Mega-aszályok várhatnak Magyarországra
Szeptember közepétől hűvösebb és csapadékosabb idő érte el Magyarországot, de az elmúlt hónapokban összességében így is jóval kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ha nem sikerül jelentősen csökkenteni a klímaváltozást okozó karbonemissziót, egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Lenne teendő bőven, de a döntéshozók – a probléma felismerése mellett is – gyakran alábecsülik a kapcsolódó óriási jövőbeli társadalmi és politikai kihívásokat.
Évtizedes mega-aszályok jöhetnek Közép-Európában – figyelmeztet a Portfolió tényekkel, adatokkal és sok-sok gafikonnal alátámasztott cikkében. Mint írja: az idei csillagászati ősz kezdete (szeptember 22.) előtti helyzetkép szerint a megelőző 30 napban Magyarország nagy részén jóval kevesebb volt az eső a megszokottnál. A hiány bizonyos területeken meghaladta a hat centimétert is, és a csapadékösszeg mindössze az ország területének néhány százalékán érte el vagy haladta meg a sokéves átlagot az Országos Meteorológia Szolgálat által közölt adatok alapján.
De ez sajnos nem egyedi dolog – derül ki a cikkből, amely emlékeztet arra, hogy az elmúlt évek európai nyári szárazságai a történelem legjelentősebbjei közé tartoznak. A 2014 óta megfigyelt hőhullámok és aszályok több mint 2000 éve a legextrémebbek, egyebek mellett több ezer korai halálesetet, óriási mezőgazdasági károkat és hatalmas tűzvészeket okozva. Míg az elmúlt pár év példátlan szárazságainak kialakulásában az ember okozta klímaváltozás játszhatta a főszerepet, Közép-Európa nyarai már ezt megelőzően is fokozatosan egyre szárazabbak lettek, amihez a Föld pályájának módosulásai is hozzájárulhattak egy, a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló tanulmány készítői szerint.
A csapadékviszonyok átalakulása feltehetően összefügg az északi-sarki és grönlandi jég olvadásával, ami jeges vízzel hűtve az Atlanti-óceánt megváltoztathatja az európai klímát meghatározó óceáni áramlatokat. Ennek hatására akár évtizedes mega-aszályok is kialakulhatnak Európában. Ráadásul az egyre emelkedő hőmérséklet és a mind gyakoribb nyári forróság a párolgást is fokozza, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Amellett, hogy a hosszú távú kilátások nem teljesen egyértelműek a várható csapadék tekintetében, közös következtetésük a kutatásoknak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása jelentősen befolyásolja a következő évek csapadékviszonyait. A tanulmányokat készítő kutatók arra vonatkozó véleményei is egybevágnak, hogy a döntéshozók a probléma felismerése mellett, gyakran alábecsülik a kapcsolódó óriási, jövőbeli társadalmi és politikai kihívásokat. Ezek szerint az elsősorban a mező- és erdőgazdaságban várható hatalmas pusztítás mérséklése érdekében jelentősen fokozni kellene az erre való felkészülésre fordított erőfeszítéseket, például az országok vízmegtartó képességeinek növelésével.
