Megalázó este volt Orbán számára

A többi között ez az idézet olvasható a Politico európai kiadásának ma reggeli összefoglalójában, amelynek egyik témája a nagykövetek éjjeli megállapodása a magyar-ügyben. A végeredmény egy olyan megállapodás lett, amiben Orbán elállt a két korábban belengetett vétótól annak fejében, hogy az Európai Unió jóváhagyja a helyreállítási alapból elvben Magyarország számára rendelkezésre álló milliárdokat, illetve, hogy minél kisebb vérveszteséggel ússza meg a költségvetési befagyasztást. 

Azt már mi tesszük hozzá, hogy még tegnap este is olyan posztok jelentek meg a kormányzati Facebook-felületen, illetve Szijjártó Péter brüsszeli bejelentkezésekor még arról biztosított mindenkit, miszerint nem engednek és továbbra is ellenállnak az Ukrajna számára történő közös uniós hitelfelvétel ügyében.

Miközben a kormány borítékolhatóan – már a délelőtti rendkívüli Kormányinfón is – nagy magyar sikerről fognak beszámolni, valójában az történt, amit a Politico is megírt: az Európai Unió történelmében először büntettek meg egy tagállamot a jogállamiság leépítéséért. „Történelmi döntés, hogy első alkalommal használta az EU az új feltételrendszert, mégpedig az Orbán Viktor által a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontásához kapcsolódó jogállamisági kockázatok kivédésére” – írja a Politico.

Magyarország 6,35 milliárd euró – minimum átmeneti, de akár végleges – veszteséggel jött ki a hónapok óta folyó iszapbirkózásból.  Az uniós tagállamok mára virradóra abban állapodtak meg, hogy elvben zárolnak 6,35 milliárd eurónyi forrást a hét éves költségvetésből Magyarország rendelkezésére álló támogatási összegből. Ez kevesebb, mint az eredetileg belebegtetett 7,5 milliárd euró. Edita Hrdá cseh EU-nagykövet elmondta, hogy a nagykövetek beleegyeztek abba, a von der Leyen által javasolt 65 százalék helyett három uniós kohéziós program 55 százalékát fagyasztják be. A némileg kisebb „bírság” fejében Magyarország engedett az Ukrajnának nyújtott segélyekhez szükséges közös uniós hitelfelvétel, illetve a globális minimumadó ügyében, bejelentve, hogy mindkét esetben eláll a beígért vétótól. Hrdá egyébként cáfolta azt az uniós diplomaták körében terjedő pletykát, miszerint Magyarország egyfajta kompenzációként több pénzhez juthatna más uniós forrásokból, például a RepowerEU energiainfrastruktúra-beruházási programból.  

A Politico kitér arra is, milyen kármentést tudott végrehajtani Orbán azzal, hogy beadta a derekát a két vétó ügyében. Mint írja: nem az a kérdés, hogy Orbán mit kap, hanem az, hogy mit nem veszít el biztosan. Hiszen, ha az uniós országok az év végéig nem fogadnák el Magyarország újjáépítési tervét, akkor Magyarország automatikusan eurómilliárdokat veszítene, konkrétan az 5,8 milliárd eurós támogatás 70 százalékát. „Magyarországnak most azonban esélye nyílik arra, hogy jövőre és a rá következő évben hozzájusson ezekhez a forrásokhoz, valamint a befagyasztott 6,35 milliárd euróhoz is, ha feloldják a strukturális alapokra elrendelt zárolást. Ehhez az kell, hogy Brüsszel megfelelőnek és elegendőnek kell ítélje a magyar jogállamisági reformokat”.

Orbán számára kiemelkedően fontos volt a pénzek mellett az is, hogy valamilyen módon megnyugtassa a piacokat, amelyek egyre nagyobb nyomás alá helyezték Magyarországot – véli a Politico. Egyre magasabb a magyar hitelek kockázati prémiuma, s a magyar GDP nagyjából 2,1 százalékát kitevő, 4,1 milliárd eurós helyreállítási forrás elvesztése komoly csapást jelentett volna a jövő évi magyar költségvetésre, ami számol ezzel a pénzzel. „De várja meg, amíg rájönnek, hogy SEMMIT sem kap a helyreállítási alap pénzéből, amíg végre nem hajtja az ÖSSZES jogállamisági reformot” – idézett egy diplomatát a portál.

„A Magyarországnak szánt uniós készpénz befagyott, de nem veszett el. Vagyis az EU soros svéd, majd spanyol elnöksége készülhet újabb magyar vétófenyegetésekre, amikor Orbán megpróbálja megszerezni azt az édes uniós készpénzt” – figyelmeztet az írás, amely leszögezi: „bebizonyosodott, hogy nem célravezető stratégia beleharapni abba a kézbe, ami etet minket”.