Továbbra is tetten érhetők a trükközések az infláció számításánál
A kormány az első négy hónapot várhatóan kihúzza viszonylag alacsony inflációval, ám sok függ attól, hogyan alakul a forint árfolyama. A májusi adat pedig már majd csak a választások után lát napvilágot – mondta a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel megjelent inflációs gyorsjelentése kapcsán Katona Tamás. A KSH korábbi elnöke szerint a kormány ügyesen oldotta meg végül kitolva és két lépcsőben végrehajtott – uniós kötelezettségként beállított – jövedéki adóemelést, aminek köszönhetően az üzemanyagok ára éves összehasonlításban még csökkent is, igaz, az idén januárhoz képest már érzékelhetően nőtt a statisztikában is. S persze ezúttal is tetten érhető a hónapok óta látszó módszertani hiba (trükk?) eredménye, ami miatt valójában tévesek a háztartási energia árai.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, januárhoz képest ismét emelkedés volt, ezúttal 0,7 százalékos; az előző hónaphoz képest lassuló ütemben, de még mindig komolyabban nőtt (5,1 százalékkal) a maginfláció; a nyugdíjas kosár alapján számolt drágulási ütemet pedig 3,6 százalékosra hozták ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből.
Ami a részleteket illeti: az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, igen nagy szórással, a cukor például 32,8 százalékkal drágult, szemben mondjuk a liszttel, amely 19,6 százalékkal kerül ma kevesebbe, mint egy évvel ezelőtt. A KSH furcsa módszertanának köszönhetően (ezzel például itt és itt is foglalkozott korábban a Hírklikk, a hivatal ugyanakkor egy itt található magyaráz(kod)ó közleményben indokolt) a háztartási energia 9,0 százalék olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Durva adat jött ki a szolgáltatásokra, azok 10 százalékkal drágultak. Ugyanakkor a járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
Más képet mutatnak több tétel esetében az előző hónaphoz mért változást tükröző számok. Februárban – januárhoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek átlagosan „csak” 0,2 százalékkal drágultak. Emelkedett a háztartási energia ára is (0,6 százalékkal), ezen belül a vezetékes gáz 1,7 százalékkal. Megugrott a járműüzemanyagok ára, egy hónap leforgása alatt 6,7 százalékkal nőtt.
Katona Tamás közgazdászt, a KSH korábbi elnökét kértük arra, értelmezze velünk együtt a kijött adatokat. Elsőként azt kérdeztük tőle: mit jelez az, hogy továbbra is emelkedik az infláció az előző hónaphoz képest. Mint emlékeztetett: már a múlt hónapban is emelkedett, és most is, ami azt jelzi, hogy továbbra is van inflációs nyomás. Ez nyilván változó, mert különböző termékeknél, szolgáltatásoknál látszik ez. Élelmiszereknél is van egy drágulás, aminek azért lehet később következménye, de nem vészes. Szolgáltatásoknál igen – 10 százalék –, ennek még lesznek későbbiekben komolyabb következményei.
Az idei februári infláció kisebb lett az elemzői várakozások nagyobb részénél, aminek Katona szerint két oka van. Egyrészt eltolódott az üzemanyagárak emelkedése – ezt ügyesen oldotta meg a kormány, rákényszerítette/megkérte a MOL-t, hogy tolja későbbre az uniós kötelezettségekkel indokolt, durva (literenkénti 42 forintos) jövedéki adóemelést. (Ezzel például ebben a cikkünkben is foglalkoztunk már korábban.) Ez be is vált, látszik az üzemanyagok komolyabb drágulásánál. Pedig ebben még nincs benne a forint gyengülése, az majd a márciusi inflációs jelentésben lesz tetten érhető.
Rámutatott arra is, hogy tovább csökkent a háztartási energia ára, mégpedig 9 százalékkal (ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban). De ennek – ahogy ez hónapok óta téma – világos okai vannak. Egyrészt a február (és a január is) viszonylag enyhe volt, az emberek kevesebb gázt fogyasztottak, bár sajnos, sokan azért fogták vissza a fogyasztásukat, mert nem tudják fizetni a gázszámlát, amit persze a normális rendben/módszertanban nem szoktak árcsökkentésként figyelembe venni – magyarázta. Mindenesetre a hónapok óta látszó módszertani hiba (trükk?) eredménye az, hogy az adat valójában téves – mutatott rá a KSH korábbi elnöke.
Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony inflációs adat értékelésekor figyelembe kell venni a magas bázist is. Az élelmiszerárak például most februárban csak 2,2 százalékkal emelkedtek tavaly februárhoz képest, ám két év alatt még ezzel együtt is majdnem 50 százalékos volt a drágulás üteme, miután tavaly februárban 44,4 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint 2022. februárjában. (Ugyanez érvényes az általános inflációra, az akkori 25,4 és a mostani 3,7 százalékos dinamika miatt csaknem a harmadával kerül többe most az élet, mint két éve.)
Forrás: KSH és saját gyűjtés
Mint a KSH volt elnöke emlékeztetett: az első négy hónapban még erőteljesen érvényesülni fog a bázishatás, utána vár némi dinamikagyorsulást. De sok függ a forint árfolyamának az alakulásától, miközben segít az, hogy láthatóan – a megelőző hónapnak megfelelően – dezinflációt importálunk, miután az infláció viszonylag alacsony az Európai Unióban. Ezzel együtt is elgondolkodtatónak tartja a szolgáltatások árának két számjegyű emelkedését.
A maginfláció eközben továbbra is magas (5,4 százalékos), igaz, 1 százalékponttal elmarad a januáritól. Ez vajon megnyugtató, de legalábbis jó jelnek tekinthető? – kérdeztük. Katona szerint ez még mindig arra utal, hogy a későbbiekben emelkedni fog az infláció.
Forrás: KSH
Kérdésünkre, hogy tartja-e a korábban portálunknak adott prognózisát, miszerint a kormány arra törekszik, hogy az első négy hónapban alacsonyan tartsa az inflációt, amit segít a magas bázishatás is. Akárhogyan is, „az első négy hónapot ki fogják húzni viszonylag alacsony inflációval, a májusi adat pedig abból a szempontból már nem érdekes a számukra, hogy csak a június 9-i választások után fog megjelenni” – szögezte le. (A közzétételi naptár szerint június 10-én jön ki a friss adat – a szerk.)
