Miközben mind többen mozdulnak meg az oktatásért, a kormány tűr, és majd visszaüt?
Budapesten körbeért az élőlánc. Nem volt igazuk azoknak, akik aggódtak, ez nem így lesz. A PSZ és a PDSZ országos egységes sztrájknapján vidéken is sok helyen tiltakoztak. Az Egységes Diákfront szervezésében a diákok és a szülők is kiálltak ismét a pedagógusok mellett. A 13 kilométeres élőláncot a budapesti autósok közül sokan köszöntötték, és nem csalt azoknak a füle, akik a dudaszóból kihallották: szabad ország, szabad oktatás!
Körbe érte Budapestet az élőlánc – szögezte le kérdésünkre Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Vidéken is rengeteg helyen mozdultak meg az oktatásért. Csak a példa kedvéért: Budaörsön szerdán polgári engedetlenségben vettek részt a pedagógusok, csütörtökön sztrájkoltak. Élőláncot alkottak Zalaegerszegen, Zalahápon, Orosházán, Szigetszentmiklóson, Monoron. Olyan településeken is bekapcsolódtak, ahol eddig még nem mozdultak meg. Beleálltak a zuglói óvodák, a XVIII. kerületi óvodák egy az egyben. Gosztonyi sikeresnek értékelte a napot, de hozzátette: nem állnak meg, Szombathelyen ma lesz egy diákok által szervezett nagy megmozdulás. Egyértelműen szélesedik az ellenállás, egyre kisebb települések kapcsolódnak be. Tényleg igaz az, hogy egyre kevésbé félnek most már az emberek, mert azt látják, nincs mitől tartani, hiszen a közösség ereje sok mindent biztosít.
(Mindehhez csak annyit, fura egybeesésnek tűnik, bár nem is biztos, hogy az élőláncnak szólt, de kezdetekor Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elég szófukaran a következőket osztotta meg Facebook oldalán „Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet. (Orbán Viktor)” – a szerk.)
A PSZ alelnöke elmondta azt is, tudomása szerint sokkal többen sztrájkoltak csütörtökön, mint ahányan a polgári engedetlenségben részt vettek volna. Hozzátette, az utóbbit a Tanítanék mozgalom szervezi, arról a szakszervezetek nem kapnak és nem is kérnek információt. Törley Katalinnak, a Tanítanék társelnökének azon felvetésére, hogy a polgári engedetlenséget tartja a legerősebb tiltakozási formának, és arra biztat mindenkit, hogy ezt vállalja, Gosztonyi Gábor elmondta, a szakszervezetek polgári engedetlenséget nem szervezhetnek. Rájuk ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak, míg egy olyan civil mozgalomra, mint a Tanítanék, nem.
Hozzátette, viszont egyre több szakképzési intézményben tartottak szolidaritási sztrájkot. Így meglepő módon, a Salgótarjáni Centrumban, Budapesten a Műszaki Centrumban, és Szegeden is ismét megmozdult a szakképzés. „Szélesedik a spektrum horizontálisan meg vertikálisan is.”
Gosztonyi Gábor arról is beszélt, gyanítják, hogy a szakszervezetek két, Orbán Viktornak írt nyílt levele a sztrájkbizottság összehívásának követeléséről, és az október 23-i nagyszabású tüntetés is szerepet játszhatott abban, hogy november 7-ére meghívót kaptak a sztrájkbizottsági tárgyalásra Maruzsa Zoltántól. Azt gondolja, nincs is más választása a kormánynak. Főleg, ha még azt is hozzávesszük, hogy Novák Katalin köztársasági elnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel is találkozott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetője. Az NPK amúgy a kormány által „gründolt” kvázi kamara, amit a kormány fizet, és így a találkozón tulajdonképpen saját magával egyeztet. Ráadásul még titkosak is a tárgyalások. Viszont az NPK nem tagja a sztrájkbizottságnak, úgyhogy muszáj a kormánynak velük is találkozni, akár akarnak, akár nem. Természetesen a szakszervezetek ott lesznek a tárgyaláson, viszik magukkal az új adatokat, és az eddigiek mellett az egyéb követeléseiket is. Sok mindent meg akarnak kérdezni, például azt, hogy mi a kormány véleménye a pedagógusokat ért retorziókról, vagy azt, hogy jutottak-e már valamire a Belső-Pesti Tankerület vezetője plágiumügyének kivizsgálásában.
A PSZ alelnöke elmondta, hogy a napokban döbbenten hívták fel a szakszervezetet szakképzésbe járó diákok, hogy „kivágták” őket az Országos Diákparlamentből, mondván, hogy az csak a Klebelsberg Központhoz tartozó tanulóknak jár. A PSZ szerint ez nem stimmel, mert ők ugyanolyan diákok, mint a többiek, nekik ugyanolyan joguk lenne részt venni az Országos Diákparlament ülésén. Így kérdés lesz az is, mi történt, és ha fenntartják a döntést, akkor viszont megkérik a szakképzők irányítóit, hozzanak létre egy megfelelő fórumot számukra, ami csak a szakképzési diákoknak jár. Olyan ugyanis nincs – mondta Gosztonyi –, hogy a szakképzőkbe járó diákoknak nincsenek ugyanolyan jogaik, mint a többieknek. A legfontosabb kérdés természetesen az lesz, hogy holt tart az Európai Bizottsággal való tárgyalás, a megállapodás, és mikor tudnak a konkrét ütemezésről tárgyalni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője beszámolt arról, hogy az élőlánccal egy időben sok ezer pedagógus tette le a munkát csütörtökön országszerte a gördülő sztrájk keretében. A 60 tankerületi központból 33 előtt tartottak valamilyen demonstrációt, megmozdulást. Így sztrájkok és akciók voltak többek között Székesfehérváron, Debrecenben, Fóton, Diósdon, Kaposváron, Baján, és Várpalotán is.
Mint mondta, a pedagógusok, a diákok és a szülők aligha állnak le. Túl azon, hogy csütörtökön még gyertyafényes megmozdulást tartottak este Pilisvörösváron és Dunakeszin is, a diákok az akciókat csak akkor hagyják abba, ha teljesítették a követeléseiket. Márpedig megoldást akarnak a tanárhiányra, használható tananyagot, élhetőbb körülményeket az iskolákba. Követelik vissza a sztrájkjogot és figyelmet az oktatásra.
A közoktatás helyzetéről jövő szerdán parlamenti vitanap lesz, amelyen a PSZ és a PDSZ is részt vesz majd. November 18-ára újra egységes országos sztrájknapot hirdetnek a szakszervezetek, november 22-én, a magyar közoktatás napján a pedagógusok demokráciaórákat tartanak a diákoknak az iskolákban, november 26-án pedig „nemzeti konzultációra” várnak mindenkit a nemzet főterére, a budapesti Kossuth térre.
