Migránsok vezetik a világot?

Néhány ország ontja a kivándorlókat: élen jár India, ahonnan 18 millióan, Kína, Mexikó és Oroszország, mindháromból 11 millióan vették a vándorbotot. Meglepő módon, néhány viszonylag kisebb országból is igen sokan vándoroltak ki: Bangladesből 8, Ukrajnából, Afganisztánból és Indonéziából több, mint 5-5 millióan, Iránból 4, de Lengyelországból és Romániából is 4-5 millióan. Közülük érthetően sokan a gazdagabb országokba, így Európába és Észak Amerikába, ahol 141 millió első generációs bevándorló él és ők teszik ki ezen régiók lakosságának 13 százalékát – írja Berend T. Iván professzor, az MTA egykori elnöke.

A bevándorlókból két-három generáció alatt a befogadó ország népébe beolvadó lakos lesz. Ebben nincs semmi meglepő. Abban már annál inkább, hogy a bevándorlók gyermekei vagy unokái – nem is olyan ritkán – új országuk vezető posztjaira is emelkednek. A 2007-ben francia elnökké választott, Párizsban született Nicolas Sarkozy magyar-görög zsidó-francia keverék családból származott. Az angliai Walesben született Julia Gillard Ausztrália miniszterelnöke volt a 2010-es években. Valdus Adamkus litván elnök megválasztásakor, 1998-ban még amerikai állampolgár. Észtország elnöke, Toomas Ilves, svéd születésű, korábban amerikai állampolgár volt. Perut 1990 és 2000 között, valamint a 2010-es években is japán, illetve lengyel bevándorló családokban született és elnökké választott politikus, Alberto Fujimori, illetve Pedro Pablo Kuczynski vezette. Portugália 2015-ben megválasztott 119-ik miniszterelnöke, Antonio Luis Santos da Costa, mozambiki-portugál családból származik. Fidzsi miniszterelnöke az indiai Mahendra Chaudhry, Malajziáé a XX. század utolsó két évtizedében, majd a 2010-es évek végén az ugyancsak indiai Mahatir Mohamed volt.

A 2016-ban elnökké választott Donald Trump harmadik generációs amerikai, nagyapja a 19. század végén vándorolt be Németországból. Biden elnök felmenői írek voltak, akik a XIX. század közepi nagy éhség idején emigráltak százezer-szám Amerikába. Nagy meglepetés volt az ország első fekete elnökének, Barack Hussein Obamának a megválasztása 2009-ben. Apja Kenyából érkezett, diákként vett feleségül amerikai lányt, de fia születése után hamar elvált és visszament hazájába. Az USA mai alelnöke, Kamala Harris Jamaikából bevándorolt fekete apa és indiai anya gyermeke.

Egyébként néhány éve a 15. Kongresszus 115 képviselőjének és egy szenátorának mindkét szülője, további 52 tagjának pedig legalább egyik szülője bevándorló volt. A jelenlegi előtti, a 117. Kongresszusnak 76 olyan képviselője volt, közöttük 16 szenátor, aki vagy külföldön született (18-an), vagy bevándorló családok gyermeke. 

Még meglepőbb Nagy-Britannia esete. Az 1964-ben New Yorkban született Boris Johnson – aki 2019-ben Anglia miniszterelnöke lett – török származású. Apai ükapja, Kemal, a XX. század elején az utolsó ottomán szultán minisztere volt. Miután 1922-ben, a török forradalom idején meglincselték, fia emigrált Angliába. Johnson nagyapját még Osman Kemalnak hívták, de ő már Londonban született. Kemal-Johnson azonban már olyan nacionalista, aki nem bírta elviselni, hogy Anglia csak egy az Európai Unió tagországai között, ezért vezérszerepet játszott az unióból való kilépésben. 

