkát, s kompenzációt adni a szociálisan rászorulóknak

Egyre jobban kezd elege lenni a magyar lakosságnak abból, hogy már-már a „szocializmus” időszakát idéző áruhiányokkal kell szembesülnie. Ezek az ellátási zavarok szinte kizárólag azokat a termékeket érintik, amelyekre a kormány ársapkát húzott, azaz amelyek árát maximálta, rögzítette. Ezek közül jelen pillanatban a legrosszabb a helyzet üzemanyag-fronton: már nem csak a kis magánkutaknál, de egyre gyakrabban a nagy hálózatok töltőállomásain – sőt, már a MOL-kutaknál is – szinte mindennapos jelenséggé vált, hogy nincs rögzített árú benzin és dízelolaj, de már az is, hogy a piaci áron kínált üzemanyagokért is folyik a harc. Ahol van, ott kígyóznak a sorok, de sokszor sok-sok kilométert kell megtenni, mire olyan kutat talál az autós, ahol tankolni tud, s azt is gyakran csak korlátozott mennyiségben.

A kormány is kezdi felismerni, hogy ez így nemigen mehet tovább. Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel az élen már többen utaltak arra, vagy egyenesen ki is mondták: lassan elérkezik az ársapkás árak felszabadításának az ideje. Gulyás például a szerdai kormányinfón azt ecsetelte, hogy addig lesz hatósági áras, azaz ársapkás itthon a benzin és a dízel, amíg az olajtársaság biztosítja az ellátást. Mint a HVG írta, hétfőn még azt lehetett tudni, hogy a kormány szerint január elseje után szűnhet meg a 95-ös benzin és a dízel ársapkája, ha nem zavartalan az Oroszországból érkező kőolajellátás, és ha a Mol Dunai Finomítója nem tud folyamatosan működni (megjegyezzük, egyelőre nem tud – a szerk.). Az olajipari cég a lap megkeresésére a többi között úgy reagált, hogy február 5-e után – amikor az orosz gázolaj eltűnik az európai piacokról – negatív következményekkel kell számolni, s „az ellátásbiztonság visszaállítása érdekében vissza kell építeni az üzemanyag importot, ami két-három hónapot vesz igénybe". Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy már most lépnie kellene a kormánynak.

A jelek szerint tehát üzemanyaghiány fenyeget – de tényleg ez a helyzet? Valóban így állnak a dolgok? Holoda Attilát kértük, hogy segítsen tisztán látni a kétségkívül az egész lakosságot érintő kérdésben.

„Nem, hogy fenyeget, már tapasztalhatjuk is a hatásait” – szögezte le az energetikai szakértő, aki sorolta, hogy mi vezetett el idáig. A MOL az üzemanyag-töltőállomások 70 százalékát látta el azelőtt, hogy a nagykereskedelmi árra is hatósági sapkát húztak, ám miután a nagykereskedelmi cégek az állami intézkedésnek köszönhetően, leállították az importot, a teljes ellátás a MOL-ra maradt. Az emiatt fellépő problémákat az olajipari társaság az elején még képes volt kezelni, de idővel azért el kellett kezdenie a már tavaszra beütemezett szokásos karbantartását. Ám végül az augusztusban elindított karbantartás közben – a halasztás miatt később kezdett munkálatoknak betudhatóan – újabb, nem várt hibákat találtak – mutatott rá Holoda, emlékeztetve: éppen most jelentették be, hogy a várakozásokkal szemben, még tovább húzódik a munka. A gondokat tetézte, s a helyzetet tovább rontotta, hogy nyáron az Unipetrol csehországi, valamint az OMV Schwechat finomítójában üzemzavar is volt (az utóbbiban egy karbantartás után). 

„Nem véletlen tehát, hogy a Közép-Európában is jelen lévő MOL vezetői már a nyár közepén javasolták az ársapka kivezetését, de persze a kormány – nyilván politikai megfontolásból – kitartott a hatósági ár megtartása mellett” – mutatott rá a szakértő, aki szerint a vállalat egyre nehezebben tudja ellátni üzemanyaggal a hazai benzinkút-hálózat pluszban rászakadt 30 százaléknyi részét is. Ennek volt az eredménye az a nyilvánosságra került levél, amit a cég küldött mintegy másfél hete a kis független kutaknak, tudatva velük, hogy nem szállítanak nekik üzemanyagot. Mostanra pedig már eljutottunk odáig, hogy a MOL-os kutakon is előfordul hiány. 

