Nem a magyar néphez, Orbánhoz szólt az amerikai nagykövet
„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve”, mondta Ferenc József 1879-ben – ha nem is ezekkel a szavakkal, de ugyanezt sugallta a magyaroknak szánt mintegy nyolc perces újévi köszöntőjében az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Cornstein szót nem ejtett a demokrácia, a jogállamiság, a korrupció vagy éppen a sajtószabadság állapotáról. A magyar kormány Ukrajna-politikája volt az egyetlen, ahol nagyítóval bár, de fel lehetett fedezni némi rosszallást.
„Magyarország és az Egyesült Államok nagyon sokat elértek 2019-ben. Országaink minden területen jelentősen elmélyítették nagymúltú történelmi kapcsolataikat, legyen szó a gazdaságról, a politikáról, a biztonságról vagy a kultúráról” – adta meg a beszéd alaphangulatát már az első mondatában a nagykövet, aki felidézte Mike Pompeo külügyminiszter februári budapesti látogatását (ám arra már nem tért ki, hogy voltak a látogatás kapcsán nyugtalanító jelek is); a Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA) washingtoni aláírását áprilisban; Orbán Viktor Donald Trump elnök meghívására tett vizitjét a Fehér Házban. „Nagyszerűen sikerült látogatás volt...megmutatta, mennyire megerősödött a kapcsolatunk” – méltatta a nagykövet, aki arról azért persze nem ejtett szót, hogy Orbán a térségbeli vezetők között majdhogynem utoljára kapott ilyen meghívást, ráadásul nem is rangos állami, hanem egy sima látogatásra, aminek keretében mintegy fél órát tölthetett el összesen a Fehér Házban.
A nagykövet kitért a gazdasági kapcsolatok egyes állomásaira, s méltatta a kereskedelmi együttműködést, a kétoldalú forgalom nagyságát, ami ma már 5,3 milliárd dollárra rúg.
Egyéb együttműködési területek között kiemelte az Izraellel kapcsolatos amerikai politika támogatását, aláhúzva, hogy márciusban – nem egészen egy évvel azután, hogy az USA Tel Avivból Jeruzsálembe költöztette a nagykövetségét – Magyarország kereskedelmi kirendeltséget nyitott Jeruzsálemben, amely évtizedek óta az első ott megnyitott európai uniós misszió. (Ebben a kontextusban azonban Cornstein elfeledkezett annak említéséről, hogy milyen éles bírálatokat kap folyamatosan az Orbán-kormány – a többi között az Óceán túlsó partjáról is – például az antiszemita felhangú Soros-kampányaiért.)
A beszéd további részében a nagykövet szólt a közös fellépésről a Közel-Keleten a vallásukért üldözött emberek védelmében; s kitért az emberek közötti kapcsolatokra, a növekvő számú turistára, arra, hogy egyre több magyar fiatal tanul az USA-ban.
Majd ezután következett beszédének egyetlen akár bírálatként, üzenetként is felfogható része, amikor azt fejtegette, hogy ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ambiciózus tervek a jövőre nézve, vagy „hogy a kapcsolatainkban minden tökéletes és mindig mindenben egyetértés van”. Persze ő a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több kulcsfontosságú területen sikerüljön közösen eredményeket elérni, beleértve „a közös biztonságunkat fenyegető Oroszországból és Kínából érkező fenyegetéseket”. Az együttműködés területei közé sorolta a magyar fegyveres erők modernizációját (magyarul: vegyetek fegyvert tőlünk!), a magyar energiaforrások diverzifikációját (lásd: amerikai palagáz, versus orosz gáz), majd jött az a mondat, amiben már tényleg fellelhető némi diplomáciai vattába csomagolt keménykedés: „arra biztatjuk majd magyar szövetségesünket, hogy álljanak mellettünk és a NATO mellett Ukrajna támogatásában a folyamatos orosz agresszióval szemben”. (Mint ismert, Magyarország az ukrán nyelvtörvényre hivatkozva, folyamatosan gátolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, illetve Oroszország elítélését a nemzetközi porondon.)
A nagykövet beszéde itt nézhető meg – magyar nyelvű feliratozással:
