Nagy meglepetés az élelmiszerek árában
Az áprilisi – meglehetősen döbbenetes – megugrás után jelentősen csökkent az élelmiszerinfláció a – nem reprezentatív felméréssel készült – saját élelmiszerkosarunk alapján. Az áprilisi 15 százalékos drágulási ütem után májusban már csak a tolerálható szintű 2 százalékos emelkedést jelez a mi vásárlásunk az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ami kifejezetten biztató, hogy a szélsőséges – mind áremelkedést, mind -csökkenést produkáló – tételek mellett hónapról-hónapra több változatlan vagy szinte elenyésző mértékben dráguló/csökkenő árral találkozunk. Kérdés, meddig tart ki a pozitív lendület, hiszen vannak azért kockázati tényezők, sőt, jelei is annak, hogy az árak ismét emelkedni kezdenek majd.
Több szakértő szerint a kormány a júniusi választások után már nem fog nagyon erőteljesen kapálózni az ellen, hogy a jelenleginél gyorsabb legyen az infláció üteme. (Erről a többi között itt, itt és itt olvashatnak bővebben.) Ha pedig ez igaz, akkor a június 10-én – azaz már a választások után – megjelenő KSH-jelentésben foglaltak akár gyengébb adatokat is mutathatnak, mint amilyenek az áprilisiak voltak. E cikk szempontjából érdekes élelmiszer infláció hivatalos száma mindenesetre áprilisban a szinte alig érzékelhető 1 százalék volt. Ami abból a szempontból kifejezetten érdekes, hogy nálunk ennek a 15-szöröse jött ki – igaz, a mi kosarunk nem reprezentatív és nem nyugszik tudományos alapon. (A módszertanról a cikk végén olvashatnak.)
Ezt is szem előtt tartva, májusban mi óriási árzuhanást tapasztaltunk, összességében csak 2 százalékkal fizettünk többet, mint egy éve az ugyanazokat a tételeket tartalmazó kosarunk után. Miután a tapasztalatunk szerint a KSH és a saját élelmiszerinflációs számunk változásának trendvonala – egy-egy hónap kivételétől eltekintve – többé-kevésbé párhuzamosan fut, így kíváncsian a várjuk a soron következő hivatalos adatot.
De essék pár szó arról, mit tapasztaltunk mi májusban. Összességében 2 százalékkal nőttek az árak 2023. májusához képest, ám a szórás talán minden eddiginél nagyobb volt.
Forrás: Saját gyűjtés
Mint látható, van olyan tétel, amelynek az ára csaknem megduplázódott (178 százalékkal lett drágább), miközben egy másiké 60 százalékkal került kevesebbe, mint tavaly ilyenkor. Kifejezetten sok (8) termék ára nem változott egy év alatt, s még többé pár százalékkal mozgott csupán.
Ami pedig a trendet illeti, amint az az alábbi grafikonon látható, az elmúlt egy évben – az áprilist kivéve – folyamatosan lejjebb ment az általunk mért élelmiszerinfláció.
Forrás: Saját gyűjtés
Kérdés, mi áll előttünk. Merthogy nem csak politikai (azaz választási) megfontolások mozgathatják az árakat, valós piaci hatások is befolyásolják azok alakulását. És vannak rossz jelek, például az, hogy emelkedőben vannak a fuvarköltségek: ahogy mi is megírtuk, a DigiLog Consulting által közzétett, 2024 első negyedévére vonatkozó Közúti Fuvarozási Árindex szerint az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 13,5, míg a belföldi fuvarozásban 16,4 százalékos összköltség-növekedést mértek, vagyis ekkora fuvardíjemelés kompenzálta volna a fuvarozók költségeinek emelkedését. Ez valamikor meg fog jelenni az árakban is.
S mint arra Mellár Tamás, korábbi KSH-elnök, országgyűlési képviselő a Hírklikknek felhívta a figyelmet: nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon, 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban.
S az is intő jel lehet, hogy a maginfláció magasabb, mint a tényadat. Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke emlékeztetett arra: „erre szoktuk mondani, hogy felfelé mutató kockázat, azaz nőni fog az infláció”. Arról nem is szólva, hogy lassan kezd már kiesni a bázishatás is.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt - technikai okkal magyarázhatóan – nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2023. májusi – árakkal. Ám az éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén májusban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
