Még nem jöhetnek a pénzek Brüsszelből

A magyar sajtó is beszámolt arról, hogy a héten együttes ülést tartott az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága, a terítékre került fő téma a befagyasztott magyar pénzek sorsa volt. A Johannes Hahn költségvetési és Nicolas Schmidt foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos részvétellével tartott ülésről tudósítva az Economx.hu azt írja, hogy Hahn szerint továbbra is a magyar kormány térfelén pattog a labda. Magyarország ugyan előrelépett az Integritás Hatóság és az ügyészség függetlensége kapcsán, de a kormány nem foglalta jogi keretbe az eljárás megszüntetése érdekében tett lépéseit, ezért a bizottság véglegesen nem értékelhette a történteket. A magyar kormány és a bizottság októberi – politikai és szakértői szintű – találkozói szerinte valójában nem tárgyalások voltak, egy értékelési folyamatról van pusztán szó – húzta alá. Arra is kitért, hogy a sajtóban megjelenő híresztelések (miszerint a bizottság alkut kötne a magyar kormánnyal) nem fedik a valóságot.

Nicolas Schmit azt jelezte, hogy további kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak (erről itt olvashatnak bővebben) , amit a hivatalos válaszok után értékelni fognak. Az értékelés nem jelenti azt, hogy automatikusan lezárul a folyamat, ha szükséges, ezeket újabb kérdések követhetik. Nincs garancia arra, hogy az eljárásokat könnyen be lehet fejezni – jelentette ki a biztos. Hozzátette, a cél nem Magyarország büntetése, hanem az uniós költségvetés védelme.

Szóba került az is, hogy Magyarország esetleg csak akkor járul hozzá Ukrajna további finanszírozásához, ha hozzájut a forrásokhoz. Hahn leszögezte, hogy az EU nem enged a zsarolásnak, ha szükséges, találnak megoldást Magyarország megkerülésére.

Mint ismert, a tét 28 milliárd euró sorsa, ami a helyreállítási alapban lévő 5,8 milliárd eurós támogatásból, valamint a hét éves költségvetésből felhasználható 22 milliárdból áll, amiből amúgy a rendszerszintű korrupció büntetlensége miatt elindított jogállamisági eljárás keretében eleve zároltak 6,3 milliárd eurót. Emellett tét még a folyamat részeként a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott egyetemekkel leállított finanszírozási szerződések sorsa. Az Európai Bizottság december 15-ig jelentést készít a Magyarországgal kapcsolatos eljárásokról és a magyar kormány reformjairól.

Vajon az unós biztosok szavai azt tükrözik, hogy bekeményített az EU a pénzek ügyében, vagy nem történt semmi extra? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

Nagyon nagy a homály

A külpolitikai szakértő szerint gondot jelent a kérdés megítélésében, hogy ellentmondó hírek érkeznek, nem egyértelműek az információk Brüsszel részéről, igaz, Johannes Hahn most nagyon kemény volt. „Az a probléma, hogy a magyar kormány részéről ugyan már megszoktuk, hogy nem transzparens a kommunikációja és a működése, de ebben a kérdésben a Bizottság sem igazán az” – mutatott rá, hozzátéve, azt is nehéz például ellenőrizni, hogy Navracsics Tibor, az uniós tárgyalásokért is felelős területfejlesztési és Bóka János Európa-ügyi miniszter pontosan mit is csinált a közelmúltban tett brüsszeli látogatásain – Hahn szerint ugyanis nem tárgyaltak, csak a feltételek teljesítésének a ellenőrzését végezték velük. „Ám az egyértelmű, Hahn kijelentései azt jelzik, nem annyira egyszerű ez az ügy, annak a lezárása, mint ahogy Navracsics Tibor közölte” – szögezte le Szent-Iványi. Igaz persze, hogy ő az örök optimista – mondta a külpolitikai szakértő némi iróniával, emlékeztetve arra, hogy Navracsics először azt mondta, hogy tavaly nyár elején már meg is jönnek a pénzek, utána az év végéről állította ugyanezt, majd jött az idén tavaszi határidő, utána a nyári, most meg legutóbb már év végi időpontot emlegetett. „Őt egészen egyszerűen már nem lehet komolyan venni, elveszítette a hitelességét” – jegyezte meg. 

