Miklós László: nem lesz jól fizető munkahely az akkumulátorgyár, de az ázsiaiaknak elég lesz

Mint minden túlzásnak, ennek is lesznek hátrányai – folytatta a szakember. „Kétségtelen tény, hogy a jövő autózása villanymeghajtású lesz, az is, hogy Magyarországon négy autógyár is jelen van, amelyeknek az az észszerű, ha közelről vásárolnak akkumulátort. Nem irracionális törekvés, hogy ne csak autóalkatrészt gyártsanak, ami inkább túlzás, hogy a világ nagyhatalma akar lenni egy tízmilliós ország, és ezzel iszonyú kockázatot vállal. A mérték a fontos.”

A világon mindenhol vannak akkumulátorgyárak, de érthető, ha nincs bizalma a lakosságnak – tette hozzá Miklós László és rámutatott, amikor például Gödön ezt az üzemet nagyon közel telepítették a lakóövezethez, amikor titokban folynak az előkészületek, csak bejelentés van egy-egy beruházásról, az ellenszenvet vált ki, bár szerinte a zöldek körében az indokoltnál nagyobb mértékű az ellenállás. „Márpedig, ha a kormány erőből próbál politizálni, az egyszer csak nem fog sikerülni. Ha a kormány reakciója az, hogy minden ellenvetést lesöpör, ha bosszút áll személyesen is olyan embereken, akik valami nekik nemtetszőt mondtak, akkor ez nem erősíti a bizalmat, hanem rombolja. A baj, hogy ez nem fog elmúlni egyik napról a másikra.”

A kormány megszokta, hogy mindent le tud nyomni a társadalom torkán, 2010 óta az alkotmánymódosításoktól kezdve, a legvadabb átalakításokat is erőből tudta keresztülvinni, de azon túl, hogy ilyen hatalmas akkumulátor-kapacitást hoznak létre Magyarországon, ehhez még irreálisan magas támogatást is adnak – hívta fel a figyelmet Miklós László.

„Az az üzlet, amely akkor életképes, ha az állam ehhez jelentős összeget rendel, kétséges, hogy megéri-e. Ha még ráadásul olyan mértékű, mint itt, hogy több százmilliárdos támogatást tesznek hozzá, akkor már az embernek erős kételyei lehetnek.”

Emlékeztetett, minden iparfejlesztéshez szükséges, hogy a telekommunikációs hálózat megfelelő legyen, hogy jó legyen a közúti- és a vasúti infrastruktúra, hogy jó legyen az energiaellátás infrastruktúrája, a gáz- és villamosenergia-hálózat, erre az államnak nyilván költenie kell. „De az, hogy a költségvetésből támogatást folyósítsunk, és több évre előre kifizessük az alkalmazottak bérét, ez több, mint bírálható. Az lenne jó, ha kiköthetné az állam feltételül, hogy hozzon ide magas szellemi értékű munkát is, ne csak az összeszerelést.”

Miklós László rámutatott, ez azt jelenti, hogy nem lesz jól fizető munkahely az akkumulátorgyár. „A fülöp-szigeteki és más ázsiai munkaerőben benne van, hogy hajlandók olcsóbb bérért elvállalni a munkát és nem idegen tőlük, hogy nincs szakszervezet, nincs kollektív szerződés és ez rontja a magyar munkavállalók érdekérvényesítési esélyeit is.”

Mint mondta, 2010 után a munka törvénykönyvét úgy módosították, olyan mértékben gyengítették a munkavállalói jogokat, amivel jelentősen növelte a dolgozók kiszolgáltatottságát. „Egy távolkeleti munkásnak ez nem lesz feltűnő, el fogja fogadni.”

Az energiaipari szakértő arról is beszélt, nincs olyan, hogy orosz függőség, „az egy dolog, hogy a magyar kormány úgy kommunikál, mintha a földgázellátás terén ki lennénk szolgáltatva Oroszországnak, de ez már régen nem igaz.”

„Üzletben nincs barátság, egy centet sem engednek a piaci árhoz képest és a Gazprom oldaláról érthető, hiszen egy tőzsdén jegyzett cég, amelynek menedzsmentjében nyugati és amerikai egyetemeken végzett, ugyanolyan kvalifikált üzletemberek dolgoztak, dolgoznak, mint az európai energiaiparban. Az újszerű helyzet hozott pánikot és ennek generálásában a kormánynak szerepe volt.”

Nem mindegy, hogy milyen tél lesz, de attól nem kell tartani, hogy a lakosság fázni fog, ugyanis erre kidolgozott mechanizmus van, hogy biztosított legyen az ellátás – mondta Miklós László már a következő télre utalva.

A Klikk TV műsora itt tekinthető meg.