Nagy kitolás van készülőben
„Folyik az ötletelés, a politikusok ezekben az Európai Parlamenti választásokat megelőző hetekben igencsak aktívak” – reagált Lattmann Tamás arra a hírre, hogy az Európai Parlament olyan álláspontot fogadott el az uniós pénzek jogállamisághoz kötését célzó jogszabály-tervezet kapcsán, amely lehetővé tenné, hogy a jogállamot sértő kormányoktól megvonják az EU-s pénzalapok egy részét, amit az ország más csatornákon azért megkapna. A nemzetközi jogász szerint egyébként ma is van lehetőség játszani a közvetlen és a közvetett kifizetésekkel.
A Népszava Petri Sarvamaa finn EP-képviselővel, a határozat néppárti kidolgozójával folytatott beszélgetés alapján írt a napokban elfogadott állásfoglalásról, amely azt is rögzíti, hogy a végső kedvezményezett akkor is hozzájuthatna az uniós támogatáshoz, ha országának kormánya nem. Hozzátette azt is, hogy nem lesz könnyű az érintett kormány megkerülésével, közvetlenül Brüsszelből eljuttatni a forrásokat a kijelölt felhasználókhoz. Különösen, ha a kedvezményezett a kormánygépezet része. A pénzt kezelő Európai Bizottságnak minden ilyen esetben nagyon óvatosan és körültekintően kell majd eljárnia.
Lehetségesnek tartja Lattmann Tamás egy ilyen módosító javaslat elfogadását „olyan támogatások és kifizetések esetében, amelyeket nem a tagállamokon keresztül juttatnak el a végső kedvezményezettekhez”. Szerinte ezekben az esetekben elképzelhető ilyen megoldások bevezetése, bár – mint hozzáfűzte – ehhez „már most is lenne mozgástér, hiszen a közvetlen kifizetések esetében meg lehet tenni, csak éppen a politikusok túlmozgása miatt” az EP elé is vinnék ennek megszövegezett újabb változatát.
A most felmerült ötlet mellett több más is elő fog még kerülni a jelenleg tartó folyamatban – véli Lattmann. A kétlépcsős uniós jogalkotásban ugyanis a „tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló́, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió́ költségvetésének védelméről” címet viselő rendelet-tervezetet a Parlament már elfogadta, s hamarosan a szakminiszterekből álló Tanács elé kerül majd, a hozzá javasolt módosításokkal együtt. A jogszabály akkor születik majd csak meg, ha a Tanács is rábólint, ám ha nem, akkor visszakerül a Parlamenthez, s új kör eljárási kezdődik. A nemzetközi jogász azért igyekszik eloszlatni egy félreértést: „ a jogszabály célja elsősorban nem a jogállamiság, hanem az uniós adófizetők pénzének a védelme”. (Lattman egyébként YouTube-csatornáján részletesen is ismertette a tervezetet, ezt itt lehet megnézni.)
Ebben a szakaszban a jelek szerint tovább folyik még az ötletelés, s mint Lattmann mondja, a Néppárt is előállt a maga javaslataival; ebbe a sorba illik a Népszava által is megírt indítvány.
Mindez csak tovább fogja finomítani az eredeti uniós szabályt, amelynek a célja megbüntetni azokat a kormányokat, amelyekkel szemben komolyan felmerül az uniós pénzeket érintő korrupció és csalás vádja, amelyek nem kellő határozottsággal lépnek fel ezek ellen.
A tervezet értelmében az Európai Bizottság tehetne majd javaslatot arra, hogy felfüggesszék vagy visszatartsák a támogatásokat az érintett országoktól, dönteni pedig az EP és a Tanács döntene. A problémásnak ítélt és szankcionált területeken az érintett ország által elvégzett kiigazítás után lenne csak lehetőség a zárolt pénzek felszabadítására.
Mint Lattmann rámutatott: ez egy olyan uniós jogszabály lesz, amely megfordítja a bizonyítás politikai terhét, ráadásul nem kell hozzá teljes konszenzus, azaz nem tudják megvédeni egymást a „bajba kerülő” tagállamok (például Magyarország és Lengyelország a kölcsönös vétóval). A Bizottság mondaná meg, hogy az érintett országban a közpénzek felhasználását tekintve vannak jogállamisági problémák, s azt is, hogy milyen intézkedéseket kell alkalmazni vele szemben. Ugyanakkor a szankciók feloldásáról a Tanácsnak határozatot kell elfogadnia – „ez pedig nagy kitolás azokkal az államokkal szemben, amelyek a rossz végére kerülnek”.
