Nehéz idők várnak a fővárosra

„Nagyon nagy kérdés, hogy a kormánypárt mikor kezdi a politikai felkészülést a 2024-es következő önkormányzati ciklusra” – véli a professzor, majd hozzáfűzi: jelenleg még nem lehet tudni, van-e Orbán Viktornak valamilyen terve arra, hogy a következő „menetben” miként szerezze vissza a fővárost. Hónapokon belül meg fogjuk kapni a választ, hogy egy ilyen átütő győzelemmel a tarsolyában, ereje teljében, offenzívát indít-e a főváros ellen, vagy kivár még? Ágh Attila úgy látja, ez utóbbinak máris vannak bizonyos jelei, hiszen a kormányfő a választást követő első megszólalásai egyikében kijelentette: a Liget-projekteket az eredeti elképzelések szerint fogják befejezni.

Ágh Attila szerint a következő években a csaták legfontosabb terepe a Fudan Egyetem megvalósítási projektje, vagy elvetése lehet. Ebből következik, hogy a következő egy-két év várospolitikai „ütközeteinek” lesz egy társadalmi illetve egy gazdaságpolitikai terepe, majd utána, a választásokhoz közeledve, ez átcsaphat a politika, az ideológia területeire is. Mindezt fékezhetik a Fidesz bizonyos külpolitikai „gondjai”, az Európai Unióhoz fűződő ingatag viszonya miatt egy éven belül – a közismert viták miatt – talán nem akarnak konfrontálódni. A professzor úgy látja, mindez csak időleges visszavonulás, a manapság divatos katonai kifejezéssel élve, az erőgyűjtés, a „csapatok átcsoportosításának” ideje, ami legfeljebb egy-másfél évig fog tartani. „A választások után most nem egy alattunk fortyogó belpolitikai katlanon üldögélünk, hanem az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataink bizonytalan kimenetele lehet e téren is a jövő meghatározó tényezője. Nehéz időszak előtt állunk a következő EP választásig” – fogalmaz a professzor.

A miniszterelnök egyéniségéből fakad, hogy minden téren nehezen viseli a vereséget, nem szokott egy vállrándítással túllépni az ilyesmin. Ebben az esetben azonban meg kell gondolnia, megéri-e az „árát”, egy újabb uniós konfliktus vállalása a főváros megleckéztetéséért. Ágh Attila úgy látja, akárhogyan alakul, Budapestnek újabb komoly megszorításokra kell számítania. Ebben is a Fudan Egyetem sorsa lehet az ütközőpont: a kormány tovább csavarhat a források elvonásának présén, vagy kicsikarhat bizonyos engedményeket a várostól a lazításért, ami viszont a Karácsony vezette testületnek okozhat komoly arcvesztést. Az atlétikai világbajnokság lemondásával sem lehet már fenyegetőzni, ezt lekéste a városvezetés. „Túlérett a beruházás ahhoz, hogy egy semmire sem használt stadion emlékeztessen a két fél csatájára. Korábban ki lehet volna élezni ezt a fegyvert, de a kilencedik kerület és Csepel határán lévő óriási szabad terület az újabb kétharmad birtokában nagyon csábító a Fidesz körei számára.”

A politológus professzor úgy gondolja, a Fidesz részéről mostanában kockázatos volna egy „budapesti csatát” kezdeményezni, mert Orbán Viktor egyrészt az Ukrajnával, illetve a Putyinnal kialakított felemás viszonya miatt már most is szálka az uniós vezetők szemében. Sok múlik azon is, hogy a május végén hivatalba lépő kormány külpolitikájának képviseletét kire fogja bízni a miniszterelnök, „a keleti nyitás, vagy a nyugati békülés” lesz Magyarország következő négy évének irányvonala. Levegőben lóg a 7-es cikk szerinti eljárás lefolytatása, a lengyelekkel megromlott viszonyunk miatt pedig egyedül maradtunk a védekezésben. „Nem számíthatunk ebben a helyzetben a vétójukra, már látjuk, hogy ők a maguk irháját próbálják menteni, és ebben a helyzetben az unió vezetői megkönnyebbülhetnek, szét lehet választani a két renitens ország megregulázását.”

Ágh Attila számos olyan, elsősorban külpolitikai okot lát, ami ideig-óráig késleltetheti a Fideszt abban, hogy hozzálásson a már korábban sejtetni engedett önkormányzati „reform” bevezetéséhez. „A politikai lóláb már nagyon kilóg, az önkormányzati ügyekben jártas elemzők egyre gyakrabban mondják, hogy a rendszert a franciásodás irányába szeretné Orbán Viktor eltolni” – fejti ki a politológus, és meg is magyarázza: úgy gondolja, ez egyfajta államosítás lesz, oda vezet, hogy az önkormányzatok fokozatosan az államigazgatás részévé válnak. Az újabb kétharmados parlamenti többség ellenében ezt aligha lehet megakadályozni.

„A felvázolt kép cseppet sem lelkesítő, de betegesen optimista vagyok – mondja Ágh Attila. - A globális és az uniós függőség szálai mára annyira erősek lettek, hogy egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy szakítson ezekkel. Ha valaki mégis megteszi, szembe kell néznie ennek mind az anyagi, mind a politikai következményeivel, s ez még rövid távon is fenntarthatatlan volna Magyarország esetében.”