Miklós György: a szülők tiltakoznak a kormány oktatási törvénytervezetei ellen
A kormány olyan jogszabályokat kíván elfogadni a közeljövőben, amikkel tovább csorbulnak a pedagógusok, a diákok és a szülők jogai is. A Szülői Hang Közösség tiltakozik ez ellen, mert a tervezett törvénymódosítással az autonómia újabb csorbát szenved, ami azt is jelenti, hogy a pedagógusok nem tudnak a gyerekekkel legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint foglalkozni. Arra kérték a közösség tagjait, ők is írják meg róla a véleményüket a Belügyminisztériumnak. Hogy érdemes-e – és ha igen, miért – arról Miklós Györggyel, a Szülői Hang Közösség képviselőjével beszélgettünk.
Mi a véleménye a Szülői Hang Közösségnek a státusztörvényről és az ahhoz szorosan kapcsolódó teljesítményértékelésről?
Szülőként tiltakozunk a pedagógusok jogainak elvétele ellen, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy nem tudnak a gyerekekkel legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint foglalkozni. A kormány olyan jogszabályok elfogadását tervezi a közeljövőben, amelyekkel a nevelőtestület elveszti döntési jogát (legfeljebb véleményezhet) az intézmény pedagógiai programjáról, az éves munkatervről, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), a beszámolók, továbbképzési programok elfogadásáról, hogy csak néhány példát mondjak. A törvénytervezetek jelentősen csorbítják a pedagógusok jogait, kiszolgáltatottá teszik őket az igazgató és a tankerület önkényének, és csorbulnak a szülői jogok is.
Ez miért jelent gondot?
Ha elvesszük a pedagógusok jogát, hogy dönthessenek az iskolák, óvodák működéséről és mások döntését erőltetjük rájuk, akkor az önállótlan pedagógusok hogyan fognak önálló gyerekeket nevelni? A szabad, a gyermekek érdekében önálló döntéseket meghozni képes nevelőtestületek tudják csak betölteni a feladatukat, ez a tervezett törvénymódosítással újabb csorbát szenved, és a helyzetet csak tovább súlyosbítja a pedagógusok évenkénti szigorú teljesítményértékelése.
A teljesítményértékelés mennyiben érinti a gyerekeket?
Csak néhány példát említenék: a rendszer kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntethet. Hiszen, ha a nevelőtestületben a pedagógusok túlnyomó többsége kiválóan teljesít, a pontrendszer akkor is kijelöli az alulteljesítő pedagógusokat. Nekik jobban megéri, ha másik intézménybe mennek, ahol elismerik munkájukat és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. Ezáltal egy addig összetartó, példamutatóan együttműködő nevelőtestület eshet szét. A teljesítményértékelés a diákok érdemjegyeit is torzíthatja. Mivel az osztályzatok alakulása is szerepet kap a fizetésekben, előfordulhat, hogy az osztályzatok aszerint módosulhatnak, hogy a pedagógusnak éppen mi éri meg jobban, a gyerekek érdemjegyeit fel-, vagy lefelé kerekíteni. Ezzel az érdemjegyek torzulhatnak, nem a gyerekek valós teljesítményét tükrözik. Továbbá az is baj, hogy a látványos teljesítményt jobban díjazza a rendszer, mint az érdemi pedagógiai munkát. Egyébként az egészről a véleményünk olvasható a honlapunkon.
A Belügyminisztérium nyolc napos egyeztetésre bocsátotta a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezetet és a Nemzeti Köznevelési Törvény ehhez kapcsolódó módosítását. Önök azt kérték a szülőktől, írják meg a véleményüket a minisztériumnak ezekről. Lehet-e hatásuk ezeknek a szülői leveleknek?
Az egyik válaszom az, hogy sosem tudhatjuk, de mindig adjuk meg az esélyt. Persze tudjuk, hogy az esély nem olyan nagyon nagy, illúzióink nincsenek. Azért volt rá példa, hogy eredményt értünk el, például a teljesítményértékeléssel kapcsolatban megszellőztetett egyik lépést – hogy a legrosszabbul teljesítő 25 százaléknyi pedagógustól levonják a bért, és azt adják oda a legjobban teljesítő 25 százaléknak – végül is visszavonták. Most már csak annyi van, hogy a legjobb 25 százalék plusz bért kap.
Csakhogy ezt a feladatot rábízták az intézményvezetőre, ha ő úgy látja, akkor elveheti a legrosszabbul teljesítők bérét…
Van egy ilyen lehetőség is, de azt mondanám, az inkább fegyelmi dolog. A státusztörvényben is van olyan, ha valaki súlyosan vét, akkor megteheti az intézményvezető, hogy bért von el tőle. Vagyis ez nem teljesítményértékelés, hanem kifejezetten büntetés. Hangyányit bízunk az Európai Unióban is, abban, hogy most ők is figyelemmel kísérik az EU-s pénzek kapcsán az itteni eseményeket. Az pedig, hogy levelet küldünk a Belügyminisztériumnak, lényegében magunknak is szól, abban az értelemben, hogy tudatosítsuk vele azt, ami történik. Még, ha nem is tudjuk megváltoztatni a törvényt, de azért jobb, ha minél több szülő tudja, mi van benne. Hosszú távon a tudatosság is képes hatni.
