Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány IV. – A Türk Tanács is Budapestre jön

NVZS 2020. január 2. 08:29 2020. jan. 2. 08:29

Négy olyan – botrányosnak mondható ügy – is felborzolta-borzolja a magunk lévő évet, ami egyenesen következik Orbán és az általa szisztematikusan létrehozott, stabilizált és erősített NER törekvéseiből, s akár a szimbóluma is lehet annak, ahogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét kiterjesztik egyfajta Nemzetközi Együttműködés Rendszerére. Aminek a terepe természetesen nem Magyarország szövetségi rendszerében – általánosítva a Nyugaton –, hanem keleten keresendő. Négy eltérő ügylet, négy különböző reláció és mégis egyetlen irány. A Gruevski-ügy, a volt KGST-bank(ok), a kínai Fudan Egyetem és a Türk Tanács. 


Az egy dolog, hogy jókat lehetett derülni Orbán kipcsakozásán, majd az ebből született keserédes vicceken-mémeken (ízelítő a cikk végén), az viszont már korántsem tréfa, ahogy a jelenlegi magyar rezsim képviselői immár titkot sem csinálva belőle, dörgölődznek a – hívjuk így, általánosítva – türk népekhez. Nem tréfa, hiszen politikai irányt jelölnek ki ezzel: külpolitikait, ami a belpolitikára is kihat, miközben persze részben abból is fakad. A dörgölődzés eddigi csúcspontját a december 12-én, a Magyar Közlönyben kihirdetett 2019. évi XCIII. törvény és annak folyománya jelenti, amely a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodást tartalmazza. A képviselet – ráadásként – ingyen és bérmentve megkapja Budapest egyik felújított ékkövét, az Ybl-Villát.

Nem újkeletű a „türközés” a Fidesz külpolitikájában: már bő öt éve ott volt a talonban a türk kártya: legalábbis erre utal az, amit Kövér László házelnök mondott az idén novemberben a törökországi Izmirben, a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) 8. plenáris ülésén: „azáltal, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, 2018 szeptemberétől pedig a Türk Tanács munkájában is ebben a minőségben vesz részt, joggal érezheti, hogy türk testvérei maguk közé fogadták”. Szerinte rokonság, valamint közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával.

Több kormánytag és vezető (Kásler Miklós emberminiszter vagy éppen a piros pöttyöző Matolcsy György jegybankelnök) már régebben – hol utalgatás, hol kinyilatkozás formájában – sulykolja a keleti eredetet és tagadja meg a finnugor rokonságot, ám Orbán a Türk Tanács bakui ülésén minden eddigi határon túlmenve, az idén már arról beszélt, hogy szemben a finnugor nyelvrokonsággal, „mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk. Ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Majd kifejtette, hogy a magyarok ereiben kipcsak vér folyik, van itt önkormányzatuk, sőt, a magyar kipcsak törzsek elnöke a volt kazah elnök (ld. a cikk végén a videót). Ahogy azonban korábban mi is megírtuk, enyhén szólva is érdekeseket beszélt, hiszen Magyarországon nincs kipcsakokhoz köthető nemzeti önkormányzat, se kun (a kipcsakokat kunoknak szokás nevezni), se kazah.

Kőkemény gazdasági érdekek

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a viccesnek tűnő kipcsakozás mögött kőkemény gazdasági megfontolások is állnak: nem véletlen például, hogy a magyar Eximbank 1,5 milliárd dolláros (!!!) hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés és a befektetések fejlesztése érdekében.

Ez már jelzi, hogy a kipcsakozás, a türközés, az egész – 2010-ben meghirdetett – keleti nyitás egyik igen fontos mozgatórugója a gazdasági érdek, ami persze nem feltétlenül minden magyar érdeke. Az oroszokkal megköttetett a világpiaci ár többszöröséért egyszer majd villamosenergiát termelő Paks-2, a kínaiakkal a majd csak 150 év után megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonal, a törökökkel egyelőre még csak komoly fegyverüzlet realizálódik, de az energetika is távlati cél, miként az azeriekkel formálódó energetikai együttműködés is... S a sort bizonyára lehetne folytatni. Ezek közös jellemzője, hogy az Orbán-rezsimhez közelálló körök, alias oligarchák (az Orbán „vagyonkezelőjeként” is becézett Mészáros Lőrinccel az élen) nyerik el a zsíros üzleteket, ahogy egyébként már a keleti nyitás nyitányaként indított, letelepedési kötvénybizniszen is ők szakítottak óriásit. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest számításai 30 milliárdra becsülik a kötvényprogram által okozott kárt, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forint haszonra tettek szert.

