Megrohamozták a magyarok a Tüzépeket szénért, fáért

Győr és a kisalföldi térség egyik legnagyobb telepén olyan élet volt a rezsicsökkentés korlátozásáról szóló kormánybejelentés másnapján, mintha ismét a kilencvenes éveket írnánk, és nem harminc fok lenne, hanem sűrű pelyhekben hullana, és azonnal hajunkra fagyna a hó – írta meg a Telex.

 „Nyáron régóta csak a madarakat szoktuk hallgatni” – mondta a legnagyobb győri Tüzép vezetője, Krafcsik Gábor, aki csak egyszer látott ilyet harminc év alatt. Az még az ezredforduló előtt volt, amikor a tartós és kemény mínuszok miatt veszélybe került a szénellátás. „Akkor álltak sorba hirtelen ennyien a telepen” – idézi fel. Most meg hőség volt, és izzott a telefon, a mérlegnél rostokoltak az autók. Krafcsik azt mondta: szerdáról csütörtökre 350 százalékkal ugrott meg a forgalma. A roham pénteken is folytatódott.

 „Nincs mese, muszáj több lábon állni” – felelte kérdésünkre az egyik vevő, Stier Gáspár. Az idősödő férfi azt mondta: régebben szénnel, fával fűtött, ősszel, tavasszal a kerti nyesedéket égette el, így volt olcsóbb és kényelmesebb az ő korában. Tavaly már csak a gázkazán ment. Most viszont megint emelgetheti a szeneszsákot: bebiztosította magát csütörtökön 15 mázsányi szénnel a győri Tüzépen.

A többség – amíg ott jártunk – 10-15 mázsát vitt, ami nem tart ki egy télen át. Ez a pénztárcától függ. Akadt olyan vevő – meséli Krafcsik Gábor –, aki két éve nem járt a győri Tüzépen, s most csütörtökön 60 mázsát vásárolt, hogy újabb két évig ne fájjon a feje.

 „Annak ellenére, hogy az árak teljesen elszálltak, még inkább felélénkült a piac az elmúlt napokban” – számolt be hasonló tapasztalatairól a Telex helyi tudósítójának az egyik név nélkül nyilatkozó pécsi tüzépes. Példaként a lengyel feketeszenet említette, ami a tavalyi árhoz képest a duplájára emelkedett, de más importszeneknél akár 70-80 százalékos drágulás is tapasztalható. „Reggel nyolc óta lakossági rendeléseket veszek fel, és gyakran hangzik el, hogy mindegy, milyen áron, csak legyen. Félnek az emberek az energiaellátás alakulása miatt.”

A Baranya megyei kereskedő úgy látja: az ellátási problémákat most leginkább a kamionsofőrök hiánya okozza. A kereskedő szerint napi árak vannak a cseh és lengyel bányáknál, és vannak napok, amikor nem is szolgálják ki a külföldi rendszámos kamionokat. A cég vezetője az árbevételük jelentősebb részét adó ipari vásárlók elvesztése miatt is aggódik, ugyanis horvátországi téglagyárakba szénport is szállítanak. A kormány pedig az energia-veszélyhelyzet keretében kiviteli tilalmat rendelt el a tüzelőanyagokra, de ennek hatását még nem látják a pécsi cégnél.

Szegeden sem könnyű most tűzifát vásárolni. Két kereskedő is azt mondta, hogy az utóbbi két napban nagyon sok vevőjük volt, már mindent eladtak emelt áron is. Talán a jövő héten kapnak majd megint fát, ha sikerül beszerezni. Egyikük szerint évek óta nem volt ilyen nagy kereslet. A másik kereskedő szenet is árul, nála a brikett is mind elfogyott. Az új beszerzés után az egyik kereskedő szerint a tűzifa-árak kalodánként – azaz egy erdei köbméterenként – 20 ezer forintot is nőhetnek. Egy harmadik kereskedő azt mondta, érdemes mielőbb beszerezni a télire való fát, mert szerinte hiány várható: a hazai gyorsan elfogy, és arra számít, hogy külföldről alig kapunk tüzelőt.

A szegedi barkácsáruházak kínálatában is szerepel a kalodás tűzifa. Most azonban azt lehet olvasni az OBI honlapján, hogy jelenleg egyik üzletükben sem érhető el ez a termék. A Praktiker országszerte 20 áruházából csak kettőben van összesen három erdei köbméternyi hálós tűzifa az online készlet-tájékoztatás szerint.