Belső viták is lehetnek

Az viszont egyértelműen látszik, hogy ez egy olyan ügy, amelynek megítélésében belső vita is lehet a Bizottságon belül – véli Szent-Iványi, látszik, hogy nem egyértelmű az álláspont. Az is biztos, hogy Hahn a kemény vonalat képviseli, máskor is volt már neki a mostanihoz hasonló kemény kijelentése, például amikor kinyilvánította, hogy részletekben nem fognak fizetni, csak azután juthat Magyarország pénzhez, ha valamennyi feltételnek maradéktalanul eleget tett. Amúgy sem fizetnék ki az egész 13 milliárdot, hiszen azt a hét éves költségvetés keretében szánták Magyarországnak, 3 milliárd euróhoz lehetne viszonylag gyorsan hozzájutni, akár rövid időn belül, de lehet, hogy azt is csak részletekben adnák. „Hahn nem oszlatta el a ködöt, de mostani kijelentései egy dolgot mindenképpen mutatnak: azt, hogy nem megalapozott a magyar kincstári optimizmus” – állapította meg. Holott a magyar kormány már tavaly nyáron azt mondta, hogy teljesített minden feltételt, majd ezt az idén is megismételte, most azonban kiderült, hogy mégiscsak az ő térfelén pattog a labda. Olyannnyira egyébként, hogy – mint megtudhattuk – további, újabb kérdéseket is kaptak, amelyeket még meg kell válaszolnia – mondta Szent-Iványi, aki szerint szertefoszlott ezzel a remény, hogy november végén döntenek a kohéziós pénzek felszabadításáról, igaz – tette hozzá –, decemberben még elvben megszülethet róla a döntés. 

Orbán még élezi is a helyzetet

Mindenesetre furcsa a kérdésben a magyar kormány magatartása, amit Orbán még tetéz is a hetvenkedő kijelentéseivel, mondván, hogy csak meg kell Brüsszelt zsarolni azzal, hogy akkor támogatjuk a költségvetési felülvizsgálatot, illetve az ukránok támogatását, ha megkapjuk a pénzeket – mutatott rá a szakértő.  Ebből a szempontból azonban fontos elem, amit Hahn mondott, s amivel – ha tényleg így lesz – kihúzta Orbán zsarolási politikájának a méregfogát, nevezetesen, hogy ha nem megy a magyarokkal, akkor nélkülük is tudnak megoldást találni Ukrajna további finanszírozásához. „Az igazság az, hogy az Európai Bizottság lassan megtanulta kezelni a magyar kormány viselkedését, sokáig nem találtak fogást rajta, de most már érzik, ha puhák, akkor semmi nem változik, azaz, hogy ki kell tartani a következetes és szigorú álláspont mellett”.

Már ez sem árt a megítélésnek

Mennyire ront ennek a tilitolinak az elhúzódása Orbán, és ami fontosabb, Magyarország presztízsén? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint sajnos az elmúlt években már nagyon leromlott az ország megítélése, s ez az újabb huzavona már nem tesz sokat hozzá. Mint ahogy Brüsszelben már immunissá váltak Orbán kijelentéseire is, mint például, hogy pont az ellenkezőjét kell tenni, mint amit Brüsszel mond, zsarolni kell és kivinni a zsákot, amiben haza tudjuk majd hozni a pénzt. Ezeket a kijelentéseit már nem veszik annyira komolyan. Ha pedig meg tudják kerülni a magyar kormányt, az Orbán számára nagyon rossz hír, hiszen elesik az utolsó mentsvára is, hogy zsarolással el tudja érni a pénzek hazahozatalát. Ezután már nem nagyon marad más eszköze, kivéve az – amivel még nem próbálkozott –, hogy teljesíti a feltételeket és azt, amit vállalt. Ha ezt megteszi, akkor azonnal felszabadítanák a visszatartott pénzeket.   

Van, aki már szánja Orbánt

Ha már presztízs és megítélés: sokakat foglalkoztat, vajon melyik Brüsszelből érkező képnek kell hinni, annak, ami azt mutatja, hogy Orbán magányosan álldogál a tanácsteremben és igazgatja a nyakkendőjét, miközben a többiek láthatóan jókedvűen kvaterkáznak egymással, vagy esetleg annak, amin Orbán kedélyesen beszélget másokkal?  – vetettük fel Szent-Iványinak, akinek személyes tapasztalatai is vannak brüsszeli tárgyalásokról, s így tud olvasni az ilyen jelekből. Ő egyiket sem értékelné túl, mert mint mondja: egy-egy ilyen tárgyaláson mindenféle pillanatok vannak, van olyan, amikor az ember egyedül van, de ez is lehet félrevezető, miként az is, amikor egy udvariassági körben Orbán is látható, pedig lehet, hogy csak gúnyos megjegyzéseket tesznek előtte. Igazán abból lehet inkább következtetéseket levonni, hogy hol – a szélen vagy hátul – áll a csoportképen, illetve a terembe való ki- és bevonulásnál. „Azt nem állítanám, hogy egyáltalán nem állnának Brüsszelben szóba Orbánnal, de egy olyan, a saját (amúgy szomszédos országbeli) miniszterelnöke mellett ülő szemtanútól hallottam a megjegyzést, hogy megsajnálta Orbánt, már-már szánalmat érzett iránta azért, amennyire egyedül van” – idézett fel egy megtörtént esetet Szent-Iványi. Ilyenek is vannak, de persze vannak ügyek, amelyekben beszélni kell vele – tette hozzá, megjegyezve, hogy egy-egy partnere is akad, egyelőre még a lengyel miniszterelnök, Morawiecky, illetve mostantól a szlovák Fico.