Önök készítettek egy anyagot is minderről. Ebben mire helyezték a fő hangsúlyt?
Elsősorban a szülői szempontokra. Ha ebben az egész törvényben van, mondjuk 100 hátrányos dolog, és abból ki tudunk vetetni kettőt, hármat, már az is előrelépés. Persze mindenképpen az az alapállásunk, hogy aktívak legyünk. Még ha rövidtávon nincs is esély, úgy gondolom, hosszú távon mindenképpen van értelme mindannak, amit teszünk.
Az önök szülői közössége hogyan fogadta a törvénymódosításokat?
Én már több emberről tudok, aki elküldte a véleményével a levelet a minisztériumba. A Szülői Hang Közösség is megtette azt. Azért a realitás mégis csak az, hogy egy szülő ritkán olvas végig egy többszáz oldalas törvénytervezetet, ami már a Belügyminisztérium honlapján is úgy jelent meg, mintha egy UFO írta volna. ( A kormány honlapján a következő jelent meg: „Dokumentum. Köznev fogl jogáll és egyes kapcs tvk mód; Mo 2023. évi közp ktgvet sz tv módos 2023.03.02. Belügyminisztérium Jogszabálytervezetek A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail címre küldhetik meg 2023. március 10-ig.” - a szerk.). A mi szülői közösségünk tagjai közül néhányan átbogarásztuk a tervezeteket a hétvégén. Már eleve az is nevetséges, hogy nyolc napot adtak a véleményezésre. Azt nem gondolom, hogy tömegével küldenek majd a szülők levelet, de minél többen megteszik, annál jobb.
Ön szerint a gyerekek isszák meg a levét a törvénymódosításoknak?
Igen. Áttételesen mindenképp. Ma az iskolákban a legsúlyosabb probléma a pedagógushiány. Ezekkel a törvénymódosításokkal nem azt oldják meg, hanem lazítják a kritériumokat, kezdve attól, hogy gyakorlatilag pedagógushallgatók taníthatnak, meg hogy óraadókat küldözgetnek egyik iskolából a másikba. Gyakorlatilag süllyed a hajó, és csak toldozgatják, foltozgatják. Ettől csak tovább fog süllyedni. Ha nem a bajok forrásánál oldják meg a problémát, akkor hiába módosítgatják a rendszert.
És a bajok forrása a pénzhiány?
Csak az egyik forrása. Rengeteg van azon kívül is, például az autonómia hiánya, hogy nincs szakmai megbecsülés, és még ezer sebből vérzik az oktatási rendszerünk. Persze, az alapvető probléma azért a pénzhiány.
|
A Civil Közoktatási Platform véleménye a jogszabályokról A több mint félszáz szakmai, szülői, diák- és érdekképviseleti szervezetet képviselő Civil Közoktatási Platform (CKP) szervezetei elfogadhatatlannak tartják a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezetet és a Nemzeti Köznevelési Törvény ehhez kapcsolódó módosítását. Véleményük szerint a törvény megalkotását nem indokolja az uniós pénzek lehívhatósága. A vállalások teljesítésének nem gátja a közalkalmazotti törvény, de a Munka törvénykönyve sem. A törvény azonban több ponton ellentétes az uniós követelményekkel: nemhogy javítaná, inkább rontja a köznevelésben dolgozók helyzetét, közérzetét és az oktatás minőségét. A javaslat szerzett jogokat vesz el, a további központosítást, kézi irányítást, a pedagógusok szakmai szabadságának, a szülők jogainak csökkentését, a tiltakozások megakadályozását szolgálja. A hivatalos indoklás a gyermekek művelődéshez való jogára hivatkozik, de a változtatások mégis kifejezetten csorbítják ezt a jogot. A CKP nem tekinti valós társadalmi egyeztetésnek, ha egy majdnem 100 oldalas, a dolgozók munkajogi feltételeinek gyökeres átalakítását jelentő jogszabályt a koncepcióra vonatkozó előzetes konzultációk nélkül, nyolc napos határidővel csak e-mail küldéses véleményezésre bocsátanak. Elvárják, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény előírásainak megfelelően, az egyeztetés lezárása után a kormány hozza nyilvánosságra az egyeztetés részletes eredményét: közölje a véleményező szervezetek nevét és a véleményező magánszemélyek számát, jelezve, hogy hányan utasították el és hányan támogatták közülük a jogszabály bevezetését, illetve mely pontokkal kapcsolatban érkeztek kritikák. Nagy fokú elutasítottság esetén ne bocsássák a parlament elé a törvényt, és a benne foglaltakkal kapcsolatban folytassanak valós szakmai és érdekegyeztetést a szakszervezetekkel és a szakmai szereplőkkel. Minderről részletesebben itt olvashatnak. |