Szélesre tárt kapuk

Az esetenként saját zsebben landoló „gazdasági haszon” fejében, nem tűnik nagy árnak, hogy az állam pénzéből segítsék és stafírungozzák ki a „rokonokat”. Merthogy pontosan ezt kínálták tálcán Orbánék a Türk Tanácshoz tartozó országoknak (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán) azzal, hogy a budapesti képviselet a diplomáciai mentességtől kezdve, a teljes vám- és adómentességen át, egészen az ingyen és bérmentve átadott irodaépületig mindent megkap, s bónuszként a személyzet bérét is magyar közpénzből finanszírozzák majd. Az európai képviseletnek szánt irodát szeptember 19-én nyitották meg, a fenti – és még számos további – jogot lefektető jogszabályt, a 2019. évi XCIII. törvényt december 12-én hirdették ki.

Azt a törvény kihirdetésekor még sikeresen titkolta a kormány, hogy milyen épületet bocsátanak majd a Türk Tanács rendelkezésére Budapesten. Egy héttel a hirdetmény megjelenése után az RTL Klubnak, majd a  Népszavának sikerült megtudnia egy közérdekű adatigényléssel. Az épület – és mellé egy több mint fél hektáros, 2005-ben műemléki védettséget kapott történeti kert – nem más, mint a Budakeszi úton lévő, háromszintes Ybl-villa. A hét telekből álló park értéke 280 millió forint, az Ybl- villa könyv szerinti értéke pedig 1,1 milliárd volt. A kormány három évvel ezelőtt, a Magyar Művészeti Akadémia számára vásárolta meg az épületet, amely azonban azóta üresen állt.  A Türk Tanácsnak ugyanakkor nem ez az egyetlen budapesti képviselete: irodát kapnak a külügy által bérelt Medve utca 25-29 alatti irodaházban is. Ennek költségeiről azonban nem számolt be a minisztérium.

A keleti nyitás lehetséges motivációi

„A Nyugat pukkasztása, látványos szembehelyezkedés a fő partnereinkkel és szövetségeseinkkel. Mert bár Törökország valóban fontos gazdasági partner, miként Azerbajdzsán is fontos energiaforrás számunkra, de ezekhez az ügyekhez nem kellene ilyen cifra politikai körítés” – mondta a Hírklikknek nyilatkozva Balázs Péter, volt külügyminiszter, uniós biztos a keleti nyitás kapcsán. Kérdésünkre, hogy állhat-e a korrupció motivációja mögötte, annyit mondott: „az említett partnerek – az oroszok, a törökök, az azeriek stb. – valóban nem annyira kényesek a gazdasági műveletek tisztaságára, mint az Európai Unió, s az átláthatóság sem nagyon érdekli őket. Így lehetőség nyílik arra, hogy jelentősebb beruházásoknál esetleg megcsapoljanak közpénzeket – ha valahol van szándék erre. Nem lehet állítani és bizonyítani, hogy ez megtörténik, de az esély mindenképpen nagyobb rá”.

A kipcsak vér csacsacsára ihlet

Orbán nevezetes kipcsakozása nem csak idehaza váltott ki végletes reakciókat (ki röhögőgörcsben tört ki hallatán, ki bólogatni kezdett a vezér szavaira és mint a Matolcsy-féle piros pöttyöt a kisbabája popóján, úgy kezdte el felmenőik között keresni a kipcsak vérvonalat), persze külföldön is felfigyeltek arra, amit Orbán – szemmel láthatóan –  maga sem hitt el. Ahogy arról a Euronews felvételén láthatjuk, szinte önironikus félmosollyal adta elő ezt a magánszámát a magyar kormányfő.  

Nemzetközi hírnévre tett szert a kipcsakozás, olyannyira, hogy egy nemzetközi felmérésben a „kipcsak” a 2019-es év magyar szava lett. S hogy miért? A válasz: „Nagy meglepetést jelentett még a magyarok számára is, amikor Orbán Viktor a kipcsakok barátjának nevezte a kazah vezetőt, Nursultan Nazarbajavet. A kipcsakok Magyarországon élnek, kipcsak vér van a magyarokban – mondta Orbán, akkor, amikor egyidőben azzal, hogy az Európai Unió elítélte a török agressziót Észak-Szíriában ő maga részt vett a törökök által vezetett Türk Tanács bakui ülésén.

A magyarok legendás öniróniája is ihletet kapott, az egyik megszületett remekművet, a Kipcsak-csacsacsát mi is bemutatjuk:

Sorozatunk (Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány) eddig megjelent írásai:
I. A Gruevski-ügy
II. A volt KGST Bank(ok)
III. CEU helyett Fudan Egyetem