A győri Tüzépen Krafcsik Gábor is megerősíti: a fatüzelő ára megemelkedett, és az iránt is ugyanúgy megugrott a kereslet. Kérdéses, elegendő lesz-e a kora tavasszal kivágott mennyiség, amit aligha a mostani keresletre számítva kalkuláltak ki. Krafcsik Gábor szerint könnyen elképzelhető, hogy egy hónapig a fa is hiánycikk lesz. Mert ha engedélyezik szeptembertől a friss vágásokat, több hétig tart, amire abból készlet lesz, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyire gazdaságtalan dolog nyers fával fűteni. A Tüzépen egyébként most 4300-ért adják el azt a fát, ami tavaly 3400 forintba került mázsánként.

Győrben pénteken három szénkupacot lehetett még látni a telepen. Ez viszonylag soknak számít, de Krafcsik Gábor szerint legkésőbb novemberre katasztrófálissá válhat a helyzet. Jó eséllyel „itt annyi szén se lesz, hogy faszenet vásároljon valaki egy sütéshez.”

Amikor májusban megérkezett az utolsó irányvonat szén a cseh bányákból, akkor a telep vezetője azt mondta: a válságot látva, ez szeptemberre el is fog fogyni. Most már inkább azt gondolja, hogy augusztusban is csak söpörni lehet a szenet. „A csehek augusztusra ígértek még májusban egy vonatot, de ha így fogy a tüzelő, akkor októberben talán annyi szenet sem tudok maguknak mutatni, amivel a kandallót befűthetjük.”

De egyáltalán nem lehet biztos abban sem, hogy megérkezik-e augusztusban az ígért cseh szállítmány. Lengyelországban is nagyon súlyos a szénhiány és próbálják azt a cseh készlettel pótolni. Kérdéses lesz végül, hogy a csehek nem állítják-e le az exportot, ha már a saját lakosságuk és erőműveik ellátása forog kockán. Krafcsik Gábor szerint rettentően hiányzik az a 45 millió tonna orosz szén Európának, amiből a lengyelek 9,5 millió tonnát vettek a lakosság mellett az áramellátást biztosító szénerőműveikbe, pótolva a saját bányáik leállásából eredő hiányt. Lengyelország ezért már egy jó hónapja minden kiszállítást leállított.

Európában hozzánk legközelebb tehát csak a cseh bányák adhatnak szenet, méghozzá barnaszenet, aminek fűtőértéke viszont alacsonyabb a lengyeleknél termelt feketeszénénél. Annak vannak már jelei, hogy baj lesz a csehországi szén beszerzésével is, mondja a győri tüzépes. Korábban a Nyugatról visszafelé tartó kamionok megrakására – ha júliusban időpontot kértek – egy-két nap alatt visszajeleztek a bányák, és szinte azonnal mehetett is a kamion. Most 10-14 nap telik el, mire egyáltalán válaszolnak.

Csehország után a következő legközelebbi „szénforrás” most a hamburgi kikötő, ahová érkeznek az amerikai és kolumbiai szállítmányok. Krafcsik Gábor szerint ott egy jó hónapja – 385 forintos euróval számolva – mázsánként 20 ezer forintba került a szén. Ha viszont 410 forinttal kalkulálunk, és azt vesszük, hogy Hamburgból még ide is kell érnie a fuvarnak, akkor már 30 ezer forintra rúghat a végösszeg mázsánként – ez többszöröse a cseh szénének. Amúgy a cseh ledvicei barnaszén ára is szárnyal: tavaly 5000 forintba került a győri telepen, most mázsája 8300 forint. Az utolsó lengyel szénmennyiséget pedig hétfőtől 10 ezerért mérik, amíg tavaly 5600 forint volt. 

A győri szakember szerint az ország szénszükséglete durván 250-300 ezer tonna, s ennek több mint tíz százalékát tette ki az állami tartalék, az úgynevezett „TIG”-es készlet, amit ezen a győri telepen is tároltak anno. A kormány a 2010-es évek elején megszüntette a tartalékot. Eddig nem is volt rá szükség, most viszont égetően hiányzik.