Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 1.
| Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Most kezdődő sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ. |
Orbán Viktor kormányfő részvételével tartott kemény vita után 693-an szavaztak Strasbourgban, 2018 szeptember 12-én a 12 területre kiterjedő bírálat-özönről, azaz a Sargentini-jelentésről. Impozáns többség állt tehát ki a holland Képviselőnő Judith Sargentini által jegyzett jelentésben foglaltak mellett: 448 képviselő szavazott mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak (a sajátos módszertan szerint a tartózkodók szavazatait nem, csak az igen és a nem voksokat számolják, így lett meg a kétharmad). A szükséges kétharmadot a Fidesz pártcsaládjának a szavazataival sikerült biztosítani, ugyanis 115-en támogatták a jelentést, amit 57 elutasított, miközben 28-an tartózkodtak. A fent már hivatkozott sajátos szabályok miatt (a tartózkodás nem számít) még a Fidesz pártcsaládjában is megvolt a kétharmados támogatottsága az Orbán-rezsimet komolyan bíráló jelentésnek, amely felszólítja a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Unió alapszerződését és alapértékeit.
A jelentés elfogadása alapján a tagállamok minisztereiből álló EU Tanács elindította Magyarország ellen az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást, amely súlyos szankciókkal fenyeget. Azóta ténylegesen nem sok történt ebben az ügyben – igaz, közben májusban volt egy európai parlamenti választás, s majd csak most ősszel állnak fel véglegesen a különböző új összetételű uniós testületek.
Július elsejétől azonban változott a helyzet azzal, hogy a finnek átvették az EU soros elnökségi tisztét. Északi rokonaink egyik első bejelentése pedig az volt, hogy elő kívánják mozdítani a 7. cikkely szerinti eljárás ügyét. Orbánék számára az sem kedvező, hogy a finnek négy prioritási területet jelöltek ki elnökségük számára, s ezek közül háromban erőteljesen – és negatívan – érintett Magyarország: a közös uniós értékek fenntartása; a jogállamiság erősítése; a társadalmi integráció és a nemi egyenlőség ügye mind olyan területek, amelyeken éles bírálatokat kap rendre a rezsim. Porbán amiatt is szívhatja a fogát, hogy a finnek azt is bejelentették – nem kis részt Magyarországra gondolva –, hogy folytatni kívánják a tárgyalásokat arról, miként lehet az uniós támogatások kifizetését szorosabban összekötni a jogállamiság tiszteletben tartásával.
A jelek szerint a megelőző osztrák, majd román elnökség után, a finn alatt nem csak a deklaráció szintjén foglalkoznak majd az ilyen ügyekkel: szeptember 16-án meghallgatást tart Magyarországról a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás keretében az Általános Ügyek Tanácsa – amely amúgy az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsát jelenti, s általában az Európai Tanács üléseit készíti elő.
S hogy mi forog kockán? A hetes cikkely többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Igaz, ennek vajmi kevés az esélye, mivel az összes többi EU-tag egyhangú támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban hozzá.
Mindenesetre az még messze van – egyelőre elsőként a szeptember 16-i ülés következik, amelyen borítékolhatóan szóba kerül a Sargentini-jelentésben megnevezett 12 bírált terület, s az, hogy mi történt azóta. Volt-e előrelépés avagy éppen ellenkezőleg tovább romlott a helyzet netalán, minden változatlan?
A Hírklikk elébe menve az ülésnek, szakértők segítségével vizsgálja meg az elmúlt egy év fejleményeit a nevezett 12 területen. Az elkövetkező napokban körbejárjuk ezt a 12 témát, különös tekintettel az egyes területeken a jelentésben megfogalmazott jelenségekre, folyamatokra. A 12 terület a következő:
- Az alkotmányos és a választási rendszer működése
- Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai A korrupció és az összeférhetetlenség
- A magánélet védelme és az adatvédelem
- A véleménynyilvánítás szabadsága
- A tudományos élet szabadsága
- A vallásszabadság
- Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
- Az egyenlő bánásmódhoz való jog
- A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
- A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- Gazdasági és szociális jogok
|
Judith Sargentini jelenleg már nem tagja az Európai Parlamentnek – nem indult a választáson, mint portálunknak adott interjújában fogalmazott: „Már húsz éve politizálok... szükségem van egy kis pihenésre és arra, hogy időt töltsek végre a családommal, barátaimmal és persze átgondoljam, mit akarok magammal kezdeni, újra-alkotni magamat, a karrieremet a még előttem álló 20-25 aktív évemre. Az okok között az is szerepel, hogy elfáradtam, s meggyőződésem, hogy a pozitív változások eléréséhez kell frissesség és lelkesedés, motiváció, s most elérkezett az ideje annak, hogy új emberek, új lelkesedéssel dolgozzanak a változásért. Lehet, hogy ők ki tudnak majd nyitni olyan ajtókat, amelyeket nekem nem sikerült kinyitni.” A magyar kormány és a kormányhű média által rendkívül élesen – plakátkampánnyal is – a megtámadott Sargentini egyébként cáfolta, hogy pikkelne a Fideszre: „Nem vagyok kihegyezve Magyarországra...Lengyelországgal szemben már elindult a 7. cikkely szerinti eljárás, Romániában a helyzet csak az utóbbi időben indult romlásnak. Kétségtelen, hogy vannak aggasztó jelek, trendek más tagországokban is, de Magyarországon már nyolc éve tart a problematikus folyamat és az EP nyolc éve vitázik róla, de csak 2017 nyarára lett meg a többség az eljárás elindításához.” – mondta a Hírklikknek. |
