Nagyberuházás készül a város egyik legértékesebb telkén a Normafánál

A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, az állam azonban a 2000-es években megfeledkezett a visszaszerzéséről, a kerület pedig apránként úgy módosította a kerületi építési szabályzatot, hogy az erdőből kihasított területen lakópark épülhessen.

A Konkoly-Thege Miklós úton, a Gyermekvasút csillebérci megállója melletti telek a főváros egyik legértékesebb ingatlana: csaknem egy hektár, beépítetlen, zöld, exkluzív környezetben. Nehezen elképzelhető, hogy itt egy lakópark épülhet, hiszen a terület a Budai Tájvédelmi Körzet része, valamint európai uniós Natura 2000 védelem alatt áll. 

A telek és a mögötte elterülő 7,2 hektáros erdős terület is az Omega 99 Ingatlanforgalmazó tulajdonában áll. Az Omega 99 Futó Péter és Nyíri Viktor tulajdona. Futó az ingatlan-businessből ismert Futó-család feje, a területet nagyon régen, 2001-ben vásárolta meg.

A telken az amerikai nagykövetség által létrehozott, angol oktatási nyelvű Budapesti Nemzetközi Iskola működött, amely bérlőként költözött ide az 1990-es évek elején. Az iskola nagy része 2000-ben átköltözött egy erre a célra épített, nagyszabású épületbe Nagykovácsiba, de az óvoda és az alsó tagozat 2008-ig még itt működött. Az üres épületeket végül 2018-ban bontották le.

A beruházáshoz készült dendrológiai vizsgálat szerint a telken szinte csak őshonos, erdei fák nőnek, összesen 228 darab, főként magas kőris, hárs, kisebb részben gyertyán és tölgy. A telek nyugati részén szinte érintetlen az erdő, itt egy hatalmas, öreg bükkfa is van még, a Normafa ősi bükköseinek egyik túlélője. 

„Roncsolt területnek” most 3900 négyzetméter minősül a 9872 négyzetméteres telken. A Válasz Online szerint egy 3900 négyzetmétert jóval meghaladó beruházást terveznek itt: látszólag három darab, földszint + négy emelet + Penthouse jellegű lakóépület kerülne a telekre, alattuk kétszintes, 155 férőhelyes mélygarázzsal. Az épületek azonban csak a felszínen lennének különállóak, a pinceszinten összekapcsolódnának.

A lap szerint legalább 45 fa kivágására lenne szükség, hogy a tervezett épületegyüttes elférjen. Döntően a déli telekhatár melletti, vagyis a Gyermekvasút melletti erdősávhoz közel eső részen vágnának ki fákat (innen 33 darabot), a terület értékesebb, erdős nyugati része érintetlen maradna, de a telek tervezett beépítettsége még így is messze alatta maradna a XII. kerület által engedélyezett szintnek.

Mivel a telek védelem alatt áll, a Pest Megyei Kormányhivatal előírta a befektetőnek, hogy készíttessen környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, amit az eljárás részeként nyilvánosan is be kell mutatnia. Ennek részeként május 17-én közmeghallgatást is tartanak a Városmajori Gimnáziumban a beruházás kapcsán.

A befektető által készíttetett környezeti hatástanulmány azzal érvel, hogy miért nem jár jelentősebb környezeti kárral a beépítés, sőt még szinte jó is, hogy megvalósul. A Duna-Ipoly Nemzeti Park viszont érzékelhetően próbál még ellenállni a nyomásnak, tavalyi szakvéleményükben ragaszkodtak ahhoz, hogy védett területeken épületeket felhúzni anomália, ezért legfeljebb olyan jellegű és mértékű beépítést tartanak elfogadhatónak, mint ami a területen korábban volt, a lakóparki funkció pedig ellentétes a tájvédelmi körzet rendeltetésével, létrehozásának értelmével, és mindeddig nem is volt a Budai Tájvédelmi Körzetben ilyen. Az önkormányzat viszont fokozatosan úgy alakította a szabályozást, hogy mégis épülhessen itt lakópark: először a beépíthetőségét növelték, majd kihagyták abból a felsorolásból, ahol azokat az intézményi övezeteket listázták, ahol nem helyezhető el lakófunkció. 2021-ben pedig a telket kertvárosias karakterű területnek minősítették. Ezzel „az önkormányzat anélkül adott zöld utat a lakóparknak, hogy a telket átminősítette volna” – írja a Válasz Online. 2021 szeptemberében a kerületi tervtanács is támogatta az újabb beépítési tervet, erről településképi véleményt is kiállítottak a hatóság részére.