Johnson bukása után 2022-ben indiai szülők muszlim fiát, Rishi Sunak-ot választották miniszterelnöknek. A konzervatív párthoz tartozó Sunak mellett több tucatnyi színes bőrű, főként az egykori brit gyarmatbirodalom országaiból származó tagja van a londoni törvényhozásnak. A képviselőházban a különböző pártokból 27-en vannak, köztük indiaiak, pakisztániak, kínaiak, a Lordok Háza 71 bevándorlóktól származó tagot számlál. Meglepő módon, 2023-ban a függetlenség programját hirdető Skót Nemzeti Párt is gyakorló muszlimot, Humza Haroon Yousaf-ot választotta Skócia első miniszterévé, azaz kormányfőjévé. A Glasgowban született politikus apja a pakisztáni Pandzsabban született, anyja Kenyából származott és a család 1960-ban vándorolt be Skóciába. Megválasztásakor Yousaf a hagyományos skót szoknyás öltözékben, de urdu nyelven tett esküt. 

Írország nacionalista vezető pártja, a Fine Gael, a Dublinban 1979-ben született Leo Eric Varadkar-t választotta vezetőjévé és ezzel az ország „Taoiseach” posztjára, vagyis miniszterelnökévé 2017-ben, majd ismét 2022-ben. Varadkar apja, Ashok, az indiai Mumbaiban született, orvos lett és hazájából vándorolt Írországba, ahol ír ápolónőt vett feleségül. Macron francia elnök kormányában a libanoni Rima Abdul Malak vezeti a kulturális tárcát, míg szenegáli történész, Pap Ndiaye, az oktatásügyit. 

Németországban Európában a legmagasabb a bevándorlók száma. Különösen a törököknél: amióta a 60-as években „vendégmunkásként” betelepítették őket és a vendégek túlnyomó része maradt, az újabb nemzedékekkel vagy 3 millióan vannak. Néhány példa sok ezer németországi török pályafutására: Cem Özdemir, a Zöldek korábbi pártelnöke, jelenleg földművelésügyi miniszter. Apja kaukázusi cserkesz, anyja török származású, a család csak 1983-ban kapott német állampolgárságot. A világbajnok labdarúgó Mesut Özil neve ugyancsak fogalom, akárcsak Fatih Akiné, a híres filmrendezőé, de van a törökök között országosan ismert komikus, szociológus, mesterszakács, író, színésznő és televíziós személyiség.

Van nem kevés sikeres iráni bevándorló is Németországban. Omid Nouripur, a Zöldek pártjának vezetője 12 évesen került az elnyomó iráni rendszer elől menekülő szüleivel Frankfurtba. A fél-iráni Sahra Wagenknecht a Balpárt egyik vezetője volt, jelenleg új párt alakítását tervezi. Bijan Djir-Sarai, a kormánykoalícióban részt vevő liberális FDP főtitkára. Szülei 1987-ben küldték egy rokonhoz Németországba, hogy jobb jövőt biztosítsanak neki.

Végül néhány szám arról, hány külföldi állampolgár (tehát nem befogadott bevándorló) él napjainkban az unió országaiban. Az EU statisztikáját Németország vezeti, csaknem 11 millióval. Utána Spanyolország következik 5.5 millió, Franciaország 5.4 millió, Olaszország 5 millió külföldivel. Elképesztő, hogy a 8.8 milliós Svájcban 2.3 millió külföldit tartanak nyilván, míg Ausztriában több, mint másfél milliót. Sajátos eset a parányi Luxemburg, ahol a 650 000 lakosból gyakorlatilag minden második nem a Nagyhercegségből származik. Magyarországon az unió 202 000 külföldit mutatott ki 2022-ben. 

„Magyarország esetében, ahol manapság már a migráns szó is erősen pejoratív, elképzelhetetlen, hogy bevándorló családok gyermekei emelkedjenek ilyen posztokra”, írja Berend T. Iván. Igaz, volt már elmagyarosodott német család gyermeke, Gömbös Gyula magyar miniszterelnök az 1930-as években. Az 1944 október 15-én, Magyarország német megszállása után „Nemzetvezető” címmel az ország fasiszta vezérévé emelkedett Szálasi Ferenc dédapja még az örmény Szalosján nevet viselte, anyja pedig görögkatolikus szlovák-rutén családból származott. A pszichológiai képlet világos és ezerszeresen bizonyított. A leghevesebb nacionalista vezetők nem ritkán első-, vagy másodgenerációs neofita bevándorlók: a magyar Gömbös és Szálasi vad, szélsőséges magyar nacionalisták voltak, amint az angol Sunak, a skót Yousaf, és az ír Varadkar is.