Holoda szerint ennek az is az oka – s ez egy további eleme az ellátási zavar kialakulásának –, hogy amikor olcsó(nak tűnik) az üzemanyag, az emberek többet autóznak, ami növeli az üzemanyag iránti keresletet, amit ráadásul a zavarok is gerjesztenek, hiszen az is tankol, akinek még nem kellene, de biztonságosabbnak érzi, ha tele a tankja. Az energetikai szakértő egy sokkolónak tűnő adatot idézett (amiről a MOL Magyarország igazgatója számolt be szerda este az ATV-ben): korábban napi átlag 5 millió liter üzemanyag fogyott, most 8 millió liter. Figyelmeztető jel a közeli jövőre nézve, hogy amikor február 15.-e után kialakult egy „cirkusz”, akkor napi 14-15 millió liter üzemanyagot fogyasztottak az autósok.

A helyzet pedig tovább fog súlyosbodni – derült ki Holoda szavaiból. Ugyanis a fentiekhez hozzájön még az olajembargó december 5-i hatályba lépése, aminek részeként akkortól egyik uniós tagországból sem szállítható orosz kőolajból készült termék egy másik EU-tagállamba. Ez azt jelenti, hogy a MOL pozsonyi finomítójából nem érkezhet Magyarországra olyan dízelolaj, aminek az alapanyaga orosz olaj, illetve a százhalombattai MOL-finomítóból nem szállítható Szlovákiába benzin, ahogy az eddig, a munkamegosztás értelmében megszokott volt. Ez nagyon keményen érinti a magyar olajtársaságot, amely 65-70 százalékban uráli, azaz orosz eredetű olajat dolgoz fel. A maradék, máshonnan származó olaj feldolgozásából nyert termékeket ugyan szállíthatja innen oda, s onnan ide, uniós országhatárokon át, de az EU nagyon a „körmére fog nézni”, a MOL pedig nem fogja kockáztatni a büntetést, s emiatt még tovább csökken az ellátási képessége – fejtegette a szakértő.

Mindezek fényében, számíthatunk-e arra, hogy a kormány hamarosan kivezeti az ársapkát? – kérdeztük. Holoda úgy látja, hogy erre van esély, azért is, mert már erősen megkérdőjelezhető az intézkedés politikai hasznossága a kormány számára. Hiszen egy liter ilyen üzemanyag csak 480 forint, de vagy van, vagy nincs, ha pedig nincs, akkor keresni kell egy olyan kutat, ahol még van. Különösen vidéken, akár tíz kilométereket is menni kell, mire az autós meg tud tankolni – ez pedig már el is viheti azt az összeget, amit megtakarít az olcsóbb benzinen vagy dízelolajon. Amúgy már a nyár folyamán ki kellett volna vezetni az ársapkát, de „hát tudjuk, a kormány és a gazdasági észszerűség és a belátás eléggé két különböző dolog” – jegyezte meg, rámutatva: „ha a kormány nem lép, akkor még komolyabb ellátási problémák lesznek”. 

Konkrétan mi lenne a teendő? – kérdeztük. Vissza kellene vezetni az árat, azaz meg kellene szüntetni az ársapkát – szögezte le határozottan Holoda.  „De tapasztalatból tudjuk, hogy a magyar kormány képtelen másban gondolkodni, mint kiskereskedelmi árak szabályozásában, nyilván persze a legegyszerűbb tisztességtelen módon ráhárítani boltosra és a benzinkutasra az ezzel okozott károkat, hogy úgy mondjam, velük vitetni el balhét, miközben az állam dúskál az olcsó ár miatt megnövekedett forgalomból származó többlet áfában és a jövedéki adóban” – fejtegette. Álláspontja szerint egyébként, ha a kormány tényleg istenigazából családcentrikus lenne, ahogy amúgy állítja, akkor ki kellene találnia valamilyen más kompenzációs módszert az ársapka kivezetése utáni időre a szociálisan rászorulók segítésére. Például utólag megtéríthetné nekik a korábbi hatósági ár és az adott piaci ár közötti összeget, „futná a plusz állami adóbevételekből”, de hát, sajnos tudjuk, hogy „ez a kormány nem szokott segíteni”.

Elképzelhetőnek tartja, hogy nagyon gyorsan, akár napokon belül lép a kormány és elengedi az üzemanyag-ársapkát? – kérdeztük. Holoda erre igennel válaszolt, mondván, hogy ellenkező esetben egyre romolhat az ellátási helyzet. Akár decembertől? – tettük fel az újabb kérdést, amire a szakértő a következőképpen reagált: „Nem tartanám ördögtől valónak, ha a kizárólag a kiskereskedelmi árak szabályozásában gondolkodni képes kormány végre önkritikát gyakorolna, s december 5-től megszüntetné az üzemanyag-ársapkát”.

Ezzel szerinte megszűnhetnének az ellátási zavarok, visszatérnének a magyar piacra az üzemanyag- nagykereskedők. Ugyanakkor a kormánynak el kellene gondolkodnia azon, hogyan tudna ebben a megváltozott helyzetben segíteni a rászorulókon – figyelmeztetett ismét Holoda